Egy a Financial Times által közzétett friss felmérés szerint a nagyobb nemzetközi cégek vezetőinek 52 százaléka öt éven belül áthelyezné működését a megújuló energiaforrásokhoz való jobb hozzáférés érdekében, miközben szinte mindenki támogatja a fosszilis tüzelőanyagoktól való hosszú távú elmozdulást.
A napokban kézzelfoghatóvá vált, hogy a washingtoni és pekingi vámcsaták már nem csupán távoli diplomáciai üzengetések: ami néhány hónapja még puszta százalékokkal dobálózó politikai zsonglőrködésnek tűnt, mára üresen kongó pickupszalonok, feltorlódott konténerek és egyre dráguló üdítőitalok képében sétált be a fogyasztók hétköznapjaiba.
A sokszínűség, egyenlőség és befogadás elvei alapján meghatározott vállalati politika lényege, hogy pozitív diszkriminációt alkalmaz bizonyos társadalmi csoportok esetében. A Trump-kormányzat azonban elkötelezett amellett, hogy felszámoljon mindennemű megkülönböztetést a munkaerőpiacon, és ennek egyes európai cégek is a kárát láthatják, ha nem működnek együtt.
Úgy tűnik, a világ adóssághegye nemhogy csökkenne, hanem újabb és újabb csúcsok felé tör. Az OECD friss, Global Debt Report 2025 tanulmánya alapján soha nem látott méretű állami és vállalati kötvénykibocsátások formálják át a pénzügyi piacokat – és ezzel a mindennapi életünket is.
A 2024-es esztendő minden korábbit felülmúlt a globális vállalati kötvénykibocsátás tekintetében, hiszen elérte a minden idők legmagasabb, 8 ezer milliárd dolláros szintjét. Ez a szédületes összeg jócskán meghaladja a korábbi rekordokat, ráadásul egyre több vállalat döntött úgy, hogy a várható piaci turbulenciák miatt nem csupán a 2024-es, de a 2025-ös finanszírozási igényeit is előrehozza.
A 13 ország és hét iparág 650 felső vezetőjével készített felmérésen alapuló Siemens-kutatás azt vizsgálta, hogy a digitalizáció, az adathasználat, valamint a technológiai innovációk adaptációja hogyan járul hozzá a vállalatok karbonlábnyomának csökkentéséhez, illetve miként térülnek meg ezek a fejlesztések mind fenntarthatósági, mind üzleti szempontból.
A világot ma két meghatározó trend formálja: az új technológiák gyors fejlődése és a geopolitikai instabilitás fokozódása. Ezek egyre inkább összekapcsolódnak, a vállalatok pedig kénytelenek alkalmazkodni az egyre kiszámíthatatlanabb környezethez.
Kutatások szerint az emberi tényező okozza az adatlopások közel háromnegyedét, amely nemcsak magánszemélyeket, de egész vállalatokat is érinthet. Emiatt kiemelt fontosságú a dolgozók képzése és oktatása az online megtévesztésekről.
A Menedzserszövetség december 4-én egy egésznapos rendezvényt tart: napközben a nagy sikerű Menedzserek a Társadalomért – Fókuszban a Jövő! konferenciát, kora este pedig a formabontó Business Menü LIVE üzletitalkshow-t.
Az építőipar teljesítménye tovább csökkent szeptemberben, éves szinten 8,2 százalékkal. Az állami beruházások visszaesése és a vállalati óvatosság fékezi a növekedést, de a rendelésállomány bővülése pozitív kilátásokra utal.
Az újrabefektetett nyereség mostanra nagyobb mértékben járul hozzá az USA-ba irányuló közvetlen külföldi befektetésekhez, mint valaha.
A mesterséges intelligencia immár laboratóriumi asszisztensekként is segíti a kutatókat, többek között a tudományos kísérletek tervezésében és a kimenetelek előrejelzésében. Az ilyen technológiát alkalmazó cégek jelentős előnyhöz juthatnak.
Az európai ipar az utolsókat rúgja, miközben tulajdonképpen nem létezik uniós iparpolitika. A nagy cégek, amelyek a felzárkózás hajtóerői lettek volna, sorra küldik el a dolgozóikat és függesztik fel a projektjeiket. Amennyiben nem alakul ki egy közös, átgondolt és határozott iparstratégia, úgy Európa megmaradhat a múzeumok kontinensének. Talán még nem késő…
A Netflix a 2022-es „nagy korrekció” óta figyelemre méltó módon helyreállt, és mostanra a hollywoodi riválisait is lekörözte.
A Bain & Company friss kutatása szerint idén a cégvezetők figyelme a fenntarthatóságról más, sürgetőbb témákra terelődött. Az infláció, a mesterséges intelligencia fejlődése és a geopolitikai bizonytalanságok adják ma a vezetői stratégiaalkotás központi témáit. Ám a fogyasztók és az ügyfelek számára egyre fontosabb a zöldszemlélet – jegyzik meg a kutatók. Az S&P 500 index értékét 6 ezermilliárd dollárral csökkentheti a klímaváltozás, ám a vállalatok 30 százaléka egyelőre nem éri el kitűzött kibocsátáscsökkentési céljait.
Júliusban az építőipar teljesítménye havi alapon 1 százalékkal nőtt, köszönhetően annak, hogy az épületek építése főcsoport 4,7 százalékos emelkedést mutatott, jelezve a háztartások és vállalatok aktivitását.
