Az IMF legfrissebb jelentései látszólag a globális gazdasági viharok elcsendesedéséről és egy lassú normalizálódásról festenek képet. De mi van, ha a legfontosabb adatok csupán egy ügyesen felépített illúzió részei? Egy mélyebb elemzés feltárja, hogy a színfalak mögött drámai átrendeződés zajlik: Kína soha nem látott mértékű, ám a statisztikákban elrejtett fölényre tesz szert, miközben az USA szerepe végérvényesen megváltozott.
A hét ábrája
Chris Wright, az Egyesült Államok energiaügyi minisztere, aki februári kinevezése előtt a Liberty Energy vállalat alapító vezérigazgatójaként az amerikai palagáz-forradalom egyik vezéralakja volt, a The Economist hasábjain publikált írásában élesen bírálja a zöldátállás eddigi eredményeit.
A kritikus ásványokért megy a geopolitikai huzavona Észak-Afrikában. Egy friss elemzés szerint Marokkó egy energiastratégiai háromszög csúcspontja lett.
A Federal Reserve jövője körüli vitában egyre inkább úgy tűnik, hogy nem a jegybankelnök személye, hanem maga az intézmény működése a tét. A politikai nyomás egy esetleges reformra sokkal mélyebb és tartósabb sebeket ejthet a globális pénzügyi rendszeren, mint egy egyszerű személycsere.
Donald Trump amerikai elnök kedden Pittsburghben a legnagyobb technológiai és energetikai cégek vezetőivel vitatta meg, hogyan pozicionálhatják vezető hatalomként az Egyesült Államokat a mesterséges intelligencia területén.
A hét ábrája
Trump ismét a vámokhoz nyúlt: 30 százalékos tarifát ígér augusztustól az EU exportjára – ha addig nem születik gyors és neki tetsző megállapodás. Brüsszel kész akár bosszúvámok kivetésére is, az Európai Bizottság azonban még mindig hisz a tárgyalásos konszenzusban, amivel elkerülhető lenne a transzatlanti gazdasági bomba robbanása.
Az ukrajnai háború és az izraeli–iráni konfliktus nem különálló válságok, hanem egymással összefüggő frontok egy széttagolt világháborúban – ahol az Egyesült Államok áll szemben Oroszország, Irán és Kína de facto szövetségével – állítja Thomas Fazi író, újságíró.
Az USA és Kína kereskedelmi párbaja már az egész ázsiai ellátási lánc idegszálait feszegeti. A régió ma úgy lavíroz a két nagyhatalom között, mint kötéltáncos a szélben: minden lépés egyre kockázatosabb.
Az ellenséges amerikai kormányzat árnyékában Európának sürgősen alternatívát kell építenie a digitális szuverenitása érdekében.
Kína élesen bírálja az Egyesült Királyság és az USA kereskedelmi megállapodását. A Financial Timesnak nyilatkozott a Kínai Kereskedelemi Minisztérium.
Egy a Financial Times által közzétett friss felmérés szerint a nagyobb nemzetközi cégek vezetőinek 52 százaléka öt éven belül áthelyezné működését a megújuló energiaforrásokhoz való jobb hozzáférés érdekében, miközben szinte mindenki támogatja a fosszilis tüzelőanyagoktól való hosszú távú elmozdulást.
Az amerikai távközlési hatóság vezetője szerint Európának döntenie kell: az USA vagy Kína technológiáját választja.
A vámháború részletes hatáselemzései még készülnek, de az első nyilatkozatok szerint az európai gazdaság növekedése várhatóan 0,3–0,5 százalékponttal csökkenhet a következő két évben. A magyar exportot pedig – egy bécsi intézet gyorsbecslése szerint – csak 0,37 százalékponttal vethetik vissza a most bejelentett amerikai vámok.
A JP Morgan friss elemzése szerint a zöldátállás drámaian lassan halad. Az ipari szektorok többsége továbbra is a fosszilis energiahordozóktól függ, így a 2030-as vagy a 2050-es célok is inkább ábrándok, vagyis a neves bankház elemzése összecseng Trump klímamegközelítésével.
Egy újabb geopolitikai játszma indult el a kritikus ásványokért a napokban, miután Kongó az M23 lázadók elleni amerikai támogatásért cserébe ritkaföldfémeket kínál. Az USA vezetése nyitott is erre, mivel csökkentené Kína afrikai bányászati dominanciáját és diverzifikálná az amerikai ritkaföldfémforrásokat, hasonlóan az Ukrajnában javasolt, de egyelőre jegelt dealhez.
