Az év végéhez közeledve összegyűjtöttük a legolvasottabb cikkeinket. A rovatgyőzteseket már bemutattuk, most lássuk, mely cikk lett mind közül a harmadik legolvasottabb!
Joe Biden nem túl jól sikerült elnökjelölti vitája és láthatóan romló szellemi állapota miatt egyre gyakrabban röppenek fel találgatások, teóriák, hogy mi történne, ha a jelenleg regnáló elnök nem indulna az újrázásért. Cikkünkben a lehetséges forgatókönyveket és az elnökjelölti visszalépések történetét vázoljuk dióhéjban.
Miközben a világ az egyre növekvő geopolitikai széttöredezettséggel küzd, fontos, hogy elgondolkodjunk a múlt tanulságain, különösképpen a hidegháború gazdasági hatásain. A vasfüggöny nagyjából megfelezte a keleti és a nyugati blokk közötti kereskedelmi forgalmat, és a keleti térség országaiban jelentős jóléti veszteségeket okozott, amely egészen a hidegháború végéig fennmaradt.
A nemzetközi sajtó az elmúlt napokban arról számolt be, hogy Észak-Korea legfőbb vezetője, Kim Dzsongun ünnepélyesen az elődei mellé állítatta portréját a fontosabb épületekben és iskolákban. Ez azt jelenti, hogy a személyi kultusza elérte elődei, Kim Ir Szen és Kim Dzsongil státuszát a kommunista diktatúrában. De vajon mit jelent ez valójában? Beköszönt egy új éra az országban?
John Fitzgerald Kennedy a negyedik olyan amerikai elnök volt, aki merénylet áldozata lett, de az ő halála rendítette meg a leginkább az Egyesült Államokat. A meggyilkolása még mindig foglalkoztatja a világ közvéleményét, mert ma sem nyilvános minden irat a merénylettel kapcsolatban. És nem csak azért, mert a második hivatalos vizsgálat szerint összeesküvés történt, de nem tudni, ki szervezte az eseményeket. JFK halála azért volt sokkoló az emberek számára, mert ő volt az első sztár az amerikai politikában. Cikksorozatunk első részében a Kennedy klánt mutatjuk be és Jack útját a Fehér Házig.
A szemünk láttára erodálódik fokozatosan az USA hatalmi pozíciója. A mostani időszak sok tekintetben hasonlít az 1930-as évekre, ahonnan a jelenlegi stratégiai problémáink erednek. A nemzetközi politikát meghatározó államok közti erőviszonyok eltolódtak: a Kína, Oroszország, Irán és Észak-Korea közötti kötelékek erősödnek.
Vajon a késő bronzkori emberek tudatosították-e egyáltalán, hogy a civilizációjuk összeomlóban van? Ez a kérdés nem véletlen. Ha mi magunk – főképp a fejlett Nyugatot értve – az összeomlás kezdeti szakaszában lennénk, vajon képesek volnánk-e tudatosítani? És tennénk-e valamit ellene?
A történelem mindig tanít. Cikkünk újabb részében arról írt a szerző, hogy mit tanulhatunk a világháborúk tapasztalataiból.
Globális gazdasági mozgások és váratlanul kitörő világháború: ez nem a mai időkről, hanem 1914-ről szól. A közgazdászok számára a történelmi események és analógiák kutatása mindig is fontos eszköz volt az aktuális gazdasági jelenségek értelmezéséhez; még ha a teljes egyezés gyakran nem is lehetséges. Idézzük fel cikkünket, amely a gazdasági erőviszonyok és hatalmi struktúrák átalakulásának történelmi perspektíváját mutatja be.
2022-ben arról írtunk, hogy a történelem során először zajlik le egy gazdasági világháború pontosan a szemünk láttára. A konfliktusban érintett országok számát tekintve ez a legátfogóbb konfliktus eddig.
Kína felemelkedése és az USA visszaszorulása mára már szinte közhely. A 2020-as évtized geopolitikai átrendeződéssel és számos új kihívással köszöntött ránk. Ezek közül a járvány és az orosz–ukrán háború csak a jéghegy csúcsát jelentik. A világhatalmi átrendeződések időszakában érdemes a múltba tekinteni, hátha a történelem választ kínál jelenkori kihívásaink némelyikére.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
