Elon Musk egyetlen vállalatba gyúrja össze a SpaceX-et és az xAI-t, potom 1250 milliárd dollár értékben. A cél nem kevesebb mint a mesterséges intelligencia és az energiaéhségének kiszervezése a világűrbe.
Az űr az új határvidék, ahol a szabály és a hatalom összecsap: míg az Egyesült Államok stratégiai dominanciát épít, Európa ismét törvényi ambíciókkal igyekszik észrevétetni magát. A vita nem csak jogi, de gazdasági és geopolitikai aggályokat is felvet: az amerikai magánszektor az USA vezető szerepét biztosítaná – miközben Brüsszel, jobb híján, normatív trükkökkel akadályozná azt.
Az űripar már nem távoli sci-fi, hanem láthatatlan alap-infrastruktúra: a képek és jelek alapján mozdul a hadsereg, áramlik az ellátási lánc, készül az árvíz- és aszálytérkép, tervez a biztosító és a beruházó. Az ebben a szektorban működő cégek pedig a nemzetbiztonság alappilléreivé válhatnak.
Budapesten rendezték meg az EU Space Days 2024 konferenciát, amely az európai űripar és űrkutatás kulcsszereplőit fogadta a legújabb technológiai trendek és nemzetközi együttműködések előmozdítása érdekében. A rendezvényen kiemelt figyelmet kaptak az EU Galileo, Copernicus és IRIS² programjai, valamint Magyarország űripari fejlesztési tervei, amelyek célja az ország pozíciójának erősítése a globális űrgazdaságban.
Kína fenyegető árnyékában Tajvannak egyre fontosabb, hogy a vezetékes internetet bármikor pótolni tudja alternatív megoldással. Ez Elon Musk Starlink-rendszere lenne, ám a milliárdos okkal nem hajlandó üzletet kötni. Marad tehát a saját fejlesztés.
A globális, kooperációs alapú űriparnak és űrkutatásnak gyakorlatilag vége, a területen hidegháborús viszonyoknak megfelelő visszarendeződés látszik, ami a magánvállalkozások erősödésével még jobban megbolygatta a viszonyokat – mondta a Makronómnak Sárhegyi István űripari szakértő és befektető, akit a hazai űrkutatással kapcsolatos tervekről, a tervezett magyar műholdról, valamint az orosz-ukrán háború nyomán kialakult nemzetközi változásokról is kérdeztünk.
