Elon Musk cégbirodalma egy minden eddiginél hatalmasabb, 20-25 milliárd dolláros félvezetőgyártó üzemet építene Texasban. A beruházást a világ eddigi legnagyobb részvénykibocsátása finanszírozhatja.
Musk energetikai cége zöld utat kapott Nagy-Britanniában, éppen akkor, amikor a közel-keleti konfliktus rávilágít az energiaellátás sebezhetőségére. A Tesla Energy Ventures megjelenése ugyanakkor egyben az európai energetikai megújulás kezdőpontja is lehet.
Amíg a techóriások százmilliárdokat költenek el hardverre, a szoftverpiacon kitört a pánik. A befektetők ugyanis ráébredtek, hogy a mesterséges intelligencia nem egy varázspálca, amely minden cég árfolyamát automatikusan az égbe repíti, inkább egy olyan erő, amely épp most kezdi felfalni azokat, akik csakis a szoftveroldalba fektettek.
A Volkswagen trónfosztása csak a jéghegy csúcsa, mára a General Motors és a Tesla is a túlélésért küzd a világ kulcsfontosságú autópiacán.
A BYD tavaly 4,6 millió járművet értékesített világszerte, teljesítve – igaz, menet közben lefelé módosított – éves célját, megelőzve a Teslát a globális elektromosautó-piacon. A szám önmagában történelmi, a mögötte húzódó trendek viszont már egy sokkal feszültebb, túlfűtött és politikailag is terhelt autóipari korszak kezdetét jelzik.
A Tesla humanoid robotja, az Optimus reálisan 2026 második felében léphet a nagy sorozatú gyártás küszöbére Fremontban, ám a technológiai komplexitás és a skálázás kihívásai miatt az ilyen gépek piaci hatása valószínűleg csak az évtized vége felé mutatkozik meg igazán.
Elon Musk cége finoman szólva nem jól teljesít a kontinensen. Úgy néz ki azonban, hogy a Tesla által hagyott űr nem marad sokáig betöltetlenül: a kínaiak máris lecsaptak a lehetőségre.
A Tesla európai eladásai augusztusban is meredeken zuhantak, miközben a kínai konkurencia látványos előretörése tovább gyengíti az amerikai gyártó pozícióját a kontinensen.
A techmilliárdos politikai kalandorútja újabb fordulatot vesz. Musk befejezi a Trumppal vívott háborút, jegeli saját pártalapítási terveit és inkább J. D. Vance alelnökkel ápolja kapcsolatát – várva a 2028-as választást.
Érzelmi tőke és elektromos lóerő: Norvégia és a Tesla kapcsolata nemcsak üzlet, hanem egy 12 éves szerelmi történet, amit nehéz tönkretenni. Míg Európa nagy részén a Musk körüli botrányok megtépázták a márka hírnevét, az északi országban inkább a gyorstöltőhálózat, az árak és a márkahűség számítanak.
Elon Musk washingtoni kiruccanása tankönyvi példája lett annak, miért nem képes egy technoautokrata a kormányzás logikáját uralni. Trump, aki kezdetben a technopolaritás gyakorlati megtestesítését látta Muskban, végül elrettentő példává tette: a kormányzati hatalomhoz csak addig férhetnek hozzá a techvezérek, amíg a politikai érdek ezt diktálja.
Linda Yaccarino távozása az Elon Musk vezette X éléről újabb csapás a milliárdos birodalmára: feladata a hirdetők visszatérésének elősegítése és a platform hírnevének helyrehozása volt, de az X mesterséges intelligenciájának botrányai és Musk kiszámíthatatlan viselkedése már sok volt neki.
Technikai problémák miatt félbehagyták az Optimus gyártását, teljesen újratervezik a robot következő generációját – a leállás tehát valószínűleg csak átmeneti.
A milliárdos néhány hónapig dolgozott Donald Trumpnak – nem éppen a legeredményesebben. Cserébe a vállalatai zuhanórepülésbe kezdtek, ő maga pedig közutálat tárgya lett.
Az amerikai autógyártó európai piaci részesedése csökken, amiben egyesek szerint Musk politikai szerepvállalása is közrejátszhat.
