A Bloomberg tett közzé egy összeállítást arról a lehetetlen feladatról, hogy Franciaország megtisztítaná a Szajnát annyira, hogy a sportolók hajlandók legyenek beugrani a hírhedten mocskos vízbe. A tisztításra 1,4 milliárd eurót különítettek el a franciák, és Macron elnök, illetve Hidalgo párizsi polgármester ígéretet tett arra, hogy ők maguk is megmártóznak, hogy bizonyítsák, a folyó biztonságos az olimpia céljaira.
Hozzávetőleg 9-10 millió helyi nézőt, míg a képernyők előtt több milliárd szurkolót mozgat meg a németországi foci-Eb. A várt 4 milliárd eurós közvetlen turisztikai bevétel az éves ágazati bevételek bő tizede, de ugyanilyen fontosak a várható közvetett hatások. Jól jön az országimázs-javulás, hiszen a német gazdaság bajban van, a munkaerőpiac pedig motivációs problémákkal is küzd.
Az UEFA 2,4 milliárd eurós bevételt és 1,1 milliárdos nyereséget vár az Európa-bajnokságból, miközben a rendező Németország legalább 625 millió eurós költséggel néz szembe. A rendező városok különböző költségekkel kalkulálnak, például Berlin 55 millió, Dortmund 24 millió, míg Lipcse 15 millió eurót tervez kiadni az esemény megszervezésére és az infrastruktúra fejlesztésére. Mit nyernek a németek a rendezéssel?
A megkérdezettek fele tart attól, hogy terrortámadás lesz a németországi labdarúgó-Európa-bajnokság valamelyik helyszínén – derül ki egy felmérésből. A félelmeknek van valóságalapja: például a pár héttel ezelőtti mannheimi késes támadás, de a hatóságok mindenhol résen vannak.
A szervezett utak nem olcsók a németországi Eb-meccsekre, de lehet találni olyan ajánlatokat, amelyek a belépőjegy mellett a szállás árát is tartalmazzák. Egyéni utazások esetén fontos tudnivaló, hogy a rendező városok szállásárai az egekbe röpültek: nem egy esetben megduplázódtak. Az utazáskor pedig dugókkal is számolni kell.
Pár hét van még hátra a párizsi játékok megnyitóünnepségéig. A francia fővárosban 100 évvel ezelőtt már zajlottak a sportesemények, és az 1924-es olimpia akkor újra fellobbantotta a kihunyással fenyegetett verseny lángját. Az idén, amikor a játékoknak az a kimondatlan célja, hogy az emberek összefogásáért küzdjenek, sokan azt kérdezik: vajon Párizs most is újra meg tudja menteni az olimpiát?
Ez a második rémálma a párizsi olimpia szervezőinek: a sztrájkok és tüntetések szétzilálhatják az egész nyári játékokat, és a tévénézők milliárdjai előtt tüntethetik fel rossz színben Franciaországot. (Az elsőről – a terrorista merényletekről – most szó se essék!) Rendkívüli béremelések, kiemelt prémiumok és egyéb bónuszok szerepelnek a legharciasabb szakszervezetek kívánságlistáján, amelyből nem egyet már el is értek. Tudják az erejüket, és azt, hogy a hatalom bármit kész megadni, csakhogy a játékok zavartalanul lemenjenek.
Új sportág hódítja meg az arab sportrajongók szívét. Nem a labdarúgásra, a kosárlabdára vagy a kézilabdára gondolunk, ezek mára mindennaposak a térségben, hanem egy „téli sportra”, a jégkorongra, amelynek a Közel-Keleten egyre nagyobb a szurkolótábora.
