Csúszhat Európa legnagyobb lítiumprojektje a szerbiai Jadar-völgyben, mivel helyi közösségek környezeti aggályok miatt tiltakoznak a Rio Tinto bányászati tervei ellen. A projekt az EU lítiumigényének 17 százalékát fedezné, és 1,1 millió elektromos autóhoz elegendő alapanyagot biztosítana, így kulcsfontosságú az energetikai átállás és a német autóipar számára.
A nemzetgazdasági miniszter pekingi útjának kiemelt fontosságú állomásaként megbeszélést folytatott az Ipari és Információ Technológiai Minisztérium (MIIT) vezetőjével, Csin Csuang-lunggal (Jin Zhuanglong), valamint találkozott a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság (NDRC) vezetőivel, ami Magyarország iparfejlesztési stratégiájának megvalósítása szempontjából meghatározó.
Szerbia zöld utat adna a 2022-ben elkaszált Jadar-lítiumprojektnek. Ez lenne a nulladik lépés Belgrádnak azon az úton, hogy letaszítsa Portugáliát Európa vezető lítiumtermelőjének trónjáról. A problémát továbbra is a környezetvédelmi szervezetek és aggályok jelentik, de az Európai Unió is igyekszik mielőbb dűlőre jutni az ügyben, mielőtt Kína rátenné a kezét a szerb lítiumkészletekre.
A Belgrád–Budapest gyorsvasút szerbiai szakasza várhatóan decemberben elkészül. Jelenleg Újvidék és Szabadka között folynak a munkálatok, míg Újvidéktől Belgrádig már közlekedik a gyorsvonat. A gyorsvasutat hamarosan délfelé bővítik. Nis és Dimitrovgrad között a felújítása és a korszerűsítése, valamint a Nist elkerülő vasútvonal a tervek szerint 2027-ra készül el, és a jelenlegi becslések szerint 430 millió euróba kerül, amiből 108 milliót az Európai Uniótól kap az ország.
Úgy tűnik, amerikai offshore cégek kezébe kerülhet egy ikonikus belgrádi épület. Elképzelhető, hogy maga Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok volt elnöke is érdekelt a felújításban. A katonai vezérkar korábban éppen a NATO által lebombázott épületéről van szó, amelyet kulturális emlékké nyilvánítottak, mert a mai napig a háború szörnyűségére emlékezteti a Szerbia fővárosába látogatókat.
A csődeljárás alatt álló Zasztava Járművek Csoport új tulajdonosra talált, a héten ugyanis árverésre bocsátották az egykori jugoszláv óriást (legalábbis egy részét), ahonnan számos kelet-európai járműtípus kikerült, köztük a Fiat 600-as farmotoros törpeautó vagy a hetvenes évek sztárja, a Fiat 128, amely a nemzetközi autópiacot is meghódította.
Szerbiában az állam továbbra is ellenőrzés alatt tartja a liszt árát. A legutóbbi (február 22-i) kormányrendelet alapján a piaci rendellenességek elkerülése érdekében továbbra is a 2021-es évi szinten tartják az egy kilogrammos T–400-as és a T–500-as típusú liszt kiskereskedelemi árát.
Március 1-jével elstartolt az Open Balkan (Nyitott Balkán) kezdeményezés egységes munkaerőpiaca, vagyis Szerbia, Albánia és Észak-Macedónia munkavállalói egyszerűsített eljárásban vállalhatnak munkát ezen országok valamelyikében.
Egyre több európai kormány veszi fontolóra a kötelező katonai szolgálat visszaállításának valamilyen formáját. Újabban Szerbia, Horvátország és Románia vetette fel a kérdést, de korábban már Lettország, Hollandia, Franciaország és Németország is aktívan fontolóra vette az ötletet. Irány a front, Európa?
Ugrásra készen vár Szerbiában a Rio Tinto angol–ausztrál bányászati óriás arra, hogy Európa lítiumszükségletének 90 százalékát is fedezni képes bányát nyithasson e kis ország nyugati részén. A téma a napokban véget ért Világgazdasági Fórumon is előkerült.
A szerb államháztartást az előre hozott választások költségei sem borították fel, az adósságot azonban növelte állítja Danko Brčerević (Dánkó Brcserevity), a Fiskális Tanács vezető közgazdásza.
Január 5-én, valamivel éjfél után Palánkánál, a szerb–horvát határátkelőnél dunai hídnak ütközött egy teherszállító hajó. Az ütközés következtében az ezer tonna műtrágyát szállító uszály elsüllyedt.
Úgy tűnik, többéves küzdelem után mégis térdre kényszerül a volt jugoszláv óriás, a Sremska Mitrovica-i (szávaszentdemeteri) Mitros húsipari vállalat. A szakszervezetek bejelentései szerint a cég december 15-én felfüggesztette a termelését.
Bulgária elállt az orosz földgázt célzó energia-hozzájárulás bevezetésétől, vagyis az onnan átvezető Török Áramlaton keresztül érkező földgázt Szerbia és Magyarország irányába nem terheli külön összeg, erősítette meg a helyi közszolgálati televíziónak Szerbia bányászati és energiaügyi minisztériuma is.
