A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója Qayum Dánielel, a Peak tanácsadójával beszélget a fintechpiac 2025-ös sikereiről és a szektor fejlődéséről.
A Fintech Világa legújabb adásában ismét a kriptovilág kerül a fókuszba. Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója a Blockchain Koalíció szakmai vezetőjét, Urbán Viktort fogadta. Az adás középpontjában a frissen megjelent SZTFH-rendelet állt, amely nagyban meghatározza a kriptovaluta-kereskedést Magyarországon.
A Fintech Világa legújabb adásában ismét a kriptovilág kerül fókuszba. Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója Léderer Fruzsinát, a DFT Media és a digitalPR.eu alapítóját fogadja, aki a Bitget kriptotőzsde magyarországi sajtóképviselője is. Az adás középpontjában a Bitget, a világ első „univerzális tőzsdéje” állt.
A magánfelvásárlások több mint ezermilliárd dollárt vontak ki az európai részvénypiacokról az elmúlt évtizedben – derül ki egy a HSBC Global Research és a New Financial think-tank közös jelentésből, amely rávilágít arra, hogy a tőzsdék miként veszítik el pozíciójukat a magántőkeboom következtében.
Az S&P 500 ciklikusan kiigazított ár-nyereség mutatója (CAPE) történelmi csúcsokhoz közelít, ami azt jelzi, hogy a piaci értékelések túlfűtött tartományban lehetnek.
Az elmúlt időszakban a rekordmagas részvény- és kriptovaluta-értékelések nem nagyon követték a hagyományos közgazdasági logikát. A piacokon a korábbi spekulációs buborékokra emlékeztető jelek mutatkoznak. Egyes cégek és kriptoprojektek szédítő piaci kapitalizációt érnek el, annak ellenére, hogy ennek nincsenek alapjai. Erre talán a legjobb példa a Tesla, de más cégek is élvezik az optimizmus és az emberi kapzsiság összekapcsolódását.
A 2024-es esztendő minden korábbit felülmúlt a globális vállalati kötvénykibocsátás tekintetében, hiszen elérte a minden idők legmagasabb, 8 ezer milliárd dolláros szintjét. Ez a szédületes összeg jócskán meghaladja a korábbi rekordokat, ráadásul egyre több vállalat döntött úgy, hogy a várható piaci turbulenciák miatt nem csupán a 2024-es, de a 2025-ös finanszírozási igényeit is előrehozza.
A Financial Times egyik írása arra az anomáliára hívja fel a figyelmet, hogy míg az Egyesült Államok hegemón szerepe, puha ereje csökkenőben van, a befektetők szemében az ország gazdasága a világ többi részéhez képest soha nem volt ennyire túlértékelt.
Pedig a részvények árának emelkedése logikátlannak tűnik: Trump többször fenyegetőzött a Biden-féle zöldtámogatási rendszer felszámolásával, amelynek a Tesla a legnagyobb kedvezményezettje.
Az Alphabet kiemelkedő, 34 százalékos profitnövekedést ért el a harmadik negyedévben, főként a felhőalapú szolgáltatások és a mesterséges intelligencia iránti növekvő keresletnek köszönhetően.
Az IMF és a Világbank is nagyon szép növekedést jósol a lengyel GDP-nek, amit alátámasztanak a sikeres állami kötvénykibocsátások és az erősödő befektetői bizalom. A fellendülés jól jönne Varsónak, hogy a költségvetési hiány csökkentésére tudjon fókuszálni.
Peking átfogó gazdasági mentőcsomagot jelentett be, hogy megállítsa a világgazdaság második legnagyobb motorjának lassulását. A tőzsdei fellendítéstől az ingatlanpiaci válság kezeléséig terjedő intézkedések rövid távon hatásosak lehetnek, de a nyugati elemzők szerint a hosszú távú sikerhez további lépések szükségesek.
Az Egyesült Államokban szerda délután jöttek ki a friss inflációs adatok, ám a befektetők továbbra is megosztottak a szeptemberi kamatvágás mértékét illetően, amely akár 25 vagy 50 bázispontos is lehet. Júliusban az USA inflációja összességében megfelelt az elemzői várakozásoknak, havi szinten 0,2, míg éves alapon 2,9 százalékot tett ki.
