Izrael és Irán kölcsönös rakétacsapásai rövid időre ismét megemelték a közel-keleti háború regionális kockázatát. A felek ugyan átmenetileg leállították a támadásokat, de a libanoni front és az energiaszállítási útvonalak miatt a válság gazdasági hatása továbbra is megmarad.
A pakisztáni közvetítéssel bejelentett iráni tűzszünet mögött egy váratlan szereplő jelent meg: Kína. Az akció egyszerre szolgálta Peking energiabiztonsági és geopolitikai terveit.
Donald Trump pár órával a saját ultimátuma lejárta előtt egyezett bele egy kéthetes tűzszünetbe Iránnal, cserébe a Hormuzi-szoros megnyitásáért. A megállapodás azonban csupán időnyerésre jó: az újrakezdett politikai játszma kimenetele továbbra is bizonytalan.
Négy évvel az orosz–ukrán háború kitörése után egyre több dokumentum, diplomáciai beszámoló és kiszivárgott kormányzati irat erősíti meg azt, amit sokan már 2022 tavaszán sejtettek: a béke nem a csatatéren, hanem a politikai színfalak mögött halt meg. Az alábbi elemzés az elérhető források és tárgyalási anyagok alapján rekonstruálja azt a kritikus néhány hetet, amikor Európa más irányt vehetett volna, de a döntéshozók másképp határoztak.
Félig üres a pohár Ukrajna, félig tele az Egyesült Államok számára a várva várt Trump–Putyin-beszélgetés után. Európa változatlanul nem tud miből inni, Oroszország viszont egyenesen az üveget húzza meg.
Hathetes tűzszüneti megállapodás született Gázában, ahol megegyeztek a túszok szabadon engedéséről és az izraeli csapatok kivonásáról is. A Biden-kormányzat sikerkommunikációját azonban beárnyékolja, hogy Netanjahu Trumpot hívta fel elsőként, hogy köszönetet mondjon a közvetítésért.
Az ukrajnai konfliktusban a Nyugat eddig egyetlen stratégia segítségével kereste a megoldást: támogatni Ukrajnát. A cél a béke, méghozzá a győzelem által. Ez azonban kudarcot vallott. A béke elérése ugyan nem lehetetlen, de ehhez sok nyugati vezetőnek át kellene értékelnie az elvárásait. Cikkünk második részében bemutatjuk, hogy Paul Robinson, az Ottawai Egyetem professzora miképp alkalmazná a háborúk befejezéséről szóló elméleteket az ukrajnai helyzetre.
Az ukrajnai konfliktusban a Nyugat eddig egyetlen stratégiában látta a megoldást: támogatni Ukrajnát, cél a béke, méghozzá győzelem által. Ez azonban kudarcot vallott. A béke elérése ugyan nem lehetetlen, de ehhez sok nyugati vezetőnek át kellene értékelnie az elvárásait, Donald Trump visszatérése pedig erre lehetőséget ad. Paul Robinson, az Ottawai Egyetem professzora elemzi a háborúk befejezéséről szóló elméleteket, majd ezeket az ukrajnai konfliktusra alkalmazza.
A hamarosan hivatalba lépő amerikai elnök azonnali tűzszünetre szólított fel az ukrajnai háborúban. Közben azt is elkottyantotta, hogy valójában hány ukrán katona halhatott meg eddig a konfliktusban. Zelenszkij kétségbeesetten próbált helyesbíteni.
A napokban szivárogtak ki információk ki egy titkos találkozó megtartásáról, ahol Ukrajna és szövetségesei a globális dél államait akarták meggyőzni Kijev békefeltételeinek támogatásáról. A tárgyaláson a tűzszünet is szóba került, ám végül semmi eredménye nem lett az egésznek.
Logikusan felépített tárgyalási javaslatot tett közzé Ted Snider az ukrajnai béke megteremtése érdekében. Bár nem a prominens lapok hasábjain jelent meg, de a mai változó világunkban tapasztalhattuk, hogy pár hét múlva, ezek sorra megjelennek a Foreign Policy vagy a WSJ oldalain.
