WTO: az áruforgalom kilátásait beárnyékolják a geopolitikai kockázatok
Az árukereskedelem stagnál, míg a kereskedelmi szolgáltatások továbbra is erősek maradnak.
Az árukereskedelem stagnál, míg a kereskedelmi szolgáltatások továbbra is erősek maradnak.
Michael Spence Nobel-díjas közgazdász friss írásában az európai versenyképesség hanyatlásáról értekezik. Gondolatai erősen alátámasztják a magyar miniszterelnök véleményét az EU-s gazdaság amortizációjáról és a lehetséges kiutakról.
Az eurózóna gazdasága végül 2023 végén sem tudott bővülni: a stagnálás több mint egy éve húzódik, főként a strukturálisan magasabb energiaárak, a dráguló hitelek és az európai gazdaság motorját jelentő Németország gazdasági visszaesése nyomán.
Bár az oroszországi szankciókat minden érintett fél megérzi, annak „bumeránghatása” vegyesen hat az eurózóna tagállamaira: Németországot, Franciaországot és Olaszországot érinti a legsúlyosabban. Az energia- és nyersanyagellátásban bekövetkező változások okozta „fájdalom” jelentős hatással van a gazdaságukra, és akár recesszióba is taszíthatja őket. Eközben az Oroszországtól kevésbé függő országok, például Spanyolország és Portugália már a fellendülés jeleit mutatják – derül ki az ING friss jelentéséből.
Korábban Japán sikeresen működtette az exportvezérelt gazdaságát, ezzel pedig minden évben hatalmas kereskedelmi többletet produkáltak. Mostanra mindez megfordult. Az elmúlt években folyamatosak a kereskedelmi deficitek, és az import meredek növekedése felfelé húzta az árakat. Így nem meglepő, hogy a magas infláció miatt panaszkodnak a japánok.