Kína gyorsan erősíti a gazdasági befolyását a Nyugat-Balkánon, főként Szerbiában és a stratégiai infrastruktúra területén. A kínai hitelekkel és kivitelezőkkel megvalósuló beruházások rövid távon fejlődést hoznak, hosszabb távon azonban függőségeket és az uniós csatlakozással kapcsolatos kockázatokat teremthetnek.
Szerbia megkezdte az atomerőművének előkészítését, amely a Nyugat-Balkán első ilyen létesítménye lehet. A francia EDF már több megvalósítási tanulmányon dolgozik, Belgrád ugyanakkor más nemzetközi partnerekkel is tárgyal. Csakhogy a 2040 utáni üzembe helyezéshez még ki kell építeni a megfelelő szabályozási, intézményi és szakmai hátteret.
Brüsszel Magyarország után a csatlakozásra váró Szerbiától is megvonná az uniós forrásokat, ami azonban gazdaságilag nem kifizetődő döntés az EU-nak. Valóban a jogállamiság miatt vállalnák a potenciális veszteséget, vagy inkább az Orbán-szövetséges szerb elnök eltávolítása a cél?
Koszovó hosszú politikai bénultsága még az idén véget érhet: december 28-án ugyanis megtartják az előre hozott választásokat az országban. Vajon jövőre stabil kormány alakulhat, vagy újabb válsággal és politikai bénultsággal néz szembe a balkáni ország?
Szerbia egyetlen olajfinomítója december elején leállt. Ebben a nehéz helyzetben hazánk igyekszik segíti, amiben csak tud: jelenleg például kőolajat expotálunk a szomszédos államnak, ezáltal egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy Magyarország régiós energetikai nagyhatalom legyen.
A nemzetközi energiapiacon a hosszú távú szerződések a stabilitás legértékesebb pontjai. Szerbia pedig most épp ezt kénytelen feladni.
Az USA az oroszokat szankcionálja, ami Szerbiára is kihat, olyannyira, hogy a szerb elnök 50 napot adott az orosz Gazpromnak arra, hogy kiszálljanak a helyi olajvállalatból, a NIS-ből. Ami rossz hír az oroszoknak, az előny lehet nekünk: a Molnak ugyanis jó esélye van átvenni ezt a tulajdoni hányadot.
Miközben Európa a fenntarthatóságról beszél, a Távol-Keleten már rég tudják, hogy ki tartja majd kézben azokat a nyersanyagokat, amelyek nélkül a zöldfordulat csak papíron létezhet.
A százhalombattai Mol-finomítóban kitört tűz nemcsak Magyarországot, hanem Szerbia energiaellátását is megrázta: a kapacitás 40 százaléka hónapokra kieshet, miközben Belgrád az orosz szankciók és az amerikai nyomás között lavírozva energiaellátási válság felé sodródik.
No azért nem egy Ferrarira kell gondolni, hiszen maradjunk mégis csak a Balkánon: egy jó Zastava 750-essel is lehet száguldozni, még ha lassabban is éri el a kívánt sebességet.
Koszovóban február 9-én parlamenti választásokat tartottak, majd a képviselők két hónapra rá, április 15-én tették le az esküjüket. A parlament hivatalos alakuló ülését azonban eddig nem sikerült megejteni, így azóta Albin Kurti ügyvivő kormánya, és a parlamenti többségük körül szorul a hurok. Vajon szükség lesz-e előre hozott választások kiírására? Vagy a szerb alelnök friss megválasztásával rendeződhet a helyzet?
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen az unió helyzetéről szóló beszédében mindössze egy rövid bekezdésben említette a Nyugat-Balkánt mint az uniós bővítés következő potenciális terepét, a szerb tüntetésekről viszont nem szólt. Több EP-képviselő szerint a bizottsági elnök túlságosan is elnéző Aleksandar Vučić rendszerével szemben, és szigorúbb hozzáállást követelnek.
Marko Đurić szerb külügyminiszter élesen bírálta és aggodalmát fejezte ki a Horvátország és Szlovénia között múlt héten aláírt védelmi megállapodás kapcsán. Szerinte az ilyen lépések a régió stabilitását veszélyeztetik azzal, ha kizárnak egy szomszédos országot egy ilyen szintű együttműködésből.
Albániában a lakosság több mint 80 százaléka pozitívan látja az uniós csatlakozást, míg Szerbiában csak alig minden harmadik ember. A legfrissebb adatok alapján a Nyugat-Balkán országai között látványos különbségek mutatkoznak az EU-hoz való viszonyban, ami komoly kihívás Brüsszelnek.
Aleksandar Vučić szerb államfő múlt csütörtökön Belgrádban találkozott Gert Jan Koopmannal, az Európai Bizottság Szomszédságpolitikai és Bővítési Főigazgatóságának vezetőjével. A megbeszélés középpontjában egyebek mellett az ország európai uniós csatlakozásának folyamata állt. Egyéb miniszterekkel folytatott találkozók után Koopman a szerb ellenzék vezetőivel is találkozott.
Marko Đurić szerb külügyminiszter hivatalos látogatást tett az afrikai Beninben, ahol elsőként az ország védelmi miniszterével, Fortunet Alain Nouatinnal találkozott. A két tisztviselő a védelem és biztonság területén folytatott kétoldalú együttműködés megerősítéséről tárgyalt.
