A Naftogaz újabb jogi lépéseket tett a Gazprom ellen, ennek eredményeként az asztanai AIFC Court elismerte azt a svájci választott bírósági döntést, amely 1,4 milliárd dollár megfizetésére kötelezi az orosz óriást. Az ügy azonban Kazahsztán jogi szuverenitását és Közép-Ázsia gázfüggését is érinti.
A nyugati ember számára a bankrendszer alapja az időérték, avagy a kamat. Ha betesszük a pénzünket, kamatot kapunk, ha hitelt veszünk fel, kamatot fizetünk. Mégis, hogyan lehetnek versenyképesek azok az államok, ahol a pénzből pénzt csinálni bűn?
Washington sikeres megállapodásokkal ünnepelte a C5+1 formátum születésnapját, de a háttérben már a nagyhatalmi játszma új frontja rajzolódik ki: az USA stratégiai nyersanyagokért és befolyásért száll ringbe Kínával és Oroszországgal szemben Közép-Ázsiában – a kérdés csak az, hogy a régió államai meddig tudnak lavírozni a három óriás „vörös vonalai” között.
Üzbegisztán, Afganisztán és Pakisztán július 17-én háromoldalú keretmegállapodást írt alá egy vasúti projekt közös megvalósíthatósági tanulmányáról. Amíg azonban elkészül, addig sok akadályt kell leküzdeni, ez viszont kaput nyitna Közép-Ázsiának az Indiai-óceánra.
Miközben az ukrajnai háború gazdasági stagnálást hoz Európára, Közép-Ázsia új esélyt kapott. Az öt „sztán” – Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán és Türkmenisztán – jelentős gazdasági növekedést él meg, kihasználva a geopolitikai átrendeződéseket és a világot érő változásokat.
A közép-ázsiai vezetők hatodik konzultatív találkozója nagyobb áttörés nélkül zárult, de a közelmúltban létrejött kazah–üzbég kétoldalú megállapodások kulcsfontosságúak lehetnek a térségbeli együttműködés elmélyítéséhez.
Pekingben június 6-án írták alá a három ország közötti megállapodást a Kína–Kirgizisztán–Üzbegisztán vasúti projektről. Ennek az ötlete már 1997-ben megszületett, de rögös út vezetett a szerződésig. A három állam vezetői videón keresztül gratuláltak az aláíráshoz.
Savkat Mirzijojev üzbég elnök Kínába látogatott, ahol Hszi Csin-ping kínai elnökkel is találkozott. A két államfő több pontból álló dokumentumcsomagot írt alá az együttműködés elmélyítése érdekében. A találkozó legfontosabb megegyezése az Üzbegisztán és Kína közötti kapcsolatok megerősítése, úgynevezett „minden időjárási körülmény közötti”, viharálló stratégiai szintre emelése volt.
