London novembertől szigorított a menekülteknek járó állami támogatások, a letelepedés és az állampolgárság megszerzésének feltételein. Európában számos fordulatot láttunk 2015 óta a migrációs politikában, mostanra pedig úgy tűnik, lassan minden ország kiteszi a „megtelt” táblát. Mutatjuk, hogyan jutottunk el idáig.
Svédország a telített börtönök miatt cellákat bérel Észtországban. A rehabilitáció helyett az amerikai típusú tömeges bebörtönzés felé fordul, ami komoly vitákat kelt az EU-n belüli emberi jogi normák és a tagállami szabadságok határairól.
Nagy felzúdulást keltett Vlagyimir Megyinszkij orosz elnöki tanácsadó egyik kijelentése, aki az isztambuli tárgyalásokon az orosz küldöttséget vezette. Az ukrajnai konfliktusra történelmi párhuzamként Nagy Péter cár északi háborúját hozta fel.
A Szovjetunió összeomlása után a balti államok egy gazdasági csodát vittek végbe, köszönhetően a skandináv országok befektetéseinek. Az utóbbi időben azonban megfordult a folyamat a vélt orosz fenyegetettség miatt.
A YouGov felmérése szerint 7 nyugat-európai ország lakosai többnyire úgy vélik, hogy az elmúlt évtizedben túlzott volt a bevándorlás, és elégedetlenek azzal, ahogy a kormányok ezt a problémát kezelik. A bevándorlás az egyik legégetőbb kérdéssé vált, amely meghatározza a politikai vitákat.
A svéd közegészségügyi hatóság új iránymutatásokat adott ki, amelyek szigorúan korlátozzák a gyermekek képernyő előtt töltött idejét, különös tekintettel a legkisebbekét, akiknek teljesen el kell kerülniük a digitális eszközöket.
Tőlünk északra egyre nagyobb az érdeklődés a nukleáris energia iránt: Varsó az első atomerőművének megalapozására a jövő évi költségvetésben 1,2 milliárd dollárt különít el, miközben Svédország az Egyesült Államokkal szövetkezve igyekszik továbbfejleszteni a technológiát.
Az éghajlatváltozás okozta szélsőséges időjárás – főként a már-már elviselhetetlen hőhullámok – miatt egyre több utazó dönt úgy, hogy a vakációt az északi végeken, Svédországban, Norvégiában vagy Dániában tölti. Az utóbbi országban mediterrán partokkal vetekedő strandok várják a látogatókat, és a délihez képest jóval alacsonyabb átlaghőmérsékletben a turisztikai látványosságokat is sokkal kellemesebb megcsodálni a skandináv nyárban.
Budapesten találkozott Orbán Viktor és Ulf Kristersson svéd miniszterelnök. Megállapodtak arról, hogy biztosan ratifikálja a parlament Svédország NATO-csatlakozási kérelmét, és emellett még két megállapodás jött létre. Döntöttek arról, hogy négy géppel bővül a magyar légierő Gripen-flottája és megállapodtak abban, hogy egy mesterségesintelligencia-fókuszú kiválósági központot nyit a svéd Saab és a magyar Védelmi Innovációs Kutatóintézet.
Sokáig a skandináv ország és a jólét közé egyenlőségjelet lehetett tenni. Most meg arról jönnek a hírek, hogy az élet ott sem fenékig tejfel: az infláció, a valutaválság és a súlyos ingatlanpiaci gondok próbára teszik a svédeket. Ettől a mérgező keveréktől nehéz megszabadulni, mert már a megtakarításokat és a fizetéseket is kikezdte.
Svédország szerint ezúttal teljesítették Törökország összes követelését, és már nem lehetnek biztonsági aggályaik.
Nagy az esély arra, hogy a NATO rövid időn belül Svédországgal és Finnországgal bővül. Mivel két jelentős katonai erejű országról van szó, a bővítéssel csökkenhetne az amerikai jelenlét.
