Sajtóhírek szerint Kína először hozott vissza épségben újrahasznosítható rakétát, ami mérföldkő az ország űrprogramjában. Ezt eddig egyedül a SpaceX rakétáinak sikerült elérniük, ami azt jelenti, hogy Kína e téren technológiailag megközelítette Amerikát.
Az EU és Kína SMILE műholdjának sikeres indítása egy ritka technológiai együttműködés egy olyan korszakban, amikor az űrkutatás során egyre nagyobb a verseny.
Egy új elnöki rendelet minden jogi és szabályozási akadályt megszüntetne, hogy az olyan magánűripari vállalatok, mint például a SpaceX, gyakrabban és hatékonyabban tudják tesztelni a fejlesztéseiket. Az intézkedés célja az USA űrhatalmi pozíciójának megerősítése, de a környezetvédőknek ehhez lesz egy-két szavuk.
A Nemzetgazdasági Minisztérium és az Európai Űrügynökség (ESA) közreműködésével újabb, ezúttal egy 1,5 millió euró keretösszegű pályázati felhívás nyílt meg a magyar űripar szereplői számára.
Budapesten rendezték meg az EU Space Days 2024 konferenciát, amely az európai űripar és űrkutatás kulcsszereplőit fogadta a legújabb technológiai trendek és nemzetközi együttműködések előmozdítása érdekében. A rendezvényen kiemelt figyelmet kaptak az EU Galileo, Copernicus és IRIS² programjai, valamint Magyarország űripari fejlesztési tervei, amelyek célja az ország pozíciójának erősítése a globális űrgazdaságban.
Kína tudományos és technológiai fejlődése az elmúlt évtizedekben példátlan ütemben zajlott, köszönhetően a célzott állami programoknak és a jelentős K+F-befektetéseknek. Mára az ázsiai nagyhatalom a világ élvonalába került a mesterséges intelligencia, a zöldenergia és a kvantumtechnológia terén, megelőzve vagy utolérve ezeken a területeken az USA-t is. Az ország vezetése azonban mostantól a minőségre is nagyobb hangsúlyt fektet, hogy biztosítsa a tudományos élet hosszú távú fenntarthatóságát.
Kína a napokban újabb űrküldetést kezdett, amelynek a célja mintával hazatérni a Hold sötétebb oldaláról, ahol eddig csak kínai űrszonda járt. A Csang’e 6 fedélzetén számos európai műszer található, példázva azt a szándékot, hogy Peking nem tekinti csak a saját missziójának az expedíciót. Az viszont biztos, hogy a Holdon is egyre élesebbé válik az amerikai–kínai rivalizálás, az első kínai ember megjelenését a Holdon 2029–30 körülre tervezik.
Hazánk nagyot lép előre a kulcstechnológiák terén: Martonvásáron épül egy 4000 négyzetméteres űrtechnológiai gyártóközpont, amelynek alapkövét május 6-án, hétfőn tették le. A beruházással több mint 85 új, magas hozzáadott értékkel rendelkező munkahely jön létre.
