Washington számos eszközzel próbálja korlátozni a kínai technológiai felemelkedést, ugyanakkor az amerikai és európai gyógyszercégek jelentős része köt licencmegállapodást kínai biotechvállalatokkal.
Az amerikai exportkontroll rövid távon lassítja Kína hozzáférését a legfejlettebb MI-chipekhez, hosszabb távon azonban önállóbb kínai félvezető-ökoszisztémát építhet. Ez a technológiai leválasztás azonban új versenytársat teremt a Nyugat számára és Európának is üzen.
Brüsszel továbbra is rendeletekben és szabályozásokban gondolkodik, miközben Peking ritkaföldfémekkel, finomítói kapacitásokkal és exportkontrollal játssza a geopolitikai sakkpartijait. Az eredmény: Európa egyre inkább a saját gazdasági függőségeinek foglyává válik.
A kínai exporthullám túllépve az olcsó textileken immár az elektromos autókról, akkumulátorokról, napelemekről és ipari berendezésekről szól. Európa olcsó zöldtechnológiát nyer, ám elveszíti az ipari mozgásterét.
A technológiai verseny tétje ma már az, hogy a digitális korszak szabályait a demokratikus értékekre vagy a tekintélyelvű kontrollmechanizmusokra épülő rendszerek határozzák-e meg. Ebben a környezetben az ún. megbízható technológia lehet a védekezés a stratégiai függőségek és az autoriter befolyásolási kísérletek ellen.
A Pax Americana után jön a Pax Silica, ahol a hadseregek és az olajmezők helyett chipek, adatközpontok és a mesterséges intelligencia határozza meg a világrendet. Az Egyesült Államok egy láthatatlan, de annál erősebb hálót épít a technológiai „szűk keresztmetszetek” köré, aki pedig ebből kimarad, könnyen a periférián találhatja magát.
Kína a korábban vártnál jóval hamarabb tett meg egy újabb fontos lépést a teljes chipfüggetlenség felé. Már az extrém-ultraibolyás (EUV) litográfiai berendezéseiket tesztelik egy sencseni laboratóriumban olyan titoktartás mellett, mint amilyen az amerikai atombombaprojektet övezte.
Az EU korábbi vakhite a digitális piacok feletti szabályozásra épülő uralomban mára teherré vált: Brüsszel párhuzamosan próbál kitartani a saját normái mellett és menekülni az amerikai nyomás elől – egyre kevesebb sikerrel. Az amerikai elnök egyszerre szorítja sarokba a vámokkal Európát és számolja fel a brüsszeli modell globális befolyását.
Egy új elnöki rendelet minden jogi és szabályozási akadályt megszüntetne, hogy az olyan magánűripari vállalatok, mint például a SpaceX, gyakrabban és hatékonyabban tudják tesztelni a fejlesztéseiket. Az intézkedés célja az USA űrhatalmi pozíciójának megerősítése, de a környezetvédőknek ehhez lesz egy-két szavuk.
Kína szerepe átalakul a globális innovációban. A 2000-es évek elején jellemző, a vegyesvállalatokon keresztüli informális tudástranszfert ma már milliárdos licencdíjak és a saját szellemi tulajdon exportja váltja fel. Az átalakulás nyomán többpólusú innovációs tér rajzolódik ki, amely egyszerre bővíti a globális tudásbázist és élesíti a versenyt.
Az áttörő technológiák – mindenekelőtt a mesterséges intelligencia – és az ezekhez szükséges energiaellátás egymásra utalt, egymást kölcsönösen hajtó rendszert alkot. Az USA–Kína-versenyben ezért a technológiai beruházásokat és az energiapolitikát együtt kell kezelni, mert az egyikben elért előrelépés a másikat válaszlépésre kényszeríti.
A dél-koreai gazdaság motorja a félvezetőipar. Az ágazatnak köszönhetően tavaly rekordot döntött az ország exportbevétele, ám a kitűnő számok ellenére hosszú távon lemaradhatnak a koreai chipgyártók, ha nem kerül sor mielőbb a támogatási rendszerek és a kutatás-fejlesztés reformjára.
A kínai DeepSeek mesterségesintelligencia-fejlesztése alacsonyabb költségvetéssel és régebbi technológiával is megközelítette a nyugati csúcsmodellek színvonalát, megingatva az amerikai technológiai fölénybe vetett hitet. Az MI-fejlesztés így nemcsak üzleti, hanem geopolitikai kérdéssé is vált: Washington szankciói nem tudták megakadályozni a kínai áttörést.
A világ vezető techvállalatai soha nem látott mértékben vetik bele magukat a mesterségesintelligencia-fejlesztésekbe: az idén akár 300–320 milliárd dollárt is költhetnek csupán erre a területre. Úgy tűnik azonban, hogy a kínai DeepSeek jelenti a „rést a pajzson”, amely töredékáron hozott létre hasonló képességű MI-modelleket, mint a nyugati óriások.
A hatalmi versengés új és egyre felértékelődő területeken dőlhet el. Ebben a küzdelemben a nyitottságnak, a bőséges tőkeforrásoknak és az ellenálló képes, diverzifikált gazdaságoknak döntő szerepük lesz. Talán az egyik legfontosabb terület a mesterséges intelligencia, amely technológiában az USA egyre inkább veszít az előnyéből. Ezt igazolja a DeepSeek is.
