Az elmúlt években a mesterséges intelligencia – különösen a generatív MI – jórészt a digitális térben ért el áttörést. Az új trend azonban a fizikai világban is forradalmasít mindent: a humanoid robotok megjelenése, fejlesztése és tömeggyártása korábban elképzelhetetlen alkalmazási lehetőségeket nyit meg.
Kínai kutatók egy olyan nagy teljesítményű algoritmust fejlesztettek, amely képes összetett tervezési problémákat megoldani az általános GPU-k esetében. Az algoritmus 800-szorosára növeli az Nvidia GPU teljesítményét a tudományos számítástechnikában
A hatalmi versengés új és egyre felértékelődő területeken dőlhet el. Ebben a küzdelemben a nyitottságnak, a bőséges tőkeforrásoknak és az ellenálló képes, diverzifikált gazdaságoknak döntő szerepük lesz. Talán az egyik legfontosabb terület a mesterséges intelligencia, amely technológiában az USA egyre inkább veszít az előnyéből. Ezt igazolja a DeepSeek is.
Miközben a klímavédelmi célok és az ellátásbiztonság egyre égetőbb kérdésekké válnak, a világ energiaéhsége soha nem látott szintre emelkedik. Az atomenergia visszatérhet a globális energiamixbe: a kis moduláris reaktorok forradalmasíthatják az iparágat, és beköszönthet a nukleáris reneszánsz.
Az energiaszektor átalakulása idén felgyorsul: a megújulók térnyerése, a geopolitikai feszültségek és a technológiai innovációk új kihívásokat és lehetőségeket teremtenek. A piaci szereplőknek alkalmazkodniuk kell, hogy lépést tartsanak a változásokkal. Lássuk, mit jósol az Energy Intelligence jelentése!
Több mint 170 ország képviselője gyűlt össze december 15. és 19. között Rijádban, az ENSZ égisze alatt szervezett 19. Internet Governance Forumon. A résztvevők az idei találkozón olyan kulcsfontosságú kérdésekkel foglalkoztak, mint a mesterséges intelligencia ellenőrzése és az online félretájékoztatás elleni küzdelem.
Az ötödik Eurázsia Fórumot tartották Budapesten november 21-én, a Magyar Nemzeti Bank közreműködésével. Az eseményen az Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bank (AIIB) alelnöke a multilaterális fejlesztési bankok fontosságát emelte ki, a kazah és kínai küldöttek pedig a globális kihívásokkal szembeni közös fellépés fontosságát hangsúlyozták.
A „modern problémák modern megoldásokat igényelnek” mondás új értelmet nyert a horvát közlekedési és technológiai vállalat, a KONČAR Csoport esetében. A cég áttörő újítást mutatott be a városi közlekedés fejlesztésének és a zöldátállás előmozdításának összehangolásában, ami meghatározhatja az európai közlekedés villamosítását.
A mesterséges intelligencia (MI) robbanásszerű növekedése teljesen új irányba tereli az USA energiapiacát. A technológia fejlődésével a villamos energia iránti igény jelentősen növekedett, ami újra a fosszilis tüzelőanyagokra helyezte a hangsúlyt. De vajon ez hogyan egyeztethető össze az Egyesült Államok környezetvédelmi céljaival?
Kína tudományos és technológiai fejlődése az elmúlt évtizedekben példátlan ütemben zajlott, köszönhetően a célzott állami programoknak és a jelentős K+F-befektetéseknek. Mára az ázsiai nagyhatalom a világ élvonalába került a mesterséges intelligencia, a zöldenergia és a kvantumtechnológia terén, megelőzve vagy utolérve ezeken a területeken az USA-t is. Az ország vezetése azonban mostantól a minőségre is nagyobb hangsúlyt fektet, hogy biztosítsa a tudományos élet hosszú távú fenntarthatóságát.
A DiTing nevet viselő kínai mesterségesintelligencia-modell óriási adathalmazból gyűjt információkat, amelyek alapján sokkal pontosabban és alaposabban képes előre jelezni a földrengéseket. A modell betanítása mérföldkövet jelent az MI fejlesztésében.
Az energiatárolóknál néhány évvel ezelőtt hiányzott a szükséges teljesítménysűrűség, a technológia viszont ugrásszerűen fejlődött az elmúlt években. Tény, hogy ezen a területen az Egyesült Államok lemaradt. Jobban mondva az amerikai kormány nem látta előre a terület fontosságát, így későn lépett be az akkumulátorforradalomba.
Egy michigani startup most azon igyekszik, hogy a neves sci-fi író, Isaac Asimov 80 évvel ezelőtti őrült ötletét valósággá formálja.
Küszöbön a mesterséges intelligencia forradalma, de az lassan jön el, még akkor is, ha jelenleg több nagyvállalat mintegy 400 milliárd dollárt költött ilyen fejlesztésekre. Ugyan az alkalmazottak 75 százaléka használja a mesterséges intelligenciát a gépén, ez az üzleti folyamatokra számos aggály miatt nem jellemző.
Az az ország, amelyik az adatközpontokat ellenőrzi, irányíthatja a digitális közjavakhoz való hozzáférést, és biztonsági szempontból képes az adatok begyűjtésére, elemzésére és végső soron akár fegyverként való felhasználására is. Emellett az adatközpontok az innovációt is elősegítik. Lássuk azonban, hogy milyen kihívásokat jelentenek akár a zöldátállás, akár az energiatermelés szempontjából!
Január 15. és 19. között minden szem a Világgazdasági Fórum (WEF) éves találkozójára szegeződik. A világ legbefolyásosabb elméi gyűlnek össze, hogy közösen nézzenek szembe olyan sürgető globális kihívásokkal, mint a béke biztosítása, a klímaváltozás kezelése és a technológiai forradalom kontrollja egy jobb jövő érdekében. Lássuk, mi várható az idei WEF-től!
