Az Egyesült Államok szerint a tajvani félvezetőipar többé nem garancia a sziget biztonságára, inkább egy újabb probléma Washington számára. Trump úgy véli, a gyártás Amerikába költöztetése megoldaná a problémát.
Tajvan augusztusi exportrekordja első ránézésre ellentmond a vámháborús környezetnek, valójában azonban jól láthatóvá teszi, hogy a jelenlegi technológiai beruházási hullám – mindenekelőtt az MI- és adatközponti beruházások – erősebb rövid távú hajtóerőt jelentenek, mint a frissen bevezetett amerikai vámok fékező hatásai.
Tajvan stratégiai jelentősége óriási: a globális chipipar szíve, a kínai–amerikai szembenállás szimbóluma és egy potenciális háború gyújtópontja. Ahogy Peking határozottabbá válik, Washingtonnak pedig egyre több a gazdasági konfliktusa Kínával, megfogalmazódik a kérdés: elkerülhető a fegyveres összecsapás, vagy a 21. század első nagyhatalmi háborúja a Tajvani-szorosban fog elkezdődni?
Olaf Scholz az európai chipgyártás fellegvárává kívánta tenni Németországot, ám a legnagyobb külföldi befektetők zsinórban mondják le a projekteket. A bőkezű állami támogatás politikája csődöt mondott.
