A J.P. Morgan átfogó jelentése arra figyelmeztet, hogy a korlátozások nélküli pénzügyi globalizáció korszaka véget ért. Amíg a Nyugat saját nyitott tőkepiacai építik le a hazai ipart, kialakult egy új, rejtett árnyékbankrendszer.
Az amerikai MI-boom legszűkebb keresztmetszete egyre kevésbé a szoftver vagy a szakember, inkább a fizikai infrastruktúra: villamos energia, hűtés, telephely, hálózati kapcsolatok és gyors kivitelezés. Ezt a logikát követve a Perzsa-öböl az utóbbi időben az MI-fejlesztések új helyszínévé vált.
A nemzetközi részvénypiacokon uralkodó bizonytalanság közepette a befektetők egyre több jelét mutatják annak, hogy felülvizsgálják korábbi, a kínai piacot övező szkeptikus álláspontjukat. Az egyre súlyosabb amerikai–kínai kereskedelmi háború és az ország gazdasági lassulása ellenére a technológiai szektor áttörései újra az ázsiai óriás felé terelik a figyelmet.
Az újrabefektetett nyereség mostanra nagyobb mértékben járul hozzá az USA-ba irányuló közvetlen külföldi befektetésekhez, mint valaha.
Az érem két oldala: miközben a kínai külföldi befektetések rekordot döntöttek, a külföldiek egyre inkább kivonják a pénzüket az országból.
Közel 1 millió dolláros, mintegy 360 millió forintos tőkebevonással zárta le friss befektetési körét a műholdakkal a zöldátálláshoz szükséges ásványok után kutató Beholder nevű ukrán–észt gyökerű innovatív startup projekt, a befektetők közt magyar érdekeltségű cég is van.
Kína először zárt veszteséges negyedévet a külföldi közvetlen beruházások (FDI) terén a költségvetési adatok alapján – jelentette hétfőn a Reuters. Peking a hiányt elsősorban a nyugati kormányok kockázatcsökkentő stratégiája következtében megnövekedett tőkekiáramlási nyomásnak köszönheti.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Kínai Nemzetközi Import Expón, Sanghajban a külföldi tőkebefektetések (FDI) bevonzásának fontosságáról, az Egy övezet, egy út kezdeményezés (BRI) előnyeiről és a magyar–kínai kapcsolatok fejlődéséről beszélt – közölte hétfőn a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.
