A PKK bebörtönzött vezetője fegyverletételre és a szervezet feloszlatására szólította fel a híveit, ami véget vethet a mintegy 40 éve tartó török–kurd konfliktusnak. Erdoğan történelmi lehetőségként értékelte a bejelentést, miközben politikai és biztonsági szempontok között egyensúlyoz.
Az Európai Unió új szankciós lazítása felvillanyozhatja Szíria háború sújtotta gazdaságát, ám a feltételek szigorúak, és a terrorlisták továbbra is érvényben maradnak. Mit jelent mindez a damaszkuszi átmeneti vezetés, a szétszaggatott infrastruktúra és a mindennapokban nélkülöző szírek számára?
Oroszország és Szudán megállapodott egy katonai bázis létesítéséről a Vörös-tenger partján, amely Moszkva számára alternatíva lehet a szíriai támaszpontjai elvesztése esetén. Az állomáshely Moszkva afrikai műveleteinek logisztikai támogatására szolgálhatna, miközben a szudáni polgárháború fordulóponthoz érkezett.
Oroszország Líbiában növeli katonai jelenlétét, alternatívát keresve a bizonytalan sorsú szír bázisai helyett. A Maaten as-Sarra légi támaszpont logisztikai csomópontként szolgálhat a Száhel-övezetben végrehajtott műveletekhez, miközben Moszkva szorosabb kapcsolatokat épít a régió katonai rezsimjeivel.
Az orosz sajtóban csüggedten kommentálták az új szír kormányzat előre borítékolható döntését, amely érvénytelenítette egy orosz építőipari vállalattal kötött, a tartúszi kikötő kezeléséről szóló megállapodást. Az orosz támaszpontok kérdésében még bizakodnak, de már keresik az alternatívát a Földközi-tenger térségében.
Donald Trump visszatérése újrapozicionálhatja az USA Közel-Kelet-politikáját, amely továbbra is Izrael biztonságát, Irán visszaszorítását és a térségi stabilitás fenntartását célozza, de az intenzív katonai jelenlét helyett a diplomáciai és stratégiai nyomásgyakorlásra helyezné a hangsúlyt.
Az EU az egyes szankciók feloldásával a szíriai újjáépítést kívánja elősegíteni. A konkrét döntés január végén születhet meg, amit az új szír rezsim rögtön hatalmas sikerként könyvelhetne el. Mindeközben a Biden-kormányzat átmenetileg már enyhítette a szankciókat.
Aszad bukásával Oroszország szíriai befolyása meggyengült, míg Törökország jelentős regionális hatalommá lépett elő. Moszkva katonai bázisainak a sorsa kérdéses, miközben Ankara a HTS-sel tárgyal, és megerősíti pozícióját a Fekete-tenger térségében is. A geopolitikai sakkjátszma folytatódik, ahol Oroszország gazdasági és diplomáciai eszközökkel próbálja mérsékelni veszteségeit, Törökország pedig vezető szerepre tör a régióban.
Törökország egy nagyszabású katonai hadműveletre készülhet Északkelet-Szíriában a kurd erők (SDF) ellen, ami aggodalmat kelt Washingtonban. A török csapatok és a milíciák Kobani közelében gyülekeznek, miközben a kurdok attól tartanak, hogy Ankara még Trump hivatalba lépése előtt ellenőrzést akar szerezni a terület felett. Egy esetleges invázió súlyos humanitárius válságot idézhet elő, több százezer civil kitelepítésével.
Aszad bukásával a Közel-Kelet geopolitikai térképe átrajzolódik: Irán befolyása gyengül, Törökország és Izrael pedig azonnal pozíciót foglal. A hatalmi vákuum új konfliktusokat vetít előre, miközben Szíria jövője a különböző csoportok egyezségén áll vagy bukik. Béke helyett instabilitás és geopolitikai verseny bontakozik ki.
Az elmúlt hónapok eseményei világosan megmutatták, hogy Törökország egyre meghatározóbb szerepet vállal Szíria jövőjének alakításában. A 13 éves szíriai polgárháború és Bassár el-Aszad rezsimjének összeomlása után Ankara most a diplomáciai kapcsolatok helyreállítására és a térség stabilizálására összpontosít. A cél kettős: egy békésebb, újjáépült Szíria megteremtése, amely csökkenti a menekültválságot és biztosítja a gazdasági növekedés feltételeit.
A kurdkérdés a Közel-Kelet stabilitására is kihat, amelyet a szíriai polgárháború és a kurdok autonómiára törekvése élezett ki. A kurdok által ellenőrzött északkelet-szíriai régió gazdaságilag és stratégiailag kulcsfontosságú, de fennmaradása az amerikai támogatástól és a regionális megállapodásoktól függ. A belső megosztottság és a szomszédos országokkal fennálló feszültségek tovább mélyítik a problémát.
Egy rossz emlékű lázadócsoport, a Hajat Tahrir As-Sám gyakorlatilag két hét alatt megdöntötte Bassár el-Aszad diktatúráját. Kik ők, és mi volt a hatékonyságuk titka?
Bassár el-Aszad szír elnök rezsimje összeomlott, a lázadók villámgyors offenzívával elfoglalták Damaszkuszt, véget vetve az 50 éves dinasztikus uralomnak. A felkelést vezető Hajat Tahrir as-Sám (HTS) terrorszervezetként való megítélése komoly nemzetközi kihívást jelent, miközben a térségben tovább nő a káosz veszélye.
Kétségtelenül meglepte az orosz közvéleményt Damaszkusz gyors feladása, és Bassár el-Aszad szíriai elnök menekülése. Nem erre számítottak, inkább arra, hogy esetleg meg tudják fordítani a szír lázadó erők előrenyomulását, és hogy nem esik folt a presztízsükön amiatt, hogy kénytelenek lesznek kivonulni a szíriai támaszpontjukról.
A szíriai polgárháború új fordulóponthoz érkezett, miután a Törökország által támogatott Hajat Tahrir al-Sham (HTS) és más dzsihadista csoportok a múlt héten váratlan offenzívát indítottak Aleppó ellen, és a várost gyorsan el is foglalták. Az Aszad-rezsim kormányerői nem tudták megállítani az előrenyomulást, miközben a konfliktusban több külföldi hatalom is érintett.
A szíriai polgárháború ismét fellángolt, amikor az ellenzéki erők áttörték a védelmi vonalakat Aleppó nyugati vidékén, és háromnapos harc után bevonultak a város központjába. Ez a támadás az első jelentős előretörésük 2016 óta, és komoly kihívást a rezsim számára.
Al-Szudani miniszterelnök szerint Irak képes kezelni a terroristacsoport megmaradt harcosait. Ugyanakkor egyes amerikai törvényhozók aggódnak, hogy a kivonulás az ISIS vagy akár Irán malmára hajtaná a vizet.
Az egész nemzetközi közvéleményt megrázta a moszkvai terrortámadás. Számos összeesküvés-elmélet látott napvilágot arról, hogy ténylegesen ki állhat a terrorcselekmény mögött, ezeknek járunk most utána. Az incidenst az Iszlám Állam vállalta magára, de Putyin szerint Ukrajna készítette elő. A törökök állítják, hogy külföldi hírszerzés szervezte, hogy Oroszországot figyelmeztessék: az igazi háború a muszlimokkal van. Az események emlékeztetnek arra, hogy a terroristacsoportok, mint az Iszlám Állam, továbbra is képesek jelentős károkat okozni Európában.
