A venezuelai akció precedenst teremthet Kína számára, miközben Tajvan egyre élesebben hangsúlyozza az önállóságát. Ugyanakkor a jelek arra mutatnak, hogy Peking még kivár, a döntő pillanatot későbbre tartogatja.
Tokió egyre gyorsabban távolodik attól a diplomáciai óvatosságtól, amely évtizedekig uralta Kína-politikáját. A Tajvan melletti, fegyverrel fenyegető kiállás Pekingben a vörös vonal átlépése volt.
Az Egyesült Államok szerint a tajvani félvezetőipar többé nem garancia a sziget biztonságára, inkább egy újabb probléma Washington számára. Trump úgy véli, a gyártás Amerikába költöztetése megoldaná a problémát.
Az évtized nagy részében Kínát olyan „fenyegetésként” mutatták be, ami alapján az amerikai katonai tervezők kialakították Tajvan védelmi politikáját. Több százmilliárd dollárt költöttek Tajpej megsegítésére, pedig maga a földrajz, vagyis a sziget geológiai adottságai jelentik a legjobb védelmet.
Utoljára találkozott egymással személyesen a kínai elnök és Joe Biden. Beszélgetésüknek egyetlen igazi célja volt: Peking a vörös vonalakra akarta felhívni Donald Trump figyelmét.
Történet arról, hogy mennyire szorosan összefügg minden mindennel, és miért nevezzük az ellátási láncot éppen láncnak.
Amennyiben valóban kitörne egy fegyveres konfliktus az Egyesült Államok és Kína között, Washington hetek alatt kifogyna a lőszerből. A hadihajók elleni rakéták például csak néhány napra elegendők. Aztán vége is lenne a háborúnak.
Kína rendszeresen semmisít meg amerikai F–35-ös és F–22-es vadászgépeket. Sőt, korábban néhány anyahajót is kilőttek.
Kína újabb iraki földgáz- és kőolajmezőket szerzett meg, ezzel megerősítve pozícióit a közel-keleti országban. Az iraki gáz feletti fennhatóság kiterjesztése stratégiai fontosságú, sőt megalapozhatja egy esetleges Tajvan elleni háború bebiztosítását. Peking Moszkvával és Teheránnal karöltve terjeszkedik a térségben, ezzel jelentős erőforrásokat és stratégiailag rendkívül értékes területeket nyerve.
Ha konfliktus törne ki Kína és az Egyesült Államok között Tajvan miatt, vajon az USA szövetségesei közül mennyien csatlakoznának a háborúhoz? – tette fel a kérdést Csou po, aki szerint amikor a legrosszabb bekövetkezik, akkor majd egy kézen meg lehet számolni azon szövetségesek számát, akik kiállnak az Egyesült Államok mellett.
Tajvan 2024 januárjában elnököt választ, amely a sziget története során talán még soha nem váltott ki ennél nagyobb nemzetközi figyelmet. Ennek oka, hogy a Kínával való kapcsolatokat – a hidegháború 2.0, valamint az Egyesült Államok és Kína közötti rivalizálás kontextusába helyezve – alapjaiban befolyásolja, hogy milyen habitusú elnök kerül Tajvan élére.
Washington az ukrajnai háború támogatása mellett szorgalmasan készül egy számára sokkal fontosabb konfliktusra is. Kína tiltakozik a most bejelentett tajvani fegyverszállítmány ellen, amit az amerikaiak először állítottak össze kizárólag az adófizetők pénzéből.
A jelenlegi kínai-orosz katonai együttműködés inkább diplomáciai, semmint gyakorlati jellegű, azonban így is éppen elég bosszúságot okoz az Egyesült Államoknak.
