Úgy tűnik, többéves küzdelem után mégis térdre kényszerül a volt jugoszláv óriás, a Sremska Mitrovica-i (szávaszentdemeteri) Mitros húsipari vállalat. A szakszervezetek bejelentései szerint a cég december 15-én felfüggesztette a termelését.
Bulgária elállt az orosz földgázt célzó energia-hozzájárulás bevezetésétől, vagyis az onnan átvezető Török Áramlaton keresztül érkező földgázt Szerbia és Magyarország irányába nem terheli külön összeg, erősítette meg a helyi közszolgálati televíziónak Szerbia bányászati és energiaügyi minisztériuma is.
Zöldhidrogén előállításában érdekelt a kínai Shanghai Fengling Renewables déli szomszédunknál. A Zijin Mining Group vállalattal együtt egy olyan hibrid erőmű megépítését fontolgatják, amely nap- és szélerőmű felállításával tiszta, azaz megújuló hidrogént termelne Kelet-Szerbiában, Bor környékén.
Az Európai Bizottság engedélyezte Bulgáriának, hogy 10 euró/MWh adót vessen ki az ország területén áthaladó orosz gázra, amely ellen – az energiaárak esetleges növekedése miatt – Szerbia és Magyarország is tiltakozott. A bizottság döntése ellenére a bolgár kormány végül kivette a tervezett adóból származó bevételt a 2024-es költségvetésből. A szakértők szerint a vezetékben áramló gáz eredetének megállapítása nehéz feladat, és az is kérdéses, hogy a Gazprom hajlandó-e befizetni az adót.
A Nyugat-Balkánon megcsappant az unióhoz való integráció népszerűsége, a szerb csatlakozásért felelős miniszter azonban hangsúlyozta, kitartanak integrációs terveik mellett. Tanja Miščević Brüsszelben a Politicónak arról beszélt, hogy a szerb–orosz kapcsolatok nem jelenthetnek akadályt országa csatlakozása kapcsán, Koszovó esetében azonban nem engednek. A tárcavezető szerint Szerbia sokat tehet az EU jövőbeli reformjáért.
Szerbia nagy erőkkel készül az Expo 2027 világkiállításra, ugyanis Belgrád lett a Let Humans Play For Humanity projekttel a speciális esemény házigazdája. Már megkezdődtek az előkészítő munkálatok.
Kínától, és nem Svájctól vásárolt legutóbb vonatokat Szerbia. Ezek az új, 54 millió eurós, mintegy 20,6 milliárd forintos beruházással megvett vonatok a Budapest–Belgrád vasútvonalon közeledhetnek majd.
Emberéletet követelő egyetlen közlekedési baleset költsége Szerbia számára 3,3 millió eurós (1,3 milliárd forint) kiadást jelent, éves szinten pedig az ország mintegy 4,1 milliárd euróval (1600 milliárd forint) számol
A Gierlinger Holding GmbH által irányított szávaszentdemeteri (Sremska Mitrovica) Mitros nemrég úgy döntött, hogy bezárja délnyugat-vajdasági üzemét.
A malmok az energiahordozók árának befagyasztását követelik a kormánytól. Közben a kabinet bővítette azoknak a termékeknek a skáláját, amelyeket olcsóbban lehet megvásárolni.
Déli szomszédunknál az infláció visszaszorítása érdekében a kormány tárgyalásokat kezdett az üzletláncokkal és az élelmiszeripari szereplőkkel, hogy a leginkább keresett termékek árát csökkenthessék, némiképp hasonlóan a magyar intézkedésekhez.
A szerb kormány figyelmen kívül hagyta a szakszervezetek követeléseit, és úgy döntött: a jövő évtől, vagyis 2024 januárjától a minimálbért mindössze 17,8 százalékkal növeli. Ennek alapján az órabér az eddigi 230 dinárról (853 forintról) 271 dinárra (1005 forintra) emelkedik, vagyis a jövő évtől a minimálbér 47 154 dinár (mintegy 175 ezer forint lesz) lesz. A kabinet a döntését azzal támasztotta alá, hogy ez rekordemelésnek számít, illetve, hogy a minimálbér korábban soha nem haladta meg a 400 eurót.
Újabb kínai vállalati beruházás érkezik Szerbiába, a Yusei Machinery. A cég a délkelet-szerbiai – egyébként az ország harmadik legnagyobb városának számító – Nisben autóalkatrészeket gyártó üzemet nyit, amelyről már megállapodás is született.
Nem csökken az afrikai sertéspestis jelenléte a közép-szerbiai Csácsákban (Čačak) és környékén, sőt napról napra bővül a fertőzött és veszélyeztetett területek száma. Szerbia már hónapok óta küzd a kórral.
Megtörténhet, hogy a szerb piacon adják el azt az őszibarackot, amit a napokban visszafordítottak a szerb–horvát határról a permetszer magas koncentrátuma miatt. Igaz, a szállítmány laboratóriumi analízise még mindig folyik.
Szerbia az EU-val való szoros gazdasági kapcsolatok mellett egyre mélyülő pénzügyi együttműködést alakít ki Kínával, főként infrastrukturális projektek finanszírozásában. A kínai hitelek rugalmasabb feltételei vonzóak, de magasabb kamatokkal és korlátozott jogi mozgástérrel járnak.
