Amíg a chatbotokra és a chipgyártókra figyelünk, a háttérben egy veszélyesebb folyamat zajlik: a nagy techcégek soha nem látott mértékben adósodnak el, hogy kifizessék az MI-láz költségeit. Ez az ügy most már a tőzsdei MI-buborék helyett a kötvénypiacról szól, ahol a tétek jóval nagyobbak.
A hét ábrája
A magánfelvásárlások több mint ezermilliárd dollárt vontak ki az európai részvénypiacokról az elmúlt évtizedben – derül ki egy a HSBC Global Research és a New Financial think-tank közös jelentésből, amely rávilágít arra, hogy a tőzsdék miként veszítik el pozíciójukat a magántőkeboom következtében.
Mi történik, ha a korábban tévedhetetlen mentőövről kiderül, hogy mégsem tartja fent a felszínen a befektetőket? Úgy tűnik, hogy Trump vámháborújának viharában az amerikai államkötvények által nyújtott menedékre ezúttal nincs túl nagy igény. De mi vagy inkább ki állhat ennek a hátterében?
A nemzetközi részvénypiacokon uralkodó bizonytalanság közepette a befektetők egyre több jelét mutatják annak, hogy felülvizsgálják korábbi, a kínai piacot övező szkeptikus álláspontjukat. Az egyre súlyosabb amerikai–kínai kereskedelmi háború és az ország gazdasági lassulása ellenére a technológiai szektor áttörései újra az ázsiai óriás felé terelik a figyelmet.
Az elmúlt héten több váratlan hír érkezett, köztük a japán jegybank kamatemelése és az amerikai munkaerőpiac gyengébb adatai. Ezek szélsőséges reakciókat váltottak ki a befektetőkből, jelentős árfolyammozgásokat és tőzsdei pánikot eredményezve világszerte. A helyzetet súlyosbította a mesterséges intelligenciához kapcsolódó részvények vélt túlárazottsága, ami korrekciót idézett elő a piacon.
Az Amazon-alapító 2002 óta nem vásárolt részvényt, a mostani akciójával alaposan összezavart mindenkit.
