Egyre több ország farol ki az amerikai hadiipari cégekkel kötendő szerződésekből, tiltakozásul Donald Trump nyílt nyomásgyakorlása és vámpolitikai fenyegetései ellen. A F–35-ösök visszamondott rendelései és az alternatív európai fejlesztések előtérbe kerülése immár politikai, nem pedig haderőfejlesztési kérdéssé vált.
Vámháború, politikai bosszú, diplomáciai dühöngés – Lula nem tárgyal Trumppal, amíg az amerikai elnök a „megalázás nyelvén” beszél. A brazil elnök szerint eljött az idő, hogy országa felnőttként tekintsen önmagára, és más kereskedelmi szövetségeket építsen az Egyesült Államokon kívül.
A BYD szegedi gyára jövőre indítja a tömegtermelést, de az első évben lehet, hogy a vártnál lassabban pörög fel a termelés. Ez azonban inkább óvatos finomhangolás, amit a globális vámhelyzet, az európai piac hullámzó kereslete, a BYD „tanulási folyamata” indokol, de Szeged és Budapest továbbra is az európai központ és K+F-bázis marad.
A Reutershez eljutott vállalati levelezések szerint a Tesla leállította az eddigi legolcsóbb autójának tervezését. Vajon mi állhat a háttérben?
Kína először zárt veszteséges negyedévet a külföldi közvetlen beruházások (FDI) terén a költségvetési adatok alapján – jelentette hétfőn a Reuters. Peking a hiányt elsősorban a nyugati kormányok kockázatcsökkentő stratégiája következtében megnövekedett tőkekiáramlási nyomásnak köszönheti.
Szembe kell nézni a kihívással: az Európai Beruházási Bank figyelmeztet a globális dél bizalmának elvesztésére. Ez azt jelentheti, hogy egyre több fejlődő vagy akár közepesen fejlett ország fordul Kína és más tehetős államok felé nagyszabású, például infrastrukturális fejlesztéshez szükséges tőkéért – egyelőre főként Afrikában.