Szerbiában egyetemisták kezdtek tüntetni az újvidéki tragédia nyomán, ami átcsapott kormányellenes tiltakozássá. A demonstrációkhoz több csoport is csatlakozott, de az ellenzék széttagoltsága miatt valószínűtlen a hatalomváltás. Munkatársunk, Mihálovics Zoltán válaszolt a Maszol kérdéseire.
Szerbiában a november 1-jei újvidéki tragédia nyomán kirobbant, az egyetemisták által vezetett tüntetések hatására lemondott a miniszterelnök és Újvidék polgármestere. A kormányzó pártnak most 10 napja van új kormány alakítására, különben áprilisban előre hozott választások jöhetnek.
Csúszhat Európa legnagyobb lítiumprojektje a szerbiai Jadar-völgyben, mivel helyi közösségek környezeti aggályok miatt tiltakoznak a Rio Tinto bányászati tervei ellen. A projekt az EU lítiumigényének 17 százalékát fedezné, és 1,1 millió elektromos autóhoz elegendő alapanyagot biztosítana, így kulcsfontosságú az energetikai átállás és a német autóipar számára.
A nemzetgazdasági miniszter pekingi útjának kiemelt fontosságú állomásaként megbeszélést folytatott az Ipari és Információ Technológiai Minisztérium (MIIT) vezetőjével, Csin Csuang-lunggal (Jin Zhuanglong), valamint találkozott a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság (NDRC) vezetőivel, ami Magyarország iparfejlesztési stratégiájának megvalósítása szempontjából meghatározó.
Szerbia zöld utat adna a 2022-ben elkaszált Jadar-lítiumprojektnek. Ez lenne a nulladik lépés Belgrádnak azon az úton, hogy letaszítsa Portugáliát Európa vezető lítiumtermelőjének trónjáról. A problémát továbbra is a környezetvédelmi szervezetek és aggályok jelentik, de az Európai Unió is igyekszik mielőbb dűlőre jutni az ügyben, mielőtt Kína rátenné a kezét a szerb lítiumkészletekre.
A Belgrád–Budapest gyorsvasút szerbiai szakasza várhatóan decemberben elkészül. Jelenleg Újvidék és Szabadka között folynak a munkálatok, míg Újvidéktől Belgrádig már közlekedik a gyorsvonat. A gyorsvasutat hamarosan délfelé bővítik. Nis és Dimitrovgrad között a felújítása és a korszerűsítése, valamint a Nist elkerülő vasútvonal a tervek szerint 2027-ra készül el, és a jelenlegi becslések szerint 430 millió euróba kerül, amiből 108 milliót az Európai Uniótól kap az ország.
Úgy tűnik, amerikai offshore cégek kezébe kerülhet egy ikonikus belgrádi épület. Elképzelhető, hogy maga Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok volt elnöke is érdekelt a felújításban. A katonai vezérkar korábban éppen a NATO által lebombázott épületéről van szó, amelyet kulturális emlékké nyilvánítottak, mert a mai napig a háború szörnyűségére emlékezteti a Szerbia fővárosába látogatókat.
A csődeljárás alatt álló Zasztava Járművek Csoport új tulajdonosra talált, a héten ugyanis árverésre bocsátották az egykori jugoszláv óriást (legalábbis egy részét), ahonnan számos kelet-európai járműtípus kikerült, köztük a Fiat 600-as farmotoros törpeautó vagy a hetvenes évek sztárja, a Fiat 128, amely a nemzetközi autópiacot is meghódította.
Szerbiában az állam továbbra is ellenőrzés alatt tartja a liszt árát. A legutóbbi (február 22-i) kormányrendelet alapján a piaci rendellenességek elkerülése érdekében továbbra is a 2021-es évi szinten tartják az egy kilogrammos T–400-as és a T–500-as típusú liszt kiskereskedelemi árát.
Március 1-jével elstartolt az Open Balkan (Nyitott Balkán) kezdeményezés egységes munkaerőpiaca, vagyis Szerbia, Albánia és Észak-Macedónia munkavállalói egyszerűsített eljárásban vállalhatnak munkát ezen országok valamelyikében.
Egyre több európai kormány veszi fontolóra a kötelező katonai szolgálat visszaállításának valamilyen formáját. Újabban Szerbia, Horvátország és Románia vetette fel a kérdést, de korábban már Lettország, Hollandia, Franciaország és Németország is aktívan fontolóra vette az ötletet. Irány a front, Európa?
Ugrásra készen vár Szerbiában a Rio Tinto angol–ausztrál bányászati óriás arra, hogy Európa lítiumszükségletének 90 százalékát is fedezni képes bányát nyithasson e kis ország nyugati részén. A téma a napokban véget ért Világgazdasági Fórumon is előkerült.
A szerb államháztartást az előre hozott választások költségei sem borították fel, az adósságot azonban növelte állítja Danko Brčerević (Dánkó Brcserevity), a Fiskális Tanács vezető közgazdásza.
Január 5-én, valamivel éjfél után Palánkánál, a szerb–horvát határátkelőnél dunai hídnak ütközött egy teherszállító hajó. Az ütközés következtében az ezer tonna műtrágyát szállító uszály elsüllyedt.
