A kínai vállalatok versenyeznek, gyárakat építenek szerte a világon és új globális ellátási láncokat alakítanak ki, hogy kikerülhessék a vámokat és hozzáférjenek a piacokhoz. Ez már a globális ellátási láncok kínai fejlesztésének a harmadik szakasza.
Novemberben megszületett a 10 milliomodik elektromos autó Kínában. Az ottani eladások már most túlszárnyalták a 2023-mas számokat, szakértők szerint pedig a kínai EV-k felívelése a globális piacon sem fog megállni – vámok ide vagy oda –, mivel hatékonyságukat tekintve jócskán lekörözték nemzetközi versenytársaikat.
Az elektromos járművek és az acél esetében valószínűleg továbbra is fennmarad a kínai túlkapacitás – írja a Goldman Sachs egy minapi jelentésben. Más területeken azonban elképzelhető, hogy a távol-keleti vállalatok lépéseket tesznek a kereslet-kínálat kiegyensúlyozásának érdekében.
A csúcstechnológiás termékekbe történő kínai befektetések folyamatosan növekszenek, és ez egyre több kereskedelmi feszültséget szít a Nyugattal. A nyugati vállalkozások a tisztességtelen versenyre hivatkoznak, Hszi Csin-ping kínai elnök viszont állítja, hogy „nincs kínai túlkapacitásprobléma”. Szerintük az elektromos járműveik, napelemeik és egyéb termékeik egyszerűen jobbak és versenyképesebbek, mint a nyugati változatok.
A nyugati politikai elemzők körében népszerű narratívákkal ellentétben nincs náluk kínai „exporthullám”. Kína fejlett piacokra irányuló exportja évek óta stagnál, ám a globális dél országai felé megduplázódott – írja az Asia Times. Az Egy övezet, egy út kezdeményezésben a távol-keleti nagyhatalomnak az egyik határozott célkitűzése, hogy iparosításának egyes jellemzőit megismételje a globális dél többi országában is.
