Ahogyan várható volt, Kína nem hagyta szó nélkül az autóira kivetett európai extravámot. A bosszú az EU-s húsiparra csap le – a csavar a történetben, hogy Oroszország javára.
Az Egyesült Államok és Európa között évek óta tartó együttműködés Kína befolyásának visszaszorítására vegyes eredményeket hozott. Az USA szenátusának legfrissebb jelentése „gyenge kettesre” értékeli a blokkosodást erősítő intézkedéseket, amely szerint a Biden–Harris-adminisztráció bár nagy bejelentéseket tett, azok gyakorlati megvalósítása mégis elmaradt. A jelentés áttekinti az elmúlt négy év eredményeit, és javaslatokat tesz a jövőbeli lépésekre.
Oroszország vélhetően megkezdte a cseppfolyós földgáz exportálását az Arctic LNG 2 központból, amely közvetlenül az év eleji beindítása előtt került súlyos szankciók alá. A kereskedők most érdeklődéssel figyelik, ahogy a gázszállítók befutnak az üzembe, majd onnan nyugati irányba távoznak.
Sokat hallhattunk arról, hogy Európa a szankciókkal leginkább önmagának okoz gondot. Ez legjobban egyes országok konkrét ágazatainak példáján szűrhető le, mint ahogy a finn faipar került lejtmenetbe. Csak azért, mert hiányzik nekik az a nyersanyag, ami az orosz erdőkből érkezett. Nem képesek pótolni más beszállítóktól, pedig vannak köztük már olyanok is, akik csak átcímkézik az árut.
Továbbra is milliárdos értékben áramlanak a dollár- és euróbankjegyek Oroszországba, annak ellenére, hogy a háborús szankciós csomagok keretében az USA és az EU is felfüggesztette a készpénzexportját. Az elmúlt időszakban tapasztalt forgalom leginkább nemesfémekhez, illetve Moszkva keleti szövetségeseihez köthető.
A kriptovalutával oldaná meg problémáit Oroszország a nemzetközi kereskedelemben. A másodlagos szankciók miatti importfizetési problémák rendhagyó megoldásra kényszerítik az orosz pénzügyi hatóságokat. A jegybankjuk úgy döntött, hogy lehetővé teszi a külkereskedelmi tranzakciók kriptovalutával történő fizetését. Az állami duma nemrég zöld utat adott a valutatípusnak.
A kínai vámhatóság legfrissebb importadatai szerint a Malajziából származó nyersolajimport napi 1,456 millió hordó volt, ami jóval több, mint amennyit az ország kitermel. A számok mögött valószínűleg a perzsa középhatalom áll.
Az Egyesült Államok által szankcionált Huawei volt az első azon kínai cégek között, amely a túlélését az egyre hazafiasabb kínai fogyasztóknak köszönheti. Pedig még 2021 októberében a The Economist azt tanácsolta, hogy a kínai technológiai óriás inkább „oszlassa fel magát”. Így a tehetséges mérnökei távozhatnak, hogy részesei legyenek a high-tech vállalkozók következő generációjának.
Soha senki és semmi nem fogja meggyőzni a brüsszeli vízfejet arról, hogy a szankciók nem döntik romba az orosz gazdaságot. Az sem, hogy éppen azoknak köszönhetően az orosz ipar főszereplői az idén 11 milliárd dollárnyi osztalékot vehettek ki.
Miközben a világ az egyre növekvő geopolitikai széttöredezettséggel küzd, fontos, hogy elgondolkodjunk a múlt tanulságain, különösképpen a hidegháború gazdasági hatásain. A vasfüggöny nagyjából megfelezte a keleti és a nyugati blokk közötti kereskedelmi forgalmat, és a keleti térség országaiban jelentős jóléti veszteségeket okozott, amely egészen a hidegháború végéig fennmaradt.
Az EU további vámokat vet ki a kínai elektromos gépkocsikra, de ezek nem lesznek elegendők ahhoz, hogy elrettentsék az autógyártókat, mivel azoknak hatalmas gyártásiköltség-előnnyel rendelkeznek az európai riválisaikhoz képest.
Az elmúlt hónapokban a kínai kormányhivatalok, a párt által ellenőrzött média és más, az államhoz kapcsolódó csoportok egyre terjedő kampányt indítottak a francia brandy, a spanyol sonka, a német nagy köbcentis járművek és más áruk ellen.
A Biden-kormányzat a kritikus technológiák kínai fejlesztésének megakadályozása érdekében korlátozni szeretné az amerikai magánszemélyek és vállalatok befektetéseit Kínában, különösen a félvezetők, a kvantumszámítás és a mesterséges intelligencia (MI) területén. Peking éles kritikával reagált a javaslatra, a kínai MI-cégek azonban úgy tűnik, képesek lesznek alkalmazkodni az új helyzethez.
A szankciók megtiltják az orosz cseppfolyósított földgáz átrakodását a blokk kikötőiben, de nem érintik az európai felhasználásra szánt orosz LNG-szállítmányokat.
Még mindig nem sikerül kiiktatni az orosz gázt az európai megrendelésekből. A múlt hónapban Moszkva Európa gázimportjának 15 százalékát biztosította, maga mögé utasítva az Egyesült Államokat.
Az amerikai nyersolaj domináns erővé vált a globális olajpiacon, miután a texasi palamezőkről származó WTI Midland típusú olaj bekerült az eddig kizárólag európai olajat tartalmazó Dated Brent globális referenciaértékbe. A lépés tükrözi Amerika növekvő befolyását az európai és ázsiai olajellátásban.
