Spanyolország gazdasága papíron szárnyal, a valóságban azonban repedezik a modell alapja: a látványos GDP-növekedést egy évi 600 ezres bevándorlási hullám hajtja, miközben a spanyol fiatalok történelmi lakhatási válságba és rekord-munkanélküliségbe szorulnak. A „spanyol csoda” így könnyen fenntarthatatlan illúziónak bizonyulhat.
Míg Brüsszelben évek óta arról szól a vita, hogy a szigorú költségvetési szabályok akadályozzák a beruházásokat, egy új kutatás kimutatta: pontosan fordítva van – a túladósodott országok szisztematikusan negligálják a jövőbe való befektetést.
A spanyol áramszünet rávilágít arra, hogy a megújulók terjedése mellett új megoldások kellenek az energiahálózat stabilitására.
A spanyol és portugál sajtóban több elmélet is napvilágot látott a történelmi áramkimaradás okairól. A találgatások elindultak, Pedro Sánchez miniszterelnök nem zárt ki egyetlen feltételezést sem, de időt kért a helyzet szakértői elemzéséhez.
Az Ibériai-félszigetet robusztus áramkimaradás sújtotta, amely érintette Spanyolország és Portugália teljes területét. A soha nem látott áramkiesés következményei ráirányítják a figyelmet a vészhelyzetekre való felkészülésre.
A YouGov felmérése szerint 7 nyugat-európai ország lakosai többnyire úgy vélik, hogy az elmúlt évtizedben túlzott volt a bevándorlás, és elégedetlenek azzal, ahogy a kormányok ezt a problémát kezelik. A bevándorlás az egyik legégetőbb kérdéssé vált, amely meghatározza a politikai vitákat.
Az IMF szerint Spanyolország gazdasága tavaly felülmúlta az Egyesült Államokét. A növekedés egyik motorja a turizmus volt, de más tényezőkből is nagyot profitálhatott az európai sztárgazdaság. Lássuk, mik voltak ezek!
Spanyolország baloldali kormánya félmillió illegális bevándorló legalizálását tervezi, hogy enyhítse az országra nehezedő migrációs nyomást. A kormány szerint ez a lépés a rasszizmus elleni küzdelem része, míg a jobboldali Vox élesen ellenzi, és minden illegális bevándorló kiutasítását követeli. A migrációs kérdés hasonló politikai feszültségeket szít, mint más nyugat-európai országokban.
Európa gazdasága lassú, de egyre láthatóbb növekedést mutat, azonban a jövőbeli kilátások aggodalomra adnak okot. Németország gyengélkedése és az inflációs kockázatok miatt a fellendülés továbbra is törékeny lábakon áll.
Az ibériai régió célja 2030-ra 11 GW zöldhidrogén kapacitás kiépítése, a zöld gazdaság látványos felpörgetése, hiszen globálisan 40 millió új munkahelyet teremthet a zöld átállás. Ám a sikerhez elengedhetetlen a kormányzati politikák és ipari szereplők együttműködése, az engedélyezési folyamatok egyszerűsítése, a társadalmi támogatás növelése.
Az IMF jelentése szerint 2023-ban 2,5 százalékkal növekedett a spanyol GDP, és 2025-re meghaladhatja a teljes eurózóna várható bővülését. Szakértők szerint a fellendülés többek között a munkaerőpiaci mutatók szárnyalásának és a szolgáltatásexport fellendülésének köszönhető. De valós a fellendülés akkor is, ha a GDP-mutatók mögé nézünk?
Egy jó argentin–spanyol labdarúgómeccs mindig esemény a foci szerelmesei számára. Ám most más összecsapás váltott ki izgalmakat: a Pedro Sánchez és Javier Milei között két hete zajló sértegetések a nemzetközi sajtó címoldalára kerültek.
Az egész világon egyre gyakoribbá válnak a hirtelen aszályok, amelyek akár pár hét alatt is bekövetkezhetnek. A „hagyományos” szárazság viszont különösen súlyos helyzetet teremt a Földközi-tenger térségében, mindenekelőtt Spanyolországban és Portugáliában. A szakemberek jóslata szerint az Ibériai-félsziget déli része néhány évtizeden belül elsivatagosodik.
Magyarország 2010 óta jelentős felzárkózást ért el a legfejlettebb ipari nemzetekhez képest, olykor lenyűgöző mértékben. Amennyiben az utóbbi években tapasztalt trendek továbbra is tartanak, Magyarország bruttó hazai terméke 2035-re meghaladhatja Ausztria GDP-jét.
Több százezres tüntetések voltak az elmúlt héten Spanyolországban. Az emberek az ellen tiltakoztak, hogy Pedro Sánchez ideiglenes spanyol miniszterelnök amnesztiát adott a katalán szeparatistáknak, cserébe az új kormányalakításhoz nyújtott támogatásáért. Ez minimum alkotmánysértés, sőt egyesek szerint hazaárulás.
