Románia az elsők között aktiválta az Európai Unió új, SAFE finanszírozási keretét, amellyel mintegy 16,7 milliárd eurónyi kedvezményes forráshoz jut. A brüsszeli pénzcsap megnyitása azonban szigorú feltételekkel jár.
A Román Fejlesztési Bank (BID) és a francia Bpifrance között intézményi együttműködés a román gazdaságpolitika egyik legfontosabb strukturális reformja az elmúlt évtizedben.
A moldovai elnök, Maia Sandu nemrég kijelentette: egy esetleges népszavazáson támogatná a Romániával történő egyesülést. A szomszédos országba való beolvadás talán közelebb van, mint gondolnánk, de vajon miért mond ilyet egy szuverén állam elnöke?
Bukarest már nemcsak az Európai Unió bővítésének egyszerű támogatója, hanem annak motorja. Miközben Brüsszel még mindig mérlegeli, mikor és hogyan kezdje meg a tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával, Románia elnöke nyíltan vállalja a politikai kockázatot keleti szomszédai érdekében. Az ország nemzetközi szerepvállalásában egyszerre van jelen a történelmi kötődés és a politikai realitás: az unió térképén Románia már nem periféria, hanem keleti kapu?
A román elnökválasztás második fordulóját Nicușor Dan nyerte, döntően a városi és a magyar többségű területeken tapasztalt magas részvételnek köszönhetően, amely ellensúlyozta George Simion diaszpórabeli fölényét. Dan elsődleges feladata most a parlamenti többség összekovácsolása lesz.
Románia politikai törésvonalai minden eddiginél jobban kirajzolódtak az elnökválasztáson. A gazdasági egyenlőtlenségek és a város–vidék ellentét mellett a társadalmi megosztottság három részre szakította az országot: a rendszerellenes városiakra, a radikális vidékre és a zsugorodó PSD–PNL bázisra.
Friss összehasonlításunk alapján a hazai üzletláncok árai ma már jobbak a környező országokéhoz képest. Az árkülönbségek mérséklődése feltehetően részben a nemrég bevezetett árrésstoppal magyarázható. Az elmúlt napokban ugyanazon nemzetközi lánc termékeit vizsgáltuk meg négy országban.
Jövőre az EU-s zöldátállás közvetetten növelheti a régiós nagykereskedelmi áramárakat, mivel a Nyugat-Balkánról érkező szénalapú villamosenergia-import drágulhat – igaz, ennek a hatása nálunk mérsékelt a diverzifikált ellátás miatt. A projekt egyik fő kihívása a 1200 km-es, 2 km mélyen fekvő fekete-tengeri nagyfeszültségű kábel megépítése.
Románia vezetői szerint az ambiciózus zöldcélok súlyosan korlátozzák az ország energiapiacát és gazdaságát, ezért Smart Deal néven egy fokozatosabb, rugalmasabb megközelítést javasolnak az EU egészében a nehezebben átállni képes gazdaságoknak.
Románia és Bulgária várható schengeni csatlakozása jelentős gazdasági hatásokkal járhat a magyar határ menti vállalkozások számára. Az új piacok megnyílása, a gyorsabb áru- és munkaerő-áramlás lehetőséget teremt a versenyképesség növelésére, miközben új kihívásokat is hozhat a helyi vállalkozásoknak. Bulgária csatlakozása kisebb gazdasági hatást gyakorolhat, de a régiós kereskedelmi kapcsolatok tovább erősödhetnek.
A román elnökválasztás első fordulójában Călin Georgescu, az AUR és a PSD volt politikusa váratlanul a szavazatok 22,94 százalékával győzött, míg az USR jelöltje, Elena Lasconi a második helyen végzett 19,18 százalékkal. Jól láthatóan egyre inkább a nacionalista irányba tolódik Románia politikai dinamikája, ami a parlamenti választásokra rákanyarodva aggasztó jel az erdélyi magyarság számára.
Ausztria megnyitja az utat Bulgária és Románia előtt a teljes körű schengeni hozzáféréshez, vagyis Bécs várhatóan lemond a két országból érkezők szárazföldi határellenőrzésének megszüntetésére vonatkozó vétójáról. Igaz még a Geert Wilders-féle holland kormány megnehezítheti a schengeni tagsághoz vezető utat.
