Egy új elnöki rendelet minden jogi és szabályozási akadályt megszüntetne, hogy az olyan magánűripari vállalatok, mint például a SpaceX, gyakrabban és hatékonyabban tudják tesztelni a fejlesztéseiket. Az intézkedés célja az USA űrhatalmi pozíciójának megerősítése, de a környezetvédőknek ehhez lesz egy-két szavuk.
Június 2-án a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat adott otthont a MoonRad Industry Day eseménynek, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium és az Európai Űrügynökség (ESA) közösen szervezett.
Nem volt hiába a nagy moszkvai parádé. Az Orosz Állami Űrügynökség (Roszkoszmosz) és a Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) május 8-án együttműködési memorandumot írt alá egy holdra telepítendő atomerőmű építéséről.
A NASA MESSENGER küldetése felfedte, hogy a Merkúr, a Naprendszer legapróbb bolygója, amely a legközelebb van a Naphoz, 10 mérföld vastag gyémántköpenyt tartalmazhat. Persze e felfedezés miatt még nem lesz olcsóbb a földi gyémánt…
A negyedik tesztrepülése során Elon Musk új, óriási rakétarendszere sikeresen tért vissza a Földre, a SpaceX Starship felső része irányítottan visszatért a légkörbe, és először tudott lágyan landolni az Indiai-óceánban. A járműről készült videó azt mutatta, hogy a tengerfelszínen az érkezés után szétesett, de továbbra is működik.
Kína a napokban újabb űrküldetést kezdett, amelynek a célja mintával hazatérni a Hold sötétebb oldaláról, ahol eddig csak kínai űrszonda járt. A Csang’e 6 fedélzetén számos európai műszer található, példázva azt a szándékot, hogy Peking nem tekinti csak a saját missziójának az expedíciót. Az viszont biztos, hogy a Holdon is egyre élesebbé válik az amerikai–kínai rivalizálás, az első kínai ember megjelenését a Holdon 2029–30 körülre tervezik.
Hazánk nagyot lép előre a kulcstechnológiák terén: Martonvásáron épül egy 4000 négyzetméteres űrtechnológiai gyártóközpont, amelynek alapkövét május 6-án, hétfőn tették le. A beruházással több mint 85 új, magas hozzáadott értékkel rendelkező munkahely jön létre.
Ami sikerült Matt Damonnak a Mentőexpedíció című filmben, az közelebb áll a valósághoz, mint gondolnánk. A marsi és a holdi zöldségtermesztés megvalósítható, sőt: már azt is tudjuk, mitől lesz szép a zöldbab odafenn.
Az Egyesült Államok űrprojektjeinek kudarcai nem eltántorítják, inkább ösztönzik az amerikai és más országbeli űrkutatással foglalkozó magáncégeket és startupokat, hogy még keményebben dolgozzanak. A Kína és az USA között zajló űrversenyben egyre nagyobb szerepet kapnak a magánvállalatok, és ez jellemző a világ más országainak űrprogramjaira is. A hatalmas költségek ellenére azonban további befektetésekre van szükség a fejlődéshez.
A globális, kooperációs alapú űriparnak és űrkutatásnak gyakorlatilag vége, a területen hidegháborús viszonyoknak megfelelő visszarendeződés látszik, ami a magánvállalkozások erősödésével még jobban megbolygatta a viszonyokat – mondta a Makronómnak Sárhegyi István űripari szakértő és befektető, akit a hazai űrkutatással kapcsolatos tervekről, a tervezett magyar műholdról, valamint az orosz-ukrán háború nyomán kialakult nemzetközi változásokról is kérdeztünk.
