A Nyugat stratégiai autonómiát akar építeni a ritkaföldfémek és akkumulátoripari nyersanyagok piacán, csakhogy a koordinálatlan állami támogatások végül ugyanazt a problémát idézhetik elő, amelyet el akarnak kerülni: instabilitást és piaci összeomlást.
Berlin már nem reménykedhet abban, hogy a kölcsönös gazdasági függés önmagában lefékezi az amerikai nyomásgyakorlást. A német kormány felmérte, hol lehetne az EU egységes piacát, technológiai súlyát és szabályozási erejét ellenlépésként használni egy újabb Trump-konfliktusban.
Ukrajna hadat üzen a fegyverszállítási bénultságnak, és zsonglőrmutatvánnyal próbálja megkerülni az amerikai politikai holtpontot. Az Amerika szállít, Európa fizet modell működhet, de veszélyes precedenst teremthet: Washington mint logisztikai beszállító innentől mindent üzleti alapon közelíthet meg – súlyos feltételekhez kötve.
A magas energiaárak, a nyersanyaghiány, a mindent elborító bürokrácia és a befektetői bizalom megrendülése mind része annak a kudarcsorozatnak, amely eleve kizárja, hogy az Európai Bizottság célja, a globális chipgyártás 20 százalékos európai részesedése valóra váljon. Újabb kudarc Ursula von der Leyen listáján.
Európa nem tudja geogazdasági politikáját a többpólusú világhoz igazítani, ennek következtében pedig nagymértékben szenvedni fog a csökkenő gazdasági és politikai súlyától – állítja Glenn Eric Andre Diesen norvég akadémikus és politológus. A Délkelet-norvég Egyetem Üzleti Kara professzorának véleménye hazájában sem megszokott, gyakran vádolják őt az orosz propaganda állítólagos népszerűsítéséért.
Az India és Kína között a kapcsolatok enyhülése figyelhető meg, de ez inkább taktikai váltásnak tekinthető, mintsem az indiai geopolitikai stratégia alapvető átalakulásának.
Jelenleg az Európai Unió 8 országnak adta meg a tagjelölti státuszt. A legnagyobb fejtörést Ukrajna okozza méreténél, gazdaságszerkezeténél fogva. Kérdés, hogy ha végső soron választani kell, akkor az EU inkább Ukrajna, vagy a nyugat-balkáni országok bebocsátására voksolna-e?