Az USA nemzetbiztonsági okokra hivatkozva 2027-től megtiltja a 4,5 tonnánál kisebb járművekben a szoftverek, 2030-tól pedig a hardverek esetén is a kínai és orosz technológiák használatát. Az intézkedés érinti az automatizált rendszereket, a GPS-eket és a szenzorokat, miközben Kína protekcionizmust emleget, és ellenlépéseket tervez.
A mesterséges intelligencia (MI) 2030-ra akár 600 milliárd dollárral növelheti Európa gazdaságát, de kontinensünk komoly lemaradással küzd a félvezetők tervezése és gyártása terén. Az MI-értéklánc néhány területén Európa vezető szerepet játszik, ám az USA és Kína technológiai dominanciájának kihívása a befektetések és szakértelem növelését sürgeti.
Egy nappal a kínai félvezetőipart célzó újabb amerikai korlátozások bevezetését követően már meg is érkezett Kína válasza. Peking olyan kritikus nyersanyagokra vetett ki exportkorlátozásokat, mint a gallium, a germánium, az antimon és a grafit.
A kínai technológiai vállalatok jelentős mesterségesintelligencia-fejlesztő központokat építenek ki a Szilícium-völgyben, miközben az amerikai kormány igyekszik korlátozni az ázsiai ország hozzáférését a csúcstechnológiához.
Az autonóm járművek korszaka már nem is igazán technológiai kihívások előtt áll, helyzetüket inkább a politikai érdekek, a szabályozási akadályok és az etikai kérdések árnyékolják be. Donald Trump és Elon Musk együttműködése most új lendületet adhat e járművek szabályozási környezetének, de ez az út is tele van kanyarral és buktatókkal.
Donald Trump visszatérésével az USA és Kína között vívott kereskedelmi háború fokozódására lehet számítani. Az új elnök az első ciklusa idején már megnehezítette az ázsiai nagyhatalom dolgát, és most is erre készül. Peking viszont talán tanult az akkori lépésekből, és képes lehet megvédeni a gazdaságát az újabb csapásokkal szemben.
A CSIS, az Egyesült Államok egyik legnagyobb agytrösztjének legfrissebb tanulmánya rávilágít arra, hogy az amerikai stratégia három alapvető pillérre támaszkodik. Ezeknek azonban rendkívül kényes egyensúlyban kell maradniuk, ha meg akarják tartani a technológiai fölényt a globális piacon.
Az MBH Bank Elemzési Centruma, illetve az MBH Befektetési Bank részvénypiaci elemzői megvizsgálták az amerikai elnökválasztás legfontosabb gazdasági hatásait. Milyen állapotban van az Egyesült Államok gazdasága? Milyen hatása lehet egy esetleges demokrata vagy egy republikánus győzelemnek a különböző ágazatokra és a befektetési piacokra? Kell-e tartanunk egy globális vámháború veszélyeitől? Az MBH szakértőinek elemzéséből készült összeállításában mindezekre a kérdésekre választ kaphatunk.
A drónok elterjedése új kihívások elé állítja a modern hadviselést. A sci-fikből jól ismert lézerfegyverek már a harckocsihangárok ajtaján kopogtatnak, miközben költséghatékony megoldást kínálnak a drónok elleni védekezésben, a technológia fejlődése révén pedig egyre közelebb kerülnek a széles körű alkalmazáshoz.
A technológiai verseny új irányba mutat: Kína dominanciája számos területen egyre erősebb, míg a Nyugat próbál lépést tartani. A fejlett technikák terén az ázsiai nagyhatalom előretörése mellett a világ többi része igyekszik alkalmazkodni és új stratégiákat kidolgozni a felzárkózáshoz.
Bár az amerikai félvezetőexport-ellenőrzések rövid távon hatásosak voltak, hosszú távon a tengerentúli ipar is károkat szenvedhet a kínai leleményesség miatt, ami végeredményben kontraproduktívan hathat az USA technológiai fölényére is.
Az európai ipar az utolsókat rúgja, miközben tulajdonképpen nem létezik uniós iparpolitika. A nagy cégek, amelyek a felzárkózás hajtóerői lettek volna, sorra küldik el a dolgozóikat és függesztik fel a projektjeiket. Amennyiben nem alakul ki egy közös, átgondolt és határozott iparstratégia, úgy Európa megmaradhat a múzeumok kontinensének. Talán még nem késő…
A Nyugat tajvani chipfüggősége geopolitikai és gazdasági kockázatot jelent. Az USA és az EU jelentős beruházásokkal és exportkorlátozásokkal próbálja csökkenteni ezt az állapotot. Vajon sikerülhet-e az áttörés, és milyen hatással lesz ez a globális technológiai versenyre?
Megtartották a World Robot Conference elnevezésű rendezvényt Pekingben, amelyen rekordszámú vállalat és robotmodell képviseltette magát. Az esemény középpontjában a humanoid robotok terjedése és a kínai robotipar fejlődése állt. Még a kínai miniszterelnök is felszólalt, hangsúlyozva az ágazat fontosságát.
Az Egyesült Államok és Európa között évek óta tartó együttműködés Kína befolyásának visszaszorítására vegyes eredményeket hozott. Az USA szenátusának legfrissebb jelentése „gyenge kettesre” értékeli a blokkosodást erősítő intézkedéseket, amely szerint a Biden–Harris-adminisztráció bár nagy bejelentéseket tett, azok gyakorlati megvalósítása mégis elmaradt. A jelentés áttekinti az elmúlt négy év eredményeit, és javaslatokat tesz a jövőbeli lépésekre.
