A mesterséges intelligencia segíthet a szegénység leküzdésében, de a szakértők óvatosságra intenek. Az MI-elemzések gyorsabb döntéseket és hatékonyabb erőforrás-elosztást tesznek lehetővé a segélyprogramokban, azonban a technológia nem tévedhetetlen, és komoly etikai kérdéseket vet fel.
Ismét álhírek keringenek a hazai sajtóban arról, hogy Magyarország az EU legszegényebb tagországa lenne.
Az utóbbi időben egyre több cikk jelenik meg arról, hogy „Románia megelőzte Magyarországot” – ezek azonban gyakran csak egyetlen gazdasági mutató alapján vonnak le elhamarkodott következtetéseket. De vajon valóban felülmúlja a gyakran lenézett szomszédunk Magyarországot, vagy a helyzet nem is olyan egyértelmű, mint ahogy azt sugallják? Ebben a cikkben két szemszögből mutatjuk be a román „csodát”: egyrészt a gazdasági növekedés ellentmondásait és árnyoldalait vizsgálva, másrészt a romániai hétköznapok realitásait elemezve – a GDP-n és a puszta számokon túlmutatva.
Namíbia a ritkaföldfémekre és a lítiumra alapozhatja a jövő gazdaságát, ráadásul ideálisak a feltételek a zöldhidrogén előállítására. Ezenfelül a dél-afrikai ország szárazföldjén és tengeri övezetében is jelentős olajvagyonra bukkantak. Az Európai Unió most jókor ébredt: már tavaly együttműködési megállapodást kötött az ottani kormánnyal az ásványi kincsek feltárására és kitermelésére.
A gyerekeket, az időseket és az egyedül élőket sújtja leginkább a szegénység déli szomszédunknál. A kicsiknek immár 10,6 százaléka él a szegénységi küszöb alatt, ami Szerbiában fejenként havi 40 ezer forintnyi dínár.