A Greenpeace jelentése szerint az IKEA számára a beszállító fafeldolgozók, bútorgyártók a romániai Kárpátok utolsó természetes erdeiből szerzik be a fát, beleértve a Natura 2000 védett területek erdőit is. Több népszerű terméket készítenek ezekből, amelyek azután Európa piacaira kerülnek. A környezetvédő szervezet most felszólította az IKEA-t.
Nagy Márton a Magyar Nemzeten megjelent véleménycikkében fejtette ki, hogy a „Bezzeg Románia!” szlogen hamis, és valójában az elégedettség és az életszínvonal is sokkal magasabb Magyarországon. Ennek bizonyítására a Makronóm Intézet Harmonikus Növekedési Indexének az adatait is felhasználta.
Egy nemzetgazdaság növekedésének mérése és megértése nem lehet teljes körű, ha beleesünk abba a gyakori hibába, hogy csak egy-egy, a szakértők által fontosnak tartott mutatót veszünk figyelembe. Mihálovics Zoltán elemzőnk a Mandinernek foglalta össze, hogyan mérhető pontosabban az államok növekedési pályája.
Az utóbbi időben egyre több cikk jelenik meg arról, hogy „Románia megelőzte Magyarországot” – ezek azonban gyakran csak egyetlen gazdasági mutató alapján vonnak le elhamarkodott következtetéseket. De vajon valóban felülmúlja a gyakran lenézett szomszédunk Magyarországot, vagy a helyzet nem is olyan egyértelmű, mint ahogy azt sugallják? Ebben a cikkben két szemszögből mutatjuk be a román „csodát”: egyrészt a gazdasági növekedés ellentmondásait és árnyoldalait vizsgálva, másrészt a romániai hétköznapok realitásait elemezve – a GDP-n és a puszta számokon túlmutatva.
Egyre több európai kormány veszi fontolóra a kötelező katonai szolgálat visszaállításának valamilyen formáját. Újabban Szerbia, Horvátország és Románia vetette fel a kérdést, de korábban már Lettország, Hollandia, Franciaország és Németország is aktívan fontolóra vette az ötletet. Irány a front, Európa?
A közelmúltban érdekes térképet közölt az Eurostat, amelyen az egy főre jutó tavalyelőtti európai fogyasztás indexe jelenik meg. Ezek az adatok nagyot mentek a hazai sajtóban is. A térképről kiderül, hogy a mutató tekintetében Románia ma már megelőzi Csehországot, Szlovákiát, Horvátországot, Görögországot, Észtországot és Lettországot, és közel azonos szinten van Lengyelországgal, Spanyolországgal, Portugáliával és Szlovéniával.
A Közgazdász Vándorgyűlésnek, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság legjelentősebb szakmai rendezvényének október 13-án és 14-én Marosvásárhely Kultúrpalotája adott otthont. Az idei, immár harminckettedik Vándorgyűlés témájaként a változó gazdasági paradigmákat és lehetőségeket határozták meg, illetve beszámoltak egy erdélyi magyar sikerről is.
Megérett az idő: Bulgária és Románia végre beléphet a schengeni térségbe. Az európai intézmények is ebben bíznak. A 12 éve húzódó felvétel mély szakadékot teremtett a román lakosság és az Európai Unió között: alig több mint harmaduk tekint bizalommal az együttműködésre.
Románia és Bulgária schengeni övezethez való csatlakozása kapcsán érdemes kiemelni, hogy a politikai elitet is átszövő szervezett bűnözői érdekek kötődnek ahhoz, hogy a fegyver-, drog- és embercsempészet e két gyenge láncszeme mielőbb tagjává váljon az övezetnek, ezáltal könnyítve a szervezett bűnözői csoportok illegális tevékenységét.
Az Európai Unió Tanácsának bel- és igazságügyi formációja ‒ melyet az uniós tagállamok igazságügyi és belügyminiszterei alkotnak ‒ 2022. december 8-án Ausztria vétójával megakadályozta Románia és Bulgária csatlakozását a schengeni térséghez. Hollandia támogatta ugyan Románia csatlakozását, de ellenezte Bulgáriáét, Horvátország viszont egyhangú támogatást kapott.
Romániában már a járványt megelőzően túlzottan megnőttek a kormányzati kiadások. Mi a különbség a magyar és a román helyzet között?
