Az erdők rengeteg szén-dioxidot kötnek meg, viszont amikor azokat kivágják, ez újra a légkörbe szabadulhat. Viszont, ha a biomasszát átalakítják bioszénné, az sokkal tovább marad lekötve, mint azt eddig gondoltuk.
Egy új technológia segítségével – a föld természetes adottságait kihasználva – már mélyen a felszín alatt előállíthatóvá válhat az ammónia, ami forradalmasíthatja a vegyipart és jelentősen csökkentheti a szén-dioxid-kibocsátást.
A szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló törekvések közepette egy cambridge-i vállalat olyan technológiát fejlesztett ki, amely a metánt alakít át szupererős anyaggá.
Az elektromos járművek piacán soha nem látott átrendeződés zajlik: egyes régiókban az állami támogatások eltűnnek, máshol pedig rekordeladások várhatók. Vajon 2025 az áttörés éve lesz, vagy a növekedés lelassul?
Az év végéhez közeledve összegyűjtöttük a legolvasottabb cikkeinket. A Klímaváltozás rovat „nyertese” arról szól, hogy a közel-keleti konfliktusok mekkora környezeti lábnyomot hagynak maguk után.
A BBC tudósított egy érdekes kezdeményezésről, amely során a bányászat melléktermékét, a bazaltport használják a gazdák, hogy megkössék a talajban a szén-dioxidot, és még állítólag a földjeik is termékenyebbek lesznek tőle.
Kína 2023-ban 676 milliárd dollárt fektetett az energiaváltásba, és a globális megújuló energia új kapacitásának több mint felét biztosította, miközben a tiszta energia részesedése 39,7 százalékra nőtt az ország villamosenergia-termelésében. Az elektromos járművek töltő-infrastruktúrája elérte az autópályák 95 százalékát, és Kína exportja 810 millió tonnával csökkentette a globális szén-dioxid-kibocsátást.
Egyfajta győzelmi jelentésként állította be minap az egyik legfontosabb kínai állami portál az ország zöldátállásban elért sikereit. A dolog érdekessége, hogy ezúttal van alapja az öntömjénezésnek…
Sokan megváltóként tekintenek a hidrogénre mint szén-dioxid-mentes üzemanyagra, de a zöldhidrogénprojektek túlnyomó többsége nem igazán tud felmutatni konkrét vevőt, pedig világszerte csaknem 1600 üzem felépítését tervezik. A napsütötte, szélfújta tájakon megtermelhető a tiszta energia, amivel a hidrogén kinyerhető a vízmolekulából, egy aprócska probléma van, nem igazán jelentkeznek az ügyfelek a drága hidrogén megvételére.
Tizenhét évvel ezelőtt az „I can has cheezburger?” volt az első olyan netes mém, ami alapjaiban megváltoztatta az internetet. Ám ekkor még feltehetően senki sem gondolt arra, hogy mennyi energiát is fogyaszt majd ez a mém a világ szerverfarmjain az úgynevezett sötét, azaz feleslegesen eltárolt adat formájában.
Nincs elérhetetlen távolságban a zöldátállás, ehhez azonban végleg el kell hagynunk a fosszilis energiahordozókat, és takarékosságra kell törekednünk.
A megújuló energiaforrásoknak, a nap- és a szélenergiának meg kellene menteniük a bolygót a felmelegedéstől. Ehelyett súlyosbítják is a problémát. A szél- és napenergia nagy léptékű telepítése világszerte érdemben növeli a szén-dioxid-kibocsátást az úgynevezett kacsagörbe miatt. Az atomenergia ezért hosszabb távon jobb megoldás lehet – érvel a Carboncredits.com portál szakértője.
Kommunikációs szinten Kína továbbra is elkötelezett a 2020-ban lefektetett kettős cél, a kibocsátási csúcs 2030-ra és a karbonsemlegesség 2060-ra való elérése iránt, de az utóbbi időben a tényleges kibocsátáscsökkentési erőfeszítések háttérbe szorulhatnak. Liu Csen-min kinevezése klímaváltozási nagykövetté azt jelzi, hogy a klímadiplomácia fontosabb szerepet kap, mint a hazai intézkedések, és inkább a globális befolyás növelését célozza.
Az egy főre jutó kínai energiafogyasztás hihetetlen mértékben növekedett 2001 és 2021 között. Bár Peking politikája egyesek szerint kritikusan hat a globális klímacélokra,a világ csak közösen tudja teljesíteni azokat.
A szén-dioxid légkörből történő eltávolítása messze elmarad a kitűzött céloktól. Egy oxfordi tanulmány szerint a szükséges éves mennyiségnek csupán a negyedét érjük el jelenleg, és ezt is főként faültetéssel. A korszerű technológiák fejlesztése még gyerekcipőben jár.
A Yale Egyetem frissített metodikájú zöldindexe, az EPI szerint a kibocsátás csökkentésére tett nemzetközi erőfeszítések eddig nem sok eredményre jutottak. Főleg a globális dél államai szennyezték gyorsuló ütemben a légkört az elmúlt években.
Többéves vita után, április végén fogadták el Torinóban a G7-országok a karbonszűrő nélküli szénerőművek 2035 végéig történő kivezetéséről szóló megállapodást. Ám az aláírás házigazdái, az olaszok máris jelentősen megnehezítenék a vállalások teljesítését azzal, hogy megtiltanák a nagy napelemparkok talajra telepítését a mezőgazdasági területeken.
Nem is csodálkozhatunk ezen a világrekordon, hiszen tavaly a föld szénfüggősége is növekedett, dacára a számos „történelmi” klímamegállapodásnak. Ennek magyarázata az aszályok miatti alacsony vízenergia-termelés és a kínai növekedés, amely nagyrészt ugyancsak szénfüggő. A Nemzetközi Energiaügynökség éves jelentésében azonban találunk örömöt is az ürömök mellett: a világon a „tiszta energiák” egyre jobban terjednek.
Csak Kínában 1950 óta 4500 százalékkal nőtt a szén-dioxid-kibocsátás. Van miért kapkodni a világnak.
Egyre nagyobb erővel áll bele Európa a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésébe. Nem árt azonban tudni, hogy közel sem minden tudós ért egyet azzal, hogy egyértelműen a szén-dioxid-kibocsátás nagy növekedése miatt emelkedik az utóbbi évtizedekben a föld átlaghőmérséklete.
Tombol a szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési őrület, a cégek is igyekeznek zöldebbek lenni, és egyre több pénzt ölnek különböző szén-dioxid-megkötő projektekbe. A szén-dioxid megkötésére szolgáló hínártenyésztés is ilyen, csak túl sok óceánt foglalna el