Az elmúlt héten több váratlan hír érkezett, köztük a japán jegybank kamatemelése és az amerikai munkaerőpiac gyengébb adatai. Ezek szélsőséges reakciókat váltottak ki a befektetőkből, jelentős árfolyammozgásokat és tőzsdei pánikot eredményezve világszerte. A helyzetet súlyosbította a mesterséges intelligenciához kapcsolódó részvények vélt túlárazottsága, ami korrekciót idézett elő a piacon.
Egy új tanulmány szerint ha nem teszünk többet az üvegházhatású gázok kibocsátása által okozott globális felmelegedés lassítására, az hatalmas tőzsdei korrekciót hozhat: akár 40-50 százalékot is lefaraghat a globális részvényértékekből.
A New York-i tőzsdén (NYSE) a június 3-i kereskedés elején számos részvénynél abnormális árfolyamok jelentek meg, ami miatt a kereskedést felfüggesztették. A részvényárfolyamról szóló információk feldolgozásánál fellépő rendszerhiba miatt több papír értéke akár a 98 százalékát is elvesztette.
Sziluanov, a régi-új orosz pénzügyminiszter forrásokat keres a gazdaság további beruházásaihoz. Pragmatikusan kihasználná a befagyasztott orosz vagyonok miatt kialakult helyzetet. Megszokhattuk az oroszoktól, hogy megpróbálják a maguk javára fordítani az ellenük hozott szankciókat.
Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság a napokban új szankciókat jelentett be az orosz fémekre. Még a Londoni Értéktőzsde vezérigazgatója is elismeri az ezzel járó kockázatokat.
A HUPX magyar áramtőzsde csatlakozik az Adexhez, ezzel megerősítve és bővítve a regionális áramtőzsdecsoport délkelet-európai jelenlétét. Ezzel az Adex Csoport a leglikvidebb azonnali (spot) villamosenergia-kereskedelmi központtá válik a régióban.
A kínai vásárlók az utóbbi hetekben óriási mennyiségű határidős gabonavásárlási ügyletet mondtak le, ezzel tovább szorítva lefelé a világpiaci gabonaárakat. Az oroszok igyekeznek kihasználni ezt a helyzetet, és kiszorítani az amerikai, valamint az európai konkurenseket az eddigi megszokott piacaikról. Felvetették a BRICS-gabonatőzsde ötletét is, amit a világ még nem igazán vett komolyan.
Az orosz-ukrán konfliktus kitörése következtében a tőzsdék reakciói azt mutatták, a háború elhúzódása esetén a nem alapvető fogyasztási cikkek iránt visszaeshet a kereslet, bizonyos bankok és autóipari cégek pedig veszteségeket könyvelhetnek el. Sebestyén Géza írása a Makronómon. Az eredeti cikk megjelent a Mandiner Makronóm rovatában 2022. március 11-én. Az írás az akkori események és információk birtokában keletkezett. […]
Újabb jelentős lépést tettek a kínai valuta nemzetközi szerepének erősítése terén azzal, hogy csütörtökön először digitális jüanban számoltak el egy nyersolaj-tranzakciót.
Pillangóeffektus: ha Ausztráliában sztrájkolnak a munkások, Európában a fejüket fogják az energiatőzsdén.
Nem kellett volna meggondolatlanul árat emelni, akkor nem csökkent volna 22 százalékkal a profit, a rajongók innának tovább, és nem lenne baj.
Az Amazon-alapító 2002 óta nem vásárolt részvényt, a mostani akciójával alaposan összezavart mindenkit.
Paolo Gentiloni uniós gazdasági biztosnak egyetlen dolog jut eszébe, ha valamit meg kell oldani a válsághelyzetben: közös hitel!
Elon Musk vérengzése a Twitternél semmi a Meta vezéréhez képest, aki 11 ezer alkalmazottat rúg ki a héten. A részvények közben zuhannak, a Facebook haldoklik. Van kiút?