Zöldhidrogén előállításában érdekelt a kínai Shanghai Fengling Renewables déli szomszédunknál. A Zijin Mining Group vállalattal együtt egy olyan hibrid erőmű megépítését fontolgatják, amely nap- és szélerőmű felállításával tiszta, azaz megújuló hidrogént termelne Kelet-Szerbiában, Bor környékén.
Az Európai Bizottság engedélyezte Bulgáriának, hogy 10 euró/MWh adót vessen ki az ország területén áthaladó orosz gázra, amely ellen – az energiaárak esetleges növekedése miatt – Szerbia és Magyarország is tiltakozott. A bizottság döntése ellenére a bolgár kormány végül kivette a tervezett adóból származó bevételt a 2024-es költségvetésből. A szakértők szerint a vezetékben áramló gáz eredetének megállapítása nehéz feladat, és az is kérdéses, hogy a Gazprom hajlandó-e befizetni az adót.
A Nyugat-Balkánon megcsappant az unióhoz való integráció népszerűsége, a szerb csatlakozásért felelős miniszter azonban hangsúlyozta, kitartanak integrációs terveik mellett. Tanja Miščević Brüsszelben a Politicónak arról beszélt, hogy a szerb–orosz kapcsolatok nem jelenthetnek akadályt országa csatlakozása kapcsán, Koszovó esetében azonban nem engednek. A tárcavezető szerint Szerbia sokat tehet az EU jövőbeli reformjáért.
Szerbia nagy erőkkel készül az Expo 2027 világkiállításra, ugyanis Belgrád lett a Let Humans Play For Humanity projekttel a speciális esemény házigazdája. Már megkezdődtek az előkészítő munkálatok.
Kínától, és nem Svájctól vásárolt legutóbb vonatokat Szerbia. Ezek az új, 54 millió eurós, mintegy 20,6 milliárd forintos beruházással megvett vonatok a Budapest–Belgrád vasútvonalon közeledhetnek majd.
Emberéletet követelő egyetlen közlekedési baleset költsége Szerbia számára 3,3 millió eurós (1,3 milliárd forint) kiadást jelent, éves szinten pedig az ország mintegy 4,1 milliárd euróval (1600 milliárd forint) számol
A Gierlinger Holding GmbH által irányított szávaszentdemeteri (Sremska Mitrovica) Mitros nemrég úgy döntött, hogy bezárja délnyugat-vajdasági üzemét.
A malmok az energiahordozók árának befagyasztását követelik a kormánytól. Közben a kabinet bővítette azoknak a termékeknek a skáláját, amelyeket olcsóbban lehet megvásárolni.
Déli szomszédunknál az infláció visszaszorítása érdekében a kormány tárgyalásokat kezdett az üzletláncokkal és az élelmiszeripari szereplőkkel, hogy a leginkább keresett termékek árát csökkenthessék, némiképp hasonlóan a magyar intézkedésekhez.
A szerb kormány figyelmen kívül hagyta a szakszervezetek követeléseit, és úgy döntött: a jövő évtől, vagyis 2024 januárjától a minimálbért mindössze 17,8 százalékkal növeli. Ennek alapján az órabér az eddigi 230 dinárról (853 forintról) 271 dinárra (1005 forintra) emelkedik, vagyis a jövő évtől a minimálbér 47 154 dinár (mintegy 175 ezer forint lesz) lesz. A kabinet a döntését azzal támasztotta alá, hogy ez rekordemelésnek számít, illetve, hogy a minimálbér korábban soha nem haladta meg a 400 eurót.
Újabb kínai vállalati beruházás érkezik Szerbiába, a Yusei Machinery. A cég a délkelet-szerbiai – egyébként az ország harmadik legnagyobb városának számító – Nisben autóalkatrészeket gyártó üzemet nyit, amelyről már megállapodás is született.
Nem csökken az afrikai sertéspestis jelenléte a közép-szerbiai Csácsákban (Čačak) és környékén, sőt napról napra bővül a fertőzött és veszélyeztetett területek száma. Szerbia már hónapok óta küzd a kórral.
Megtörténhet, hogy a szerb piacon adják el azt az őszibarackot, amit a napokban visszafordítottak a szerb–horvát határról a permetszer magas koncentrátuma miatt. Igaz, a szállítmány laboratóriumi analízise még mindig folyik.
Szerbia az EU-val való szoros gazdasági kapcsolatok mellett egyre mélyülő pénzügyi együttműködést alakít ki Kínával, főként infrastrukturális projektek finanszírozásában. A kínai hitelek rugalmasabb feltételei vonzóak, de magasabb kamatokkal és korlátozott jogi mozgástérrel járnak.
Szerbia 30 napra leállította, azaz felfüggesztette fegyverexportját, jelenleg a saját védelmi kapacitásait tölti fel. A fő ok: a Koszovó északi területein kialakult konfliktus három hónap után sem csillapodott.
Az afrikai sertéspestis terjedése és az állattenyésztési ágazat hanyatlása komoly veszélybe sodorja a szerb gazdaságokat. A helyzetet súlyosbítja, hogy az állattenyésztés már korábban is válságban volt, és a sertéshús importja nő, miközben a fogyasztás csökken.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
