Az ukrán elnök hajlandó engedni a nyomásnak, kiírná a választásokat, de olyan feltételt támasztott, ami miatt a szavazás biztosan nem jön létre. Más kérdés, hogy most szinte borítékolhatóan nyerne, mivel potenciális kihívóinak nem a legjobbak az esélyei. Kivéve egyet.
Az ukrán elnök végül pontosan azt a rendszert hozta létre, amely ellen eredetileg harcot hirdetett: egy korrupcióba fulladó, háborút végtelenítő gépezetet, amely lassan felzabálta önmagát.
A haderő főparancsnokának, Szirszkij tábornoknak saját katonái adták a Hentes becenevet. És nem azért, ahogyan az oroszokkal, hanem azért, ahogyan az ukránokkal bánik.
Az ukrán elnök körül elfogyott a levegő: az Egyesült Államok egyre kevésbé rejti véka alá csalódottságát, és információk szerint már a következő vezetőt keresi. Ha Zelenszkij nem áll félre önként, lehet, hogy mások segítenek neki ebben. Erővel.
A centralizált hatalom a demokratikus alapelveket fenyegeti a háborús országban. Zelenszkij és szűk környezete a hadiállapottal magyarázva vasszigort alkalmaz a kormányzásban, az ellenzéket ellehetetleníti, a szabad sajtónak hadat üzent, választásokról pedig még mindig nem akar hallani. Pedig valószínűleg megnyerné.
Az év végéhez közeledve összegyűjtöttük a legolvasottabb cikkeinket. A rovatgyőzteseket már bemutattuk és a bronzérem is gazdára talált. 2024 második legolvasottabb cikke a Makronómon az ukrán hadsereg főparancsnokának kirúgásáról szólt.
Valerij Zaluzsnijt azért távolíthatta el az ukrán elnök, mert kérdéseket mert feltenni az öngyilkos kurszki akcióval kapcsolatban. Nem ő volt az egyetlen – nem is őt rúgták ki egyedül.
Az öt évre szóló elnöki mandátum jogilag május 20-án éjfélkor lejárt. Zelenszkij nem írt ki választásokat, így továbbra is ő vezeti Ukrajnát – egyesek szerint illegitim módon.
Zelenszkij semmit nem bízott a véletlenre: miután kirúgta egyetlen szóba jöhető riválisát, nagyköveti munkával bízta meg. Zaluzsnij meg sem áll Londonig, messze a háborútól és az elnöktől.
Új főparancsnoka van az ukrán hadseregnek, egyből ki is derült, hogy több százezer katona van távol a fronttól. Szirszkij tábornok felelőssége, hogy oda kerüljenek.
Korszakváltás történt az ukrán haderőnél, de annál talán több is. Zaluzsnij kirúgása akár a háború fordulópontját is jelentheti.
Mintegy 19 milliárd dollárba kerülne újabb félmillió katona besorozása az idén. Ha nem vonulnak be, az emberhiány már a háború végső kimenetelét befolyásolhatja. A pénz azonban nem áll rendelkezésre.
Felröppent a hír, hogy az ukrán elnök megszabadult legnagyobb riválisától, Zaluzsnij tábornoktól. Az információt végül cáfolták, de egyes források szerint egy elmozdítási próbálkozás valóban megtörtént.
Félmillió ember kellene az ukrán hadsereg feltöltéséhez, de a hadköteles korú menekültek nagyon nem akarnak hazatérni. Kijev most a befogadó államokra próbál finom nyomást gyakorolni: változtassanak kicsit a menekültpolitikájukon, ezzel kényszerítve ki a távozásukat.
Folytatódik Zaluzsnij tábornok és az ukrán elnök egymásnak feszülése. A téma ezúttal a sorozási rendszer működésképtelensége.
Zaluzsnij tábornok és Zelenszkij konfliktusa az utóbbi időben egyre látványosabb lett, így most arról folynak a találgatások, hogy vajon az oroszok vagy maguk az ukránok próbálták lehallgatni a haderő első emberét.
Eredménytelenek a toborzókampányok Ukrajnában, de a kényszersorozások sem tudnak olyan létszámot eredményezni, amennyi elegendő lenne a védekezéshez. Zelenszkij új taktikával próbálkozik, és fűt-fát ígér azoknak, akiket eddig elkerült a halál.
Zelenszkij megcáfolja az ukrán hadsereg parancsnokát, indoklás nélkül kirúgja a különleges erők főnökét, végül lehazugozza a nyugati médiát. Valahol valami eltört az ukrán kommunikációban, pedig eddig sem volt túl diplomatikus.
Valerij Zaluzsnij tábornok szokatlanul őszinte szavakkal beszélt az ellenoffenzíva hiábavalóságáról, az USA fegyverszállítási késlekedéséről és arról, hogy a helyzet kezd az I. világháború lövészárok-háborújára hasonlítani. Az pedig egyet jelent Oroszország győzelmével.
