A Greenpeace jelentése szerint az IKEA számára a beszállító fafeldolgozók, bútorgyártók a romániai Kárpátok utolsó természetes erdeiből szerzik be a fát, beleértve a Natura 2000 védett területek erdőit is. Több népszerű terméket készítenek ezekből, amelyek azután Európa piacaira kerülnek. A környezetvédő szervezet most felszólította az IKEA-t.
Nagy Márton a Magyar Nemzeten megjelent véleménycikkében fejtette ki, hogy a „Bezzeg Románia!” szlogen hamis, és valójában az elégedettség és az életszínvonal is sokkal magasabb Magyarországon. Ennek bizonyítására a Makronóm Intézet Harmonikus Növekedési Indexének az adatait is felhasználta.
Egy nemzetgazdaság növekedésének mérése és megértése nem lehet teljes körű, ha beleesünk abba a gyakori hibába, hogy csak egy-egy, a szakértők által fontosnak tartott mutatót veszünk figyelembe. Mihálovics Zoltán elemzőnk a Mandinernek foglalta össze, hogyan mérhető pontosabban az államok növekedési pályája.
Az utóbbi időben egyre több cikk jelenik meg arról, hogy „Románia megelőzte Magyarországot” – ezek azonban gyakran csak egyetlen gazdasági mutató alapján vonnak le elhamarkodott következtetéseket. De vajon valóban felülmúlja a gyakran lenézett szomszédunk Magyarországot, vagy a helyzet nem is olyan egyértelmű, mint ahogy azt sugallják? Ebben a cikkben két szemszögből mutatjuk be a román „csodát”: egyrészt a gazdasági növekedés ellentmondásait és árnyoldalait vizsgálva, másrészt a romániai hétköznapok realitásait elemezve – a GDP-n és a puszta számokon túlmutatva.
Egyre több európai kormány veszi fontolóra a kötelező katonai szolgálat visszaállításának valamilyen formáját. Újabban Szerbia, Horvátország és Románia vetette fel a kérdést, de korábban már Lettország, Hollandia, Franciaország és Németország is aktívan fontolóra vette az ötletet. Irány a front, Európa?
A közelmúltban érdekes térképet közölt az Eurostat, amelyen az egy főre jutó tavalyelőtti európai fogyasztás indexe jelenik meg. Ezek az adatok nagyot mentek a hazai sajtóban is. A térképről kiderül, hogy a mutató tekintetében Románia ma már megelőzi Csehországot, Szlovákiát, Horvátországot, Görögországot, Észtországot és Lettországot, és közel azonos szinten van Lengyelországgal, Spanyolországgal, Portugáliával és Szlovéniával.
A Közgazdász Vándorgyűlésnek, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság legjelentősebb szakmai rendezvényének október 13-án és 14-én Marosvásárhely Kultúrpalotája adott otthont. Az idei, immár harminckettedik Vándorgyűlés témájaként a változó gazdasági paradigmákat és lehetőségeket határozták meg, illetve beszámoltak egy erdélyi magyar sikerről is.
Megérett az idő: Bulgária és Románia végre beléphet a schengeni térségbe. Az európai intézmények is ebben bíznak. A 12 éve húzódó felvétel mély szakadékot teremtett a román lakosság és az Európai Unió között: alig több mint harmaduk tekint bizalommal az együttműködésre.
Románia és Bulgária schengeni övezethez való csatlakozása kapcsán érdemes kiemelni, hogy a politikai elitet is átszövő szervezett bűnözői érdekek kötődnek ahhoz, hogy a fegyver-, drog- és embercsempészet e két gyenge láncszeme mielőbb tagjává váljon az övezetnek, ezáltal könnyítve a szervezett bűnözői csoportok illegális tevékenységét.
Az Európai Unió Tanácsának bel- és igazságügyi formációja ‒ melyet az uniós tagállamok igazságügyi és belügyminiszterei alkotnak ‒ 2022. december 8-án Ausztria vétójával megakadályozta Románia és Bulgária csatlakozását a schengeni térséghez. Hollandia támogatta ugyan Románia csatlakozását, de ellenezte Bulgáriáét, Horvátország viszont egyhangú támogatást kapott.
Romániában már a járványt megelőzően túlzottan megnőttek a kormányzati kiadások. Mi a különbség a magyar és a román helyzet között?
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