Az ESG Szövetség augusztus 28-án megtartotta alakuló közgyűlését, a szervezet fő célja a magyarországi fenntartható üzleti gyakorlatok előmozdítása. A közgyűlésen a tagok elfogadták az új alapszabályt, megválasztották az elnökség és a felügyelőbizottság tisztségviselőit, valamint megvitatták a szervezet 2024-es stratégiai programját.
Az ingatlanberuházások fellendülése ugyan pozitív meglepetést jelentett, ám összességében a beruházások jelentősen visszaestek a második negyedévben – derül ki a KSH friss adataiból. Amíg a gazdasági bizonytalanság és a gyenge külpiaci kilátások fennállnak, a hitelkereslet és a vállalatok beruházási hajlandósága is visszafogott maradhat.
Éves bázison számottevő mértékben, 7,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene, miközben a havi alapú 3,8 százalékos csökkenés leginkább az áprilisi kiemelkedő bővülés korrekciójának tekinthető.
Az amerikai vállalatok késleltetik a legújabb funkcióik európai bevezetését, mert attól tartanak, hogy megsértik a szigorú személyi és adatvédelmi szabályokat.
A mesterséges intelligencia piacának kibontakozásával félő, hogy a big tech cégek olyan nagy erőre tehetnek szert, hogy a saját igényeiknek megfelelően fogják torzítani a piacot. Az illetékes hatóságok világszerte le vannak maradva, pedig fel kell kötniük a gatyájukat.
A New York-i tőzsdén (NYSE) a június 3-i kereskedés elején számos részvénynél abnormális árfolyamok jelentek meg, ami miatt a kereskedést felfüggesztették. A részvényárfolyamról szóló információk feldolgozásánál fellépő rendszerhiba miatt több papír értéke akár a 98 százalékát is elvesztette.
A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) célja, hogy az európai uniós és tagállami jogalkotásra reflektálva támogassa a magyar vállalatok versenyképességét, csökkentse a külső szereplők sokszorozódó információs igényét, az ESG-adatszolgáltatásra és minősítésre való felkészülést segítve pedig biztosítsa a kiszámítható gazdasági tervezésüket – jelentette ki dr. Nagy László, a hatóság elnöke a Mathias Corvinus Collegium (MCC) és a Klímapolitikai Intézet szakmai konferenciáján.
A Royal Mail, a Brit Királyi Posta anyavállalata elfogadta Daniel Kretinsky cseh milliárdos ajánlatát, aki folytatja az európai hanyatló ágazatok felvásárlását. A részvényesek jóváhagyásától és a brit kormánytól függ az, hogy a „cseh szfinx” új lapot nyithat a 2013-ban privatizált egykori közszolgáltató vállalat ötszáz éves történelmében.
Hazánk növekvő gazdasági teljesítménye és versenyképes adórendszere jó üzleti környezetet kínál a Svájcból érkező vállalkozásoknak, miközben a magyar cégek jelenléte is egyre erősebb Svájcban – jelentette ki Varga Mihály, miután hivatalában fogadta Karin Keller-Sutter svájci pénzügyminisztert. A tárcavezető kiemelte: Svájc a 9. legnagyobb beruházó hazánkban, a svájci cégek 30 ezer embernek adnak munkát Magyarországon.
Ön tudja mi a különbség a sales manager, a business development manager és az account manager munkakörök között? A gyakorlatban valójában nem sok. Nézzük is meg.
A hazai ESG-törvény kapcsán kiemelt cél a fokozatos bevezetés, hogy a kkv-knak legyen idejük felkészülni az új adatszolgáltatási kötelezettségre – mondta Túri Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára az MBH Makronóm Makroverzum konferencián. A szimpóziumon – amely a fenntarthatóságot és az ESG-t állította fókuszba – György László kormánybiztos hivatalosan is bemutatta a jelenlegi, kizárólag GDP-alapú gazdaságifejlettség-mérés pontosabb alternatíváját, a Harmonikus Növekedési Indexet. Puskás András, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese kifejtette, hogy az ESG-törvény keretet ad a közös fenntarthatósági célok eléréséhez és elősegíti a zöldfinanszírozás térnyerését.
Oldani kell a hazai gazdaság dualitását, a Magyarországon jelen lévő külföldi és magyar tulajdonnak együtt, integráltan kell működnie – hangsúlyozta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kedden a Versenyképességi Konferencia 2024 című rendezvényen.
Sokkal verseny- és exportképesebb, valamint jobban és olcsóbban finanszírozható vállalatokat eredményezhet az ESG-törvény – véli a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) ESG-igazgatója. Molnár Csaba Gábor szerint a hivatal által ellenőrzött módon terjeszti ki a szabályozás a fenntarthatósági minősítések rendszerét. Ez időt ad a felkészülésre. A szakértő a Makronóm Intézet Makroverzum – Az ESG találkozási pont címmel április 18-án megrendezendő konferenciájának vállalati ESG-megoldásokat bemutató panelbeszélgetésén is részt vesz.
A Nemzeti Tőkeholding a Baross Gábor Tőkeprogram második pillérének keretében új, nagyszabású tőkeprogramot indít a vállalatok környezettudatos beruházásainak finanszírozására. A 200 milliárd forintból megvalósuló Zöld Alapok Tőkeprogram részeként bejegyezték az első tőkealapot, amely 50 milliárd forint keretösszeggel segíti a zöldátállást célzó fejlesztések és beruházások megvalósítását.
