Az iráni háború nyomán kirobbant energiaválság alapjaiban írja felül Ázsia zöldátállási terveit. A rövid távú gazdasági összeomlás elkerülése érdekében a régió országai sorra indítják újra a szennyező szénerőműveiket, a technológiaváltás pedig felgyorsul a nukleáris energia és az e-mobilitás terén.
Törökország energiapolitikája a 8,7 milliárd dolláros szénárgaranciával a hazai lignitbányászatot erősíti, ami az energiaigény 70 százalékát kitevő importfüggőséget csökkenti, ám gátolja a megújulók térnyerését.
Az erőművek hulladékaként keletkező szénhamu jelentős mennyiségű ritkaföldfémet tartalmazhat, így értékes erőforrássá válhat. Az USA-ban akár 11 millió tonna is rejtőzhet a hamuban, Magyarországon pedig a mecseki szén kiemelkedő ritkaföldfém-tartalma kínál stratégiai lehetőségeket.
Bár Kína a világ egyik legnagyobb megújulóenergia-fejlesztője, továbbra is mintegy 60 százalékban támaszkodik a szénre. Az ottani új szénerőművek versenyhátrányt okozhatnak az európai iparnak.
Az OPEC+ és a BP nehéz helyzete, a kávé- és kakaótermés kilátásai, valamint a szén és a vasérc jövője mind olyan tényező, amely izgalmassá és kiszámíthatatlanná teszi az előttünk álló évet.
