A kanadai miniszterelnök Davosban azt hirdette, hogy a „kevésbé hatalmasak ereje az őszinteségben rejlik”, csakhogy a saját külpolitikája pont ezt cáfolja: Katar, Kína, a fegyverüzletek és a Covax‑dilemma – ha ez a középhatalmak új útja, akkor a képmutatás fényes jövő előtt áll.
Donald Trump újabb frontot nyitott: februártól 10 százalékos vámot vet ki nyolc európai országra, amelyek ellenzik a Grönland megszerzésére irányuló tervét. A vámok júniustól 25 százalékra emelkedhetnek, ha nem születik megállapodás. A döntés gazdasági, politikai és diplomáciai feszültségeket egyaránt generál a transzatlanti partnerségben, amit immár egy hajszál választ el az összeomlástól.
A világ átrendeződik, és ezt a folyamatot egyre inkább az érdekszférák alakítják. Az USA, Kína és Oroszország a saját hátsó udvaruk uralkodóivá válhatnak, a kisállamok mozgástere ugyanakkor veszélyesen szűkül. A bizonytalan rendben Európa csak akkor találhatja meg a helyét, ha stratégiai tudatossággal gondolkodik.
A venezuelai akció precedenst teremthet Kína számára, miközben Tajvan egyre élesebben hangsúlyozza az önállóságát. Ugyanakkor a jelek arra mutatnak, hogy Peking még kivár, a döntő pillanatot későbbre tartogatja.
Az amerikai elnök újabb lépést tett Grönland megszerzése felé, amikor különmegbízottat nevezett ki a szigetre. A lépés azt jelzi, hogy nem tett le az Északi-sarkvidék kulcsszereplőjének bekebelezéséről.
Vámháborúk, adóssághegyek és geopolitikai átrendeződés: Trump ambiciózus gazdasági terve választ kíván adni Amerika strukturális válságára – de lehet, hogy csak ront a helyzeten?
Donald Trump példátlan mértékű vámjai piaci sokkot, a részvények esését és a menedékeszközök erősödését váltotta ki, miközben a világ vezető gazdaságai azonnali ellenlépéseket helyeztek kilátásba. Globális körkép az új amerikai vámok hatásairól.
Európa hosszú geopolitikai vaksága súlyos árat követelt. Ahelyett, hogy a saját védelmét építette volna, túlságosan is az Egyesült Államokra támaszkodott. Most ideje, hogy valódi biztonsági stratégiát dolgozzon ki, amely nemcsak válaszokat ad a kihívásokra, hanem elhárítja az egyedül maradás veszélyeit.
A NATO az elmúlt 70 évben sikeresen rettentette el a Szovjetuniót, majd Oroszországot, de Putyin most teszteli a Nyugatot, miközben Trump az indo-csendes-óceáni térségre fókuszál, csökkentve a szövetség iránti elkötelezettségét. Ezzel párhuzamosan előkerült Kissinger 1984-es terve is.
Donald Trump radikálisan átalakította az USA Ukrajna-politikáját, amire Európa nem volt felkészülve. De vajon képes lehet-e az EU önálló stratégiát kialakítani a geopolitikai káoszban?
A három éve tartó konfliktus vége legalább olyan sokkoló lesz, mint az eleje. Nem Trump löki oda Ukrajnát Oroszország lába elé: Biden és Brüsszel tette ezt az évekig tartó hazugságspirállal. És a végén Európa omlik össze.
A Marco Rubio amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vezette delegációk kedden Rijádban találkoztak, hogy felvázolják az ukrajnai háború rendezésének forgatókönyvét. A tárgyalások mindkét fél szerint jó irányba haladnak, Trump és Putyin pedig akár már februárban asztalhoz ülhet. Lássuk, mi történt az egyeztetésen!
Az Egyesült Államok demokratikus ellensúlyként kezelné Indiát Kínával szemben, de az ázsiai hatalmak inkább a nagyobb gazdasági együttműködés és a kevesebb stratégiai konfliktus felé haladnak – írta az Asia Times portál annak kapcsán, hogy július 25-én az indiai pénzügyminiszter, Nirmala Sitharaman jóváhagyta az országába érkező kínai közvetlen befektetéseket, amiket a 2020-as kínai–indiai határösszecsapások óta fagyasztottak be.
Egy indiai származású malajziai üzletember és tudós szerint öt fő tendencia szemlélteti, miképp változik a világ. Szerinte a Nyugatnak meg kell birkóznia azzal a valósággal, hogy többé nem tudja ráerőltetni a világra vezető szerepét, mint korábban.
Mexikó és Kína is máshonnan vásárolná a kukoricát. Az ukrajnai háború felbolygatta a piacot, Kína új beszállítókat keres, Mexikó pedig kitiltaná az amerikai GMO-kukoricát.
