A britek már megbánták, hogy kiléptek az Európai Unióból, a norvég kormány pedig már a csatlakozásról fantáziál. Eközben Montenegró hamarosan a 28. tagország lesz, Izlandon pedig népszavazást tartanak arról, hogy újraindítsák-e a tárgyalásokat. Mindez azt mutatja, hogy a „fokozódó nemzetközi helyzetben” egyre vonzóbbá válik az uniós tagság.
Amíg az Európai Unió a bővítés következő hullámára készül, addig Moldovában uralkodóvá válik egy korábban tabunak számító gondolat: ha az uniós csatlakozás politikai okokból elakadna, az ország akár a Romániával való újraegyesülés útján is beléphetne az EU-ba.
Izlandon már az idén népszavazást tarthatnak az EU-csatlakozási tárgyalások újraindításáról, pedig több mint tíz évvel ezelőtt visszalépett attól, hogy az integráció tagja legyen. Ám úgy tűnik, Trump vámpolitikája, illetve grönlandi fenyegetőzései az EU-csatlakozás irányába sodorják a szigetországot.
Nagy Márton szeptember 24-én részt vett a Berlini folyamat keretein belül megvalósuló Nyugat-Balkán Üzleti Konferencián. Az esemény főbb témája a nyugat-balkáni regionális együttműködés elmélyítése, a térség országainak európai uniós integrációja, valamint a zöldenergia és a digitalizáció ezekben a folyamatokban betöltött szerepe volt.
Kijózanításként hatott idehaza, amikor az EU-s csatlakozásunkat követően kiderült, hogy a nyugati integráció részeseként nem jár a nyugati jólét automatikusan. Igaz, 2004. május 1-je örömünnepként vonult be a történelemkönyvekbe, hiszen hazánk oly sok év után elérte a kitűzött célt, és csatlakozott az Európai Unióhoz. Az elmúlt két évtized ugyanakkor jelentős tanulsággal szolgált. Molnár Dániel vezető elemzőnk a Világgazdaságnak nyilatkozott.
