Dušan Bajatović, a Srbijagas földgázszolgáltató vállalat igazgatója szerint az év végéig legalább egy, esetleg két áremelés is várható Szerbiában. Az IMF ajánlása alapján a gáz fogyasztói árát májusban 9, novemberben pedig 10 százalékkal kell emelni.
A minap kiderült: Szerbia államadósságának 0,4 százaléka a BlackRock tulajdonában van. Milyen következményei lehetnek ennek?
Szerbia határozottan cáfolta, hogy fegyvereket szállított volna Ukrajnába, annak ellenére, hogy orosz és más médiaforrások ezt állították. Az orosz külügyminisztérium aggodalmát fejezte ki és magyarázatot követelt Belgrádtól, miközben Szerbia államfője, Aleksandar Vučić, a vádakat hazugságnak nevezte.
Szerbia jelentős beruházásokat hajt végre a védelmi szektorban, beleértve új harci járművek, drónok és légvédelmi rendszerek beszerzését. Az ország célja a katonai képességek modernizálása és a hazai hadiipar fejlesztése.
Az Air Serbia légitársaság ambiciózus terjeszkedésbe kezd, többek között újraindítva a Belgrád-Budapest útvonalat és bevezetve 22 új járatot különböző európai és ázsiai városokba. A bővítés része a cég stratégiájának, hogy növelje utasszámát és profitját, miután 2022-ben 73%-kal több utast szállított és 21 millió eurós profitot ért el.
A Szerbiában tapasztalt antibiotikum-hiány nem csupán a megnövekedett kereslet, hanem egy belgrádi gyógyszergyár gyártásának leállása miatt is kialakult. A helyzetet bonyolítja az energiaárak globális emelkedése és az európai piaci fennakadások, míg Észak-Macedónia és Horvátország különböző módon kezeli saját gyógyszerellátási problémáit.
Szerbia újra válaszút előtt áll, miután az EU és a Nyugat új feltételeket szabott a Belgrád-Pristina párbeszédhez. A cikk elemzi, hogy milyen gazdasági és politikai kockázatokkal jár ez az ország számára, amely már most is komoly kihívásokkal néz szembe.
Nem kevesebb mint fél évszázados tervet valósítottak meg Belgrádban, miután május 29-én átadták a forgalomnak a belgrádi körgyűrű utolsó 9,74 kilométeres szakaszát, aminek köszönhetően a tranzitforgalom végre kikerül a főváros központjából.
A szerbiai Pirot városában megszüntették az ammóniaszivárgás miatt kihirdetett rendkívüli helyzetet még január elején, mivel az illetékesek szerint a kiszivárgott ammónia már nem jelent veszélyt. A vasúti teherszállítás újraindult, de korlátozásokat vezettek be a rossz állapotú vágányok miatt, és az ammóniaszállítás továbbra is tilos Nis és Dimitrovgrád között.
A nyári idényt a belgrádi Nikola Tesla Repülőtéren a gépek késével, a járatok lemondásával, hatalmas tömegekkel, felgyülemlett táskákkal, csomagokkal kezdték meg.
A NIN szerbiai hetilap beszámolója szerint egy állami tulajdonban lévő fegyvergyár robbanófejeit egy médiavállalat, a Pink Research and Development Center (PR-DC) drónjaira szerelték fel. A cég és a fegyvergyár közötti együttműködés a szerb állam támogatását élvezi, és a bemutatót maga az államfő, Aleksandar Vučić is megtekintette.
A szerbiai infláció az év elején hivatalosan 15,1 százalékos volt, de az alapélelmiszerek és lakhatási költségek ára sokkal nagyobb mértékben, átlagban 24,3 és 27,8 százalékkal nőttek. A Köztársasági Statisztikai Hivatal legújabb jelentése szerint a termelői árak is drasztikusan emelkedtek, különösen a mezőgazdasági termékek esetében, ami tovább súlyosbíthatja az inflációs nyomást.
Az elmúlt napokban a jégesővel járó viharok Nyugat-Szerbiában jelentős károkat okoztak a málnatermésben. Dobrivoje Radović (Dobrivoje Rádovity), a Szerbiai Málnatermelők Szövetsége elnökének becslése szerint a jégeső az idei málnatermés mintegy 15 százalékát pusztította el.
A szerb kormány az év elején meghosszabbította a hatósági árat a fűrészpor alapú pelletre, melynek ára magas maradt az európai kereslet és a regionális energiaválság miatt. A faipar és a bútoripar is válságban volt, a fa végtermékek iránti kereslet csökkenése miatt.
A Zijin Copper vállalat és a szakszervezetek közötti tárgyalások a bérek és munkafeltételek kapcsán elakadtak. A kínai irányítású vállalat új munkaszabályzata és az alacsony béremelési ajánlat elégedetlenséget váltott ki a munkások körében.
Szerbiában az átlagos fogyasztói kosár értéke jelentősen nőtt 2022-ben, miközben az átlagfizetés csökkent, ami a lakosság megélhetését nehezítette. Az ország az egy főre jutó bruttó hazai termék alapján Európában a negyedik legszegényebb, csak Bosznia-Hercegovina, Albánia és Észak-Macedónia előzi meg.
A gyerekeket, az időseket és az egyedül élőket sújtja leginkább a szegénység déli szomszédunknál. A kicsiknek immár 10,6 százaléka él a szegénységi küszöb alatt, ami Szerbiában fejenként havi 40 ezer forintnyi dínár.
A jelenlegi inflációs időszakban, amikor az árcédulák egyre csak növekednek, miközben a szerb jövedelmek nem tartanak lépést a magasabb költségekkel, sőt néha még a fizetések is visszaesnek, komoly kihívást jelent a bevételek és a kiadások egyensúlyba hozása. Szerbiában az emberek gyakran azzal szemléltetik az áremelkedést, hogy miből mennyit vehetnek meg 1000 dinárért (8,52 euróért, körülbelül 3300 forintért).
A nemzetközi közösség egy része ismét diplomáciai kiküldetésben van, hogy lazítson a Koszovó és Szerbia közötti feszültségen.
Áprilisban Szerbiában volt a legmagasabb az infláció a nyugat-balkáni régióban – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) napokban közzétett jelentéséből.
Felrobban-e a balkáni puskaporos hordó, és ha igen, kinek áll érdekében egy újabb fegyveres konfliktus Európában?
Szerbia ez év első három hónapjában 16,7 milliárd eurós külföldi áruforgalmat valósított meg, ami 6,8 százalékkal több, mint a múlt év azonos időszakában volt – közölte a szerbiai Köztársasági Statisztikai Hivatal (Republički zavod za statistiku).
Van-e esély rá, hogy az orosz-ukrán háború hatására a Nyugat-Balkánon annyira fokozódik a feszültség, hogy az újabb konfliktus kirobbanásához vezessen? Többek között erről beszélgettünk Ármás Juliannával, a Külügyi és Külgazdaság Intézet Balkán-kutatójával.
