Az Európai Bizottság a vállalati fenntarthatósági jelentéstételre és az ellátási láncok átláthatóságára vonatkozó szabályok enyhítését, valamint a környezeti és társadalmi hatásokra vonatkozó jelentéstételi kötelezettség módosítását tervezi. Ezek kedvező lépések lehetnek az európai vállalatok számára, és a versenyképességüket is erősíthetik.
Az ESG-értékelés pénzügyi hatásai túlmutatnak a fenntarthatóságon és a jó hírnéven – de mennyire, és kinél számít ez igazán? Kutatások azt mutatják, hogy a magas ESG-teljesítmény csökkentheti a tőkeköltséget, különösen részvénykibocsátásoknál. Nem minden ágazat profitál azonban egyformán az ESG-projektekből: az eredmények jelentős mértékben függenek a vállalat méretétől, ágazatától, sőt földrajzi elhelyezkedésétől is. Elegendő vajon egyetlen jó ESG-mutatószám ahhoz, hogy érdemben kedvezőbb feltételekkel férjünk hozzá a forrásokhoz?
Az ESG Szövetség augusztus 28-án megtartotta alakuló közgyűlését, a szervezet fő célja a magyarországi fenntartható üzleti gyakorlatok előmozdítása. A közgyűlésen a tagok elfogadták az új alapszabályt, megválasztották az elnökség és a felügyelőbizottság tisztségviselőit, valamint megvitatták a szervezet 2024-es stratégiai programját.
A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) célja, hogy az európai uniós és tagállami jogalkotásra reflektálva támogassa a magyar vállalatok versenyképességét, csökkentse a külső szereplők sokszorozódó információs igényét, az ESG-adatszolgáltatásra és minősítésre való felkészülést segítve pedig biztosítsa a kiszámítható gazdasági tervezésüket – jelentette ki dr. Nagy László, a hatóság elnöke a Mathias Corvinus Collegium (MCC) és a Klímapolitikai Intézet szakmai konferenciáján.
Április 18-án a Bálna Honvédelmi Központban az MBH Makronóm Makroverzum rendezvénysorozat keretében ezúttal a magyar ESG mint találkozási pont témaköre került terítékre. Az esemény panelbeszélgetésein a téma neves szakértői mondták el gondolataikat a jóllét fenntartható növelése, a zöldfinanszírozás jövője, valamint a vállalati ESG-megoldások kapcsán.
A hazai ESG-törvény kapcsán kiemelt cél a fokozatos bevezetés, hogy a kkv-knak legyen idejük felkészülni az új adatszolgáltatási kötelezettségre – mondta Túri Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára az MBH Makronóm Makroverzum konferencián. A szimpóziumon – amely a fenntarthatóságot és az ESG-t állította fókuszba – György László kormánybiztos hivatalosan is bemutatta a jelenlegi, kizárólag GDP-alapú gazdaságifejlettség-mérés pontosabb alternatíváját, a Harmonikus Növekedési Indexet. Puskás András, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese kifejtette, hogy az ESG-törvény keretet ad a közös fenntarthatósági célok eléréséhez és elősegíti a zöldfinanszírozás térnyerését.
Sokkal verseny- és exportképesebb, valamint jobban és olcsóbban finanszírozható vállalatokat eredményezhet az ESG-törvény – véli a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) ESG-igazgatója. Molnár Csaba Gábor szerint a hivatal által ellenőrzött módon terjeszti ki a szabályozás a fenntarthatósági minősítések rendszerét. Ez időt ad a felkészülésre. A szakértő a Makronóm Intézet Makroverzum – Az ESG találkozási pont címmel április 18-án megrendezendő konferenciájának vállalati ESG-megoldásokat bemutató panelbeszélgetésén is részt vesz.
A Nemzeti Tőkeholding a Baross Gábor Tőkeprogram második pillérének keretében új, nagyszabású tőkeprogramot indít a vállalatok környezettudatos beruházásainak finanszírozására. A 200 milliárd forintból megvalósuló Zöld Alapok Tőkeprogram részeként bejegyezték az első tőkealapot, amely 50 milliárd forint keretösszeggel segíti a zöldátállást célzó fejlesztések és beruházások megvalósítását.
Az ESG (Environmental, Social, Governance), azaz a környezeti hatások vizsgálatát, a társadalmi kérdések kezelését és a felelős vállalatirányítást célzó keretrendszer, amelyet az Európai Unió immáron jogszabályi szintre emelt. A kormány célja, hogy az uniós kötelezettségeknek történő megfelelés során a lehető legönállóbb, a nemzeti sajátosságokra leginkább reflektáló rendszert alakítsa ki a magyar vállalkozások számára, ezért megalakította a Nemzeti ESG Tanácsot.
Az ESG adta lehetőségek kihasználásával a hazai vállalatok versenyképességének védelme és a fenntarthatóság keretein belül a nemzeti értékek megőrzésére is lehetőség nyílik – derül ki Molnár Csaba Gábor, az SZTFH ESG igazgatójának vg.hu-n megjelent friss írásából.
Miközben a fenntarthatósági szempontokat figyelembe vevő pénzügyi befektetések globális piaca sok milliárd dollárosra nőtt, addig – a Makronóm Intézet felmérése alapján – a magyarországi beszállító vállalkozások még mindig csupán az egyharmadának vannak részletes ismeretei a fenntarthatóságot mérő ESG-mutatókról. Ezek átfogóbb megismerése már csak azért is lényeges lehet számukra, mert az idei évtől már hazai törvény is szabályozza a témát.
