Miután a japán miniszterelnök meglehetősen fenyegető hangvételt ütött meg Kínával szemben, a legnagyobb nyugati szövetségese inkább úgy döntött, jobb, ha megpróbálja enyhíteni a feszültségeket.
A japán miniszterelnök beírta magát a történelembe, miután jelezte, hogy országa kész megtorolni egy esetleges Tajvant ért kínai csapást. Vagy csak elszólta magát? A jelek inkább az utóbbira mutatnak, a geopolitikai tendenciákat tekintve azonban lehet, hogy az üzenet tudatos volt.
Június 13-án a hajnali órákban Izrael több csapást mért iráni nukleáris létesítményekre. Az akció a közel-keleti konfliktus eszkalációjával fenyeget, ami tovább súlyosbíthatja a világkereskedelem bizonytalanságait. Teherán már válaszolt a lépésre, Netanjahu azonban jelezte, addig nincs megállás, amíg létezik iráni atomprogram.
Május 7-ére virradó éjszaka India és Pakisztán között olyannyira fellángoltak a Kasmír körüli évtizedes feszültségek, hogy úgy tűnik, a világ felkészülhet egy újabb háborúra. A két ország közötti konfliktus eszkalációja nemcsak a régió, hanem az egész világ gazdasági stabilitását fenyegeti.
Ukrajna Donald Trump választási sikerére készülve különleges „győzelmi tervet” dolgozott ki, hogy megerősítse az amerikai támogatást. Miközben Kijev a gyors békétől – és így nagyobb területi veszteségektől – tart, a Biden által kiadott engedély az ATACMS orosz területek elleni bevetésére a konfliktus eszkalációjával fenyeget. Különösen, miután Putyin módosította az orosz nukleáris doktrínát.
Az ukrajnai háború láthatóan eszkalálódik, Sen Ji, a Fudani Egyetem Nemzetközi Politika Tanszéke professzorának véleménye képet adhat arról, hogy miképp látják a konfliktus utóbbi napokban tapasztalt eldurvulását a világ másik felén.
Irán 200 százalékkal növeli a védelmi költségvetését az izraeli támadásokra válaszul, miután súlyos károkat szenvedett a légvédelmi és a rakétagyártó kapacitása. A konfliktus eszkalációja miatt Teherán fontolóra veszi egy hagyományos háború lehetőségét is, és felgyorsíthatja nukleáris programját. Az USA figyelmeztetése ellenére Irán minden rendelkezésre álló eszközt kész bevetni Izraellel szemben.
A Vaskupola a világ legmodernebb rakétavédelmi rendszere, amely a tavalyi gázai konfliktus során kapott különös figyelmet, amikor sikeresen semlegesítette a Hamász rakétáinak százait, megvédve ezzel Izrael fontos városait és lakosait. Azonban a rendszer nem hibátlan, és a működtetése rendkívül költséges. Így joggal merül fel a kérdés az iráni fenyegetés kapcsán, hogy mennyire lenne képes Izrael egy a Hezbollah vagy Irán felől indított rakétazáport semlegesíteni.
Európa egyre megengedőbb az Ukrajnába küldött fegyverek használatával kapcsolatban, ehhez az állásponthoz pedig hosszú tétovázás után az Egyesült Államok is csatlakozott. Eközben Oroszország egyre durvább figyelmeztetéssel igyekszik felszólalni a nyugati szerepvállalás ellen, felvetve egy jóval szélesebb körű konfliktus veszélyét.
Tágabb regionális hatása is van a Pakisztán és Irán közötti helyzet fokozódásának, amit a múlt heti katonai akciók és az azt követő diplomáciai lépések váltottak ki. Pakisztán erőteljes válasza bonyolult helyzetet teremt, és nemcsak a bilaterális kapcsolatokra van hatással, hanem olyan befolyásos feleket is érint, mint Kína. Egyelőre azonban elcsendesülni látszanak az események.