Az orosz nemzeti bank kormányzójának, Elvira Nabiullinának kétségtelenül nagy szerepe van abban, hogy Oroszország nem szenvedett akkora veszteségeket a szankcióktól, mint amekkorát reméltek annak kirovói. Most a Bloomberg értekezett arról, hogy törésvonalak jelentek meg az orosz gazdasági vezetésben, és Nabiullina a kormányétól egyre inkább más utakat választana. Mondhatja, hiszen várhatóan az orosz jegybank emelni fogja az irányadó kamatot, ami nem feltétlenül tetszik mindenkinek.
Tavaly a németeket előzték le, a Világbank júniusi adatai szerint pedig a japánokat küldték maguk mögé a vásárlóerő-paritáson (PPP) számolt GDP-ben. Mégis mi fűti ennyire az orosz gazdaságot?
Elsősorban nyugati politikai nyomásra erősödnek a blokkosodási törekvések, amelyek között egyre gyakrabban jelennek meg a Kínáról való leválás forgatókönyvei. Ezek kedvezőtlen gazdasági hatásai jól számszerűsíthetők – írja az Index.hu minapi cikkében –, az Európai Unió a gazdasági teljesítményének a 0,6 százalékát is elveszítheti. A nagyságrend még a legoptimistább forgatókönyv esetén is ennyi, ami az egyéves horvát GDP-nek felel meg – jelezte az Index.hu portál kérdésére Santo Martin. A Makronóm Intézet vezető elemzője szerint a blokkosodásnak hosszú távú nyertese nincs, a kérdés csupán az, hogy ki veszít vele többet.
Németország hevesen ellenzi, hogy a formálódó új szankciós csomag része legyen a Fehéroroszországba irányuló luxustermékek exportja. Pedig az oroszoknak a baráti állam lett a nyugati autószalon. Ami oda bekerül, Moszkvába megy tovább.
Az ASML holland központú félvezetőipari vállalat is megérezheti a Kínával szemben bevezetett amerikai szankciók hatását. Ha leáll az export, az ázsiai nagyhatalomnak le kell mondania a legmodernebb chipekről, viszont az európai versenyképesség is megsínyli a következményeket.
Európa egyre megengedőbb az Ukrajnába küldött fegyverek használatával kapcsolatban, ehhez az állásponthoz pedig hosszú tétovázás után az Egyesült Államok is csatlakozott. Eközben Oroszország egyre durvább figyelmeztetéssel igyekszik felszólalni a nyugati szerepvállalás ellen, felvetve egy jóval szélesebb körű konfliktus veszélyét.
Vajon melyik lehet a legbiztosabb kereskedelmi útvonal Moszkva számára, amióta Ázsia felé fordult, a Szuezi-csatornán való kereskedelem pedig egyre több kockázatot rejt? A klímaváltozás és az azeri tervek biztosan segítenek, de lássuk, hogyan!
A kínai techóriás az új csúcstelefonjához a legtöbb elektronikai alkatrészt már helyben szerzi be, így az Egyesült Államok által bevezetett korlátozásoknak a Qualcomm és az Intel csúcstermékeire valószínűleg nem lesz túl nagy hatása.
Amerika 90 napon belül leállítja az orosz dúsított urán szállítását. A lépés megnövelheti a tengerentúli atomerőművek költségeit, és mellette az oroszok megtorlását is kockáztatják. Joe Biden aláírása egyúttal mintegy 2,7 milliárd dollárnyi, a kongresszus által korábban jóváhagyott kiadást is felszabadít az amerikai atomerőművek hazai uránkészletének feltöltésére, pótlására.
Alighogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter hazatért pekingi útjáról, az Egyesült Államok Oroszország ukrajnai háborúja miatt, 200 vállalatot szankcionált köztük 31 kínai vállalatot. Pár kínai céget már ezt megelőzően is büntetőintézkedésekkel sújtottak, például azért, mert részt vesznek a Arctic LNG 2 projektben. Az oroszok szerint az USA csak az orosz konkurenciát akarja eltávolítani a piacról.
A Bloomberg terjedelmes cikkben értekezett arról, hogy Európa újra nagyon kitett egyetlen gázszállító vállalatnak. Ezúttal nem az oroszok, nem a Gazprom került az amerikaiak célkeresztjébe, most Norvégia a bűnös, és annak egyik vállalata: az Equinor.
Új, Oroszországgal és Belarusszal szembeni szankciós csomagot mutatott be május 8-án az Európai Bizottság. A javaslat meglepően ambiciózus a korábbi, inkább gyenge retorziókkal ellentétben. Nagy kérdés, hogy amennyiben elfogadják az intézkedéseket, azok elérik-e a kívánt hatást. Az elfogadásukhoz egyhangú döntés szükséges, így elképzelhető még némi finomítás. Emellett döntés születhet katonai célú finanszírozásról Örményország és Georgia számára.
Az amerikai szenátus megszavazta az orosz dúsított urán importtilalmát. Ha Joe Biden elnök aláírja a törvényjavaslatot, akkor az uránipar szereplőinek fel kell kötni a gatyájukat, igaz, néhány kiskapu enyhíthet az árak várhatóan gyors emelkedésén.
Erdoğan elnök pár héttel ezelőtt még csak részleges tilalmat rendelt el a zsidó állammal szemben, most azonban a teljes export-importot kivégezte.