Szerbia 30 napra leállította, azaz felfüggesztette fegyverexportját, jelenleg a saját védelmi kapacitásait tölti fel. A fő ok: a Koszovó északi területein kialakult konfliktus három hónap után sem csillapodott.
Az afrikai sertéspestis terjedése és az állattenyésztési ágazat hanyatlása komoly veszélybe sodorja a szerb gazdaságokat. A helyzetet súlyosbítja, hogy az állattenyésztés már korábban is válságban volt, és a sertéshús importja nő, miközben a fogyasztás csökken.
Szerbia és az Airbus ipari együttműködés keretében többek között a H125M és H145M helikopterekre fókuszálnak, beleértve fegyverzet integrációt és minősítéseket. A SiRTAP drón program keretében Szerbia további technológiai előrelépést tehet, amely komoly kihívást jelenthet az ország számára.
Az Európai Unió és Szerbia közötti együttműködés erősödik, különösen a zöldrégió és az oktatás területén, míg Szerbia gazdasági teljesítménye és EU-csatlakozási folyamata jelentős változásokon megy keresztül. A koronavírus-járvány ellenére az IMF optimista a következő öt évben várható gazdasági növekedést illetően.
A szomszédos Szerbiában miután a belügyi szervek bejelentették a lőfegyvertartásra és -viselésre kiadott engedélyeken túl a tartási körülmények revízióját is, hiánycikké vált a fegyverszekrény, a pisztolykazetta. Májusban két – 10 és 8 életet, köztük gyermekekét is követelő – fegyveres ámokfutás rázta meg az országot.
Szerbia és Magyarország gazdasági és diplomáciai kapcsolatai az új évezredben jelentős változásokon mentek keresztül, beleértve a kereskedelmi növekedést és közös projekteket. A kapcsolatokat azonban időnként diplomáciai feszültségek is árnyékolták, például Koszovó függetlenségének elismerése kapcsán. A cikksorozatuk második részében ezen problémákat járjuk körül.
A szerb-magyar kereskedelmi kapcsolatok is dinamikusan fejlődnek, a két ország közötti árucsere-forgalom várhatóan eléri a 4 milliárd eurót az év végére.
Májusban Belgrád központjában, Vrácsár községben 14 éves fiú az általános iskolájában meggyilkolta nyolc osztálytársát, hat továbbit pedig megsebesített. Ez felül végzett az iskola gondnokával, és rálőtt egy tanárnőre is, majd feladta magát. Fontos tudni, hogy a Balkánon a lakosság kilencszer több fegyvert birtokol, mint amennyi a hadsereg és a rendőrség állományában megtalálható, ami súlyos problémákat jelenthet. Itt az élő példa.
A nyáron még nem, de szeptembertől már integrált fizetési rendszer lép életbe, így a horvátok és a szerbek is akadálymentesen használhatják egymás autópályáit. Az elektromos autópályadíjfizető rendszer ugyanis mindkét ország fedélzeti egységét, az úgynevezett TAG-készülékét, vagy ahogy Horvátországban ismerik: ENC-készüléket felismeri majd. Erről írt alá július 13-án Belgrádban a Szerbia Útjai (Putevi Srbije) és a horvát autópályákért felelős közvállalat, a Hrvatske autoceste együttműködési megállapodást.
Bár a kriptomágnás Do Kwon 2022-ben egy 40 milliárd dolláros tőzsdekrachot okozott, és az Interpol, illetve a dél-koreai rendőrség is elfogatóparancsot adott ki ellene. A DL News közlése alapján Belgrád luxusnegyedében, az Ambassador Parknak nevezett rezidencián, egy kétmillió eurót érő lakásban húzódott meg. Letartóztatták, majd sikerült háziőrizetbe kerülnie.
Szerbiában, a Vajdaság délkeleti részén, a Szerémségben, az Obedi-lápnál (Obedska bara) található különleges rendeltetésű vadászterületen, a Száva menti Kupinik síkvidéken a napokban 46 gímszarvast engedtek szabadon.
A szerb kormány további megtakarításra ösztönzi a lakosságot és támogató intézkedéseket is bevezet, mint például árkedvezmények az észszerűbb áramfogyasztásért.
A Szerbiai Villanygazdaság (EPS) új pályázatot írt ki az Ibar-folyón tervezett tíz vízerőmű megépítésére, amely projekt már több mint egy évtizede szerepel a tervek között. A vízerőművek összesen 103 MW kapacitással rendelkeznének, és a finanszírozásuk várhatóan nemzetközi pénzintézetektől felvett hitelből történne.
Szerbia tervei szerint 2050-re a megújuló energiaforrások lesznek az alapvető energiaellátók, de az ország jelenlegi szénfüggősége komoly kihívások elé állítja. Az EU karbonadója és a balkáni állam EU-val való kereskedelmi kapcsolatai miatt súlyos gazdasági következményekkel kell számolnia, ha nem csökkenti jelentősen a szén-dioxid-kibocsátását.
