Az amerikaiaknak már csupán egyharmada támogatja az Irán elleni háborút, emellett tízből csaknem hét választó szerint Donald Trump nem magyarázta el világosan, mi is az Egyesült Államok célja a konfliktusban. A Reuters/Ipsos friss felmérése arra utal, hogy a háború politikailag egyre nagyobb teherré válhat a republikánusok számára a novemberi félidős választások előtt.
Az elmúlt évek háborúi bebizonyították, hogy egy maroknyi olcsó drónnal könnyedén megtámadhatók azok az olajfinomítók, erőművek és vezetékrendszerek, amelyeknek a felépítése évtizedekbe és milliárdokba került. A jelenség nem csupán Ukrajna, Oroszország vagy a Közel-Kelet problémája: a mi régiónk energiaellátása is sebezhető lehet.
Donald Trump azzal az ígérettel tért vissza a Fehér Házba, hogy távol tartja Amerikát a költséges és hosszú háborúktól. Ám hiába hirdetett győzelmet az Iránnal kötött megállapodás után, az amerikai választók jelentős része továbbra is szkeptikus, többségük nem bízik az iráni fegyverszünet tartósságában, az elnök népszerűsége pedig újra mélypontra zuhant.
Egyre több ország farol ki az amerikai hadiipari cégekkel kötendő szerződésekből, tiltakozásul Donald Trump nyílt nyomásgyakorlása és vámpolitikai fenyegetései ellen. A F–35-ösök visszamondott rendelései és az alternatív európai fejlesztések előtérbe kerülése immár politikai, nem pedig haderőfejlesztési kérdéssé vált.
Vámháború, politikai bosszú, diplomáciai dühöngés – Lula nem tárgyal Trumppal, amíg az amerikai elnök a „megalázás nyelvén” beszél. A brazil elnök szerint eljött az idő, hogy országa felnőttként tekintsen önmagára, és más kereskedelmi szövetségeket építsen az Egyesült Államokon kívül.
A BYD szegedi gyára jövőre indítja a tömegtermelést, de az első évben lehet, hogy a vártnál lassabban pörög fel a termelés. Ez azonban inkább óvatos finomhangolás, amit a globális vámhelyzet, az európai piac hullámzó kereslete, a BYD „tanulási folyamata” indokol, de Szeged és Budapest továbbra is az európai központ és K+F-bázis marad.
A Reutershez eljutott vállalati levelezések szerint a Tesla leállította az eddigi legolcsóbb autójának tervezését. Vajon mi állhat a háttérben?
Kína először zárt veszteséges negyedévet a külföldi közvetlen beruházások (FDI) terén a költségvetési adatok alapján – jelentette hétfőn a Reuters. Peking a hiányt elsősorban a nyugati kormányok kockázatcsökkentő stratégiája következtében megnövekedett tőkekiáramlási nyomásnak köszönheti.
Szembe kell nézni a kihívással: az Európai Beruházási Bank figyelmeztet a globális dél bizalmának elvesztésére. Ez azt jelentheti, hogy egyre több fejlődő vagy akár közepesen fejlett ország fordul Kína és más tehetős államok felé nagyszabású, például infrastrukturális fejlesztéshez szükséges tőkéért – egyelőre főként Afrikában.
