Oroszország pert indított az Európai Unió Bíróságán, megtámadva az EU azon döntését, amely határozatlan időre befagyasztotta az Európában tartott orosz állami pénztartalékot. Moszkvában már per is indult az érintett cég, az Euroclear ellen, most pedig az uniós döntés jogszerűségének a vizsgálata van porondon.
A befagyasztott orosz jegybanki vagyon, amelynek az értéke mintegy 200 milliárd euró, jórészt Brüsszelben, az Euroclear által kezelt számlákon vacog. De éppen a belga kormány ment szembe az európai keménykedéssel, amikor közölte: ellenzi a pénz politikai alapon történő elkobzását.
Szaúd-Arábia korábban bizalmasan utalt arra, hogy esetleg eladja európai adósságállományának egy részét, ha a G7 úgy dönt, hogy lefoglalja Oroszország közel 300 milliárd dollárnyi befagyasztott vagyonát – írta a Bloomberg.
Az oroszok is figyelték a legutóbbi G7-csúcsot, hiszen a befagyasztott orosz vagyonról is döntöttek volna. Még a Politico is a „béna kacsák találkozójának” nevezte a találkozót, rámutatva a legtöbb részt vevő állam belső problémáira. Oroszországot mindez nem rendítette meg, felkészült, lajstromba vette, mekkora vagyona is van a G7-eknek nála, amit válaszlépésként elkobozhatna.
Olaszország háborog azon, hogy az Ariston oroszországi eszközeit a Gazprom leányvállalatának ideiglenes irányítása alá helyezték, amely megkapta a Bosch termelési létesítményeit is. E két konszern oroszországi gyáraiban a tevékenységet még az ukrajnai invázió indulása után függesztették fel. Amerika pedig azon morcoghat, hogy az oroszok befagyasztották a JPMorgan Chase bank majdnem félmilliárd dollárját. Persze az USA meg jóváhagyta ötmilliárdnyi orosz vagyon elkobzását.
A legerősebb érv az orosz zárolt vagyonok elkobzása ellen: csak a háborúban álló nemzet nyúlhatna hozzá, harmadik ország soha. Pedig a Nyugat éppen erre készül.
Oroszország elkobozza és erőszakosan eladja az európai energiacégekhez tartozó vagyontárgyakat új, államilag jóváhagyott tulajdonosoknak – írta a Politico. Dmitrij Peszkov elnöki sajtótitkár szerint országa nem foglalja le a barátságtalan államok vállalatainak a vagyonát, az orosz piac elhagyására vonatkozó döntésük után az eszközöket eladhatják vagy átruházhatják.
Trükkösen teszi: magát az összeget nem bolygatja, de a vagyonkezelőt – annak beleegyezésével – kegyetlenül megadóztatja. A pénz aztán mehet is Ukrajnába.
Első lépésben államosítja, majd elárverezi az orosz vagyontárgyakat az ukrán vezetés.
A Kreml zárolni kezdte a nyugati energiavállalatok oroszországi vagyonát.
Pert vesztett a Kreml Ukrajnával szemben, a kérdés az, hogyan fogják bevasalni rajta a büntetést.
Az orosz befagyasztott számlák összegének elköltése elsőre jó ötletnek hangzik. Nem biztos, hogy az.
