A görög tapasztalat az elmúlt két évben élesen megmutatja, milyen strukturális torzulásokat okoz az Európai Unió jelenlegi e-kereskedelmi és vámrendszere a harmadik országbeli – döntően kínai – online platformok térnyerése nyomán. A Shein és a Temu által dominált modell hosszú távon a helyi gazdaságot is megölheti, amennyiben nem változnak a szabályozások.
Az USA augusztus végén megszünteti a 800 dollár alatti csomagokra vonatkozó vámmentességet. A döntés felforgatja a nemzetközi e-kereskedelmet és drasztikusan növeli a szállítási költségeket, fejfájást okozva a postai szolgáltatóknak és a kisebb cégeknek.
A kínai fogyasztók körében hatalmas lojalitás épült ki a hazai márkák iránt, például mióta a Huaweit amerikai szankciók sújtják, sok vásárló hazafias gesztusként a cég termékeit választotta az Apple helyett. A „Made in China” immár a megbízhatóság és az innováció szinonimájává vált a hazai piacon, amit mutat az is, hogy a kínai televízió- és háztartásigép-márkák, a Haier, a Hisense, a Midea és társaik az eladásokat tekintve belföldön rég megelőzték az egykori nyugati kedvenceket.
Ha az amerikai vámok tartósan 54 százalék fölé emelkednek, a kínai e-kereskedelmi óriások gyors fordulattal Európa felé vehetik az irányt.
A napokban kézzelfoghatóvá vált, hogy a washingtoni és pekingi vámcsaták már nem csupán távoli diplomáciai üzengetések: ami néhány hónapja még puszta százalékokkal dobálózó politikai zsonglőrködésnek tűnt, mára üresen kongó pickupszalonok, feltorlódott konténerek és egyre dráguló üdítőitalok képében sétált be a fogyasztók hétköznapjaiba.
A fejlett világban a közepes méretű divatipari cégek nehéz helyzetbe kerülhetnek a globális kereskedelmi háború miatt. A lokális márkaépítés és az alacsony költségű ázsiai gyártás évtizedekig előnyös volt, de most vége lehet ennek az üzleti modellnek
Miután Trump elnök eltörölte a vámmentességet a 800 dollár alatti értékű küldeményekről, az amerikai posta nem kézbesíti a Kínából érkező csomagokat. Az ázsiai kiskereskedelmi gigászok részvényei zuhanni kezdtek.
Az Európai Unió határozott lépésekre készül az ázsiai online kiskereskedők, különösen a Temu és a Shein növekvő térnyerésével szemben.
Rohamosan közeledik a Black Friday, és számos vállalkozás már most meghirdette „hatalmas akcióit”, „kivételes árleszállításait”, „óriási kedvezményeit”. Az elsőre szépnek hangzó ígéretek mögött sok esetben semmilyen, vagy éppen sokkal alacsonyabb kedvezmény áll, mint ami a reklámban olvasható, így bárki könnyen átverés áldozatává válhat. Kellő tudatossággal és odafigyeléssel azonban elkerülhető a felesleges bosszúság.
Az uniós fogyasztóvédelmi hatóságok egymással együttműködve lépnek fel a Temunak a felhasználók széles körét érintő jogsértő gyakorlataival szemben. A platform többek között valótlan kedvezmények ígéretével hirdet egyes termékeket, és a vásárlókat nyomás alá helyezi olyan valótlan állításokkal, hogy azok csak korlátozott mennyiségben vagy meghatározott ideig érhetők el.
A fast fashion a divatipar egyik legvitatottabb jelensége, amely gyors gyártási ciklusokkal és olcsó termékekkel vonzza a fogyasztókat. Bár a népszerűsége növekszik, komoly kritikákat kap a környezeti és társadalmi hatásai miatt. Eközben egyre népszerűbb a fenntarthatóság, ami a gyártókra is terhet ró, és a használtruha-piac erősödését is magával hozza.
Újabb protekcionista húzás az Egyesült Államokban: a Fehér Ház határozott szándéka fellépni a Kínából érkező olcsó, vámmentes termékek ellen, hogy függetlenedjen Pekingtől, és elősegítse a hazai ipari tevékenység fokozását. A Temuról és a Sheinről rendelő fogyasztók azonban nem feltétlenül fognak örülni a változásnak.
A Temu alacsony áraival és agresszív marketingstratégiájával a hazai vállalatokat is veszélybe sodorja.
Négyszer 30 másodperc reklámidő a Super Bowlon, Facebook- és Google-hirdetések… A Temu soha nem látott reklámkampánya szó szerint vagyonokba kerül, de a vállalat egyelőre nem lassít. A piaci bebetonozás elsődleges kellékének tekinti az agresszív hirdetést. Veszteséges vagy nyereséges az üzlet, ha a profitot visszaöntik a reklámba?