A teret és az időt egyaránt újradefiniálják a technológiák – meghatározzák a történetek kommunikálásának, a közönség beállításának és az egyének önmeghatározásának szabályait. Nem volt mindig így…
Az EU bekapcsolódna a mesterségesintelligencia-versenybe, azonban a nagy amerikai techcégek szerint a szinte teljesíthetetlen szabályozással inkább elfojtja az innovációt.
Az Európai Unió fenntarthatósági szabályainak egyszerűsítése már eddig is komoly vitákat generált, de a kilátásba helyezett amerikai védővámok miatt egy jelentős befektetői lobbicsoport új követeléssel állt elő. Szerintük az EU-nak nem kellene olyannyira kihátrálnia az ESG-ből, mint azt tervezik.
Az Egyesült Államok magyarázatot követel Brüsszeltől az EU közösségimédia-törvényének alkalmazásáról, a republikánusok szerint a szabályozás a szólásszabadságot is érintheti.
Az új vámintézkedések megdrágíthatják a zöldenergia-iparág termékeit, miután az USA rövidesen sarcot vetne ki a kanadai és a mexikói árukra, valamint újabb 10 százalékos vám érvényes a kínai importra. Ez az e-autók, a napenergiatermelés és az akkumulátorok piacát sújtotta, mivel a világ lítiumion-akkumulátorainak a 75 és a napelemek több mint 80 százalékát Kínában gyártják.
Románia vezetői szerint az ambiciózus zöldcélok súlyosan korlátozzák az ország energiapiacát és gazdaságát, ezért Smart Deal néven egy fokozatosabb, rugalmasabb megközelítést javasolnak az EU egészében a nehezebben átállni képes gazdaságoknak.
Keith Kellogg, Donald Trump ukrajnai megbízottja szerint egy elfogadható béke érdekében megígérhetik az Oroszország elleni szankciók teljes feloldását és a kapcsolatok normalizálását. Ian Proud volt brit diplomata szerint viszont a szankciókat, mintegy jutalomként, csak szakaszosan szabad feloldani.
A TikTok sorsa a legfelsőbb bíróságon dől el az Egyesült Államokban, ahol a nemzetbiztonság és a szólásszabadság ütközik egymással. A közösségi platform betiltását célzó törvény január 19-én lépne életbe, hacsak a ByteDance el nem adja a TikTok amerikai részlegét. Az ügy különlegessége, hogy Donald Trump, aki korábban maga kezdeményezte a platform betiltását, most a TikTok mellett foglal állást.
Trump ismét felvetette Grönland megvásárlásának ötletét, amely már 2019-ben is feszültséget okozott az USA és Dánia között. A napokon belül hivatalba lépő új elnök szerint a sziget amerikai tulajdonlása „abszolút szükségszerű”, és jelezte, hogy gazdasági vagy akár katonai nyomásgyakorlás is szóba jöhet. Grönland a ritkaföldfémek, a földgázkészletek, valamint a klímaváltozás okán olvadó jég által megnyíló kereskedelmi útvonalak miatt került fókuszba, ám a Panama-csatorna is felkerült Trump listájára.
Az Egyesült Államok fellebbviteli bírósága jóváhagyta azt a törvényt, amely szerint a kínai TikToknak el kell adnia a platformját, vagy januártól Amerikában betiltják az alkalmazást. A ByteDance tulajdonában lévő közösségimédia-app komoly veszélybe került az egyik legnagyobb piacán, miközben Donald Trump, aki korábban maga is be akarta tiltani a platformot, most annak megmentését ígéri. A helyzet különösen összetett, mivel Kína továbbra sem engedélyezné az amerikai értékesítést.
Az Asia Times szerint már rajzolódnak a nagy békemegállapodás körvonalai. Úgy vélik, ennek eredményeként Oroszország újrakezdheti az energiaexportját Európába, miközben csökkenti a Kínába irányuló kedvezményes árú energiahordozók áramlását.
A geopolitikai feszültségek közepette az Európai Unió tagállamai éppen egy közös, 500 milliárd eurós védelmi alap létrehozásáról tárgyalnak. Az ambiciózus terv nemcsak az EU katonai képességeinek megerősítését célozza, de egyfajta válasz is arra a biztonságpolitikai dilemmára, amelyet Donald Trump visszatérése okoz.
A globális technológiai együttműködés még az exportkorlátozások árnyékában sem áll meg – állítja az Nvidia vezérigazgatója.