A kínai BYD elérte a bűvös 5 perces akkutöltési időt. Ez azt jelenti, hogy elektromos modelljeiket az új akkumulátortechnológiájuknak köszönhetően ugyanannyi idő alatt lehet feltölteni, mint egy benzinüzemű autót. A hírre kilőttek a vállalat piaci részvényei, a Teslára nehezedő nyomás pedig tovább fokozódik.
Szakértők szerint Musk hasonlóan tapossa ki a humanoid robotok útját, ahogyan az elektromos autók esetében tette.
A világ vezető techvállalatai soha nem látott mértékben vetik bele magukat a mesterségesintelligencia-fejlesztésekbe: az idén akár 300–320 milliárd dollárt is költhetnek csupán erre a területre. Úgy tűnik azonban, hogy a kínai DeepSeek jelenti a „rést a pajzson”, amely töredékáron hozott létre hasonló képességű MI-modelleket, mint a nyugati óriások.
Elon Musk a Kínában gyártott autóira kivetett büntetővámokat tartja teljesen abszurdnak. A Tesla kapta a legkevesebb, 7,8 százalékos extratarifát, de a milliárdos szerint ez is rengeteg.
Hetekkel az után, hogy Kínában megjelent, Elon Musk csütörtökön a világ többi részén is piacra dobta a Tesla Model Y új, drágább változatát. Ez a modell volt a vállalat legkelendőbb autója az Egyesült Államokban, Kanadában és Európában. A Tesla márciusban kezdi meg a szállításokat.
A protekcionista politikák és a büntetővámok alaposan megtépázhatják a globális autópiacot, ennek ellenére az elemzők növekedést várnak a keresletben, mégpedig nem is kis léptékűt.
Az USA nemzetbiztonsági okokra hivatkozva 2027-től megtiltja a 4,5 tonnánál kisebb járművekben a szoftverek, 2030-tól pedig a hardverek esetén is a kínai és orosz technológiák használatát. Az intézkedés érinti az automatizált rendszereket, a GPS-eket és a szenzorokat, miközben Kína protekcionizmust emleget, és ellenlépéseket tervez.
Az elektromos járművek piacán soha nem látott átrendeződés zajlik: egyes régiókban az állami támogatások eltűnnek, máshol pedig rekordeladások várhatók. Vajon 2025 az áttörés éve lesz, vagy a növekedés lelassul?
A Tesla először jelentett éves szinten visszaesést az értékesítésben, miután 2024-ben nem sikerült teljesítenie a negyedéves szállítási célokat. A vállalat részvényei több mint 3 százalékot estek a bejelentés után, miközben az európai támogatások csökkenése és a kínai verseny is nyomás alá helyezi az elektromosautó-gyártót.
A Mindenhez Is Értő Ember magánvagyona decemberben átlépte a 400 milliárd dollárt. Trump elnökségével immár szó szerint a csillagos ég lesz a határ számára.
A Tesla szokatlan lépésre szánta el magát: az elektromosautó-gyártó a brit kormánynál lobbizik a szigorúbb károsanyag-kibocsátási szabályokért. Míg a hagyományos autógyártók a szabályozások lazítását kérik, Elon Musk cége a zéró emissziós járművekre vonatkozó előírások további szigorítását szorgalmazza.
Az autonóm járművek korszaka már nem is igazán technológiai kihívások előtt áll, helyzetüket inkább a politikai érdekek, a szabályozási akadályok és az etikai kérdések árnyékolják be. Donald Trump és Elon Musk együttműködése most új lendületet adhat e járművek szabályozási környezetének, de ez az út is tele van kanyarral és buktatókkal.
Novemberben megszületett a 10 milliomodik elektromos autó Kínában. Az ottani eladások már most túlszárnyalták a 2023-mas számokat, szakértők szerint pedig a kínai EV-k felívelése a globális piacon sem fog megállni – vámok ide vagy oda –, mivel hatékonyságukat tekintve jócskán lekörözték nemzetközi versenytársaikat.
A legnagyobb energiatárolókat gyártó cég, a kínai CATL alapító elnöke jelezte, nagyon pozitívan áll Donald Trump azon kijelentéséhez, amely szerint a leendő amerikai elnök nem zárkózna el attól, hogy a kínaiak az USA-ban gyártsanak.
Pedig a részvények árának emelkedése logikátlannak tűnik: Trump többször fenyegetőzött a Biden-féle zöldtámogatási rendszer felszámolásával, amelynek a Tesla a legnagyobb kedvezményezettje.
