A Száhel-övezetben uralkodó katonai junták egyre keményebben lépnek fel a nagy nyugati bányavállalatokkal szemben. Jogi korlátozások és vezérigazgatói letartóztatások fenyegetik a legnagyobb nyugati vállalatokat. Eközben a kínai és az orosz partnerek előtt új lehetőségek nyílnak a térségben.
Kellemetlen levelet kapott Csádtól az USA, ami után elképzelhető, hogy Washington ebből a közép-afrikai országból is szedheti a sátorfáját. Franciaország felkészül?
Az 1945 után létrehozott szervezet, amely egykor a geopolitikai viták megoldásának centrális fóruma volt, ma válságban van. Az ENSZ nehezen tartja a lépést a puccsokkal (Niger, Gabon), a világjárványokkal és a háborúkkal. A belső krízisről sokat elmond, hogy Biden lesz az egyetlen vétójoggal rendelkező vezető a Biztonsági Tanácsból, aki részt vesz az éves közgyűlés vitáján.
Anthony Blinken nemrég még a demokrácia modelljeként említette Nigert. Ehhez képest a nigeri puccs ráébresztette a világot arra, hogy mennyire hiányzik egy koherens, jól meghatározott stratégia Afrika stabilizálására. A nemzetközi elemzések szerint meglehetősen színtelen és szagtalan az Egyesült Államok Afrika-politikája, hiszen az USA minden erőfeszítése ellenére az orosz és a kínai befolyás egyre növekszik.
A globális világrend, amelyben felnőttünk, immár a múlt. Ez a változás kedvező környezetet teremtett az afrikai „puccsövezetben” a közelmúltban megsokasodó hatalomátvételekhez, ahogy azt Niger példáján keresztül is láthatjuk. Ezt igyekszik kihasználni Oroszország és az újonnan magabiztos középhatalmak, amelyek partnerként kínálják magukat a puccsistáknak.
