Egy svájci startup eltávolítható napelemeket tervez telepíteni a vasúti sínek közti területre. Az újítás látványos innovációnak tűnik, de sok kérdést vet fel. A százméteres kísérleti rendszer 250 millió forintnyi frankból valósul meg, és a karbantartása is költséges, miközben az áramütés veszélye is fennáll, ha elterjed a technológia.
Sokkal jobban kiaknázhatók lennének az európai vasúthálózatban rejlő lehetőségek – derül ki a Greenpeace új jelentéséből. Megfelelő infrastrukturális beruházások segítségével jóval több nagyváros lenne közvetlenül elérhető vonattal, ezáltal a zöldátállás is előmozdítható lenne. A nem uniós balkáni államokban azonban nagyon nagy a baj: vannak országok, amelyek egyáltalán nincsenek vasúti összeköttetésben Európa nyugati városaival. Budapest előkelő helyen végzett.
A Vörös-tenger szállítási útvonala akadozik, így a szállítmányozók egyre élénkebben érdeklődnek az áruk Kínából Oroszországon keresztül Európába vasúton való szállítása iránt. Bár egyes szállítmányozók etikai kifogásukat fejezték ki az Oroszországon átmenő forgalommal kapcsolatban, ők a Kazahsztánon áthaladó középső folyosó vasúti útvonalat használhatják.
Mítoszrombolásra hívták Vitézy Dávidot a Brain Bar szervezői, ő pedig készséggel tett eleget a felkérésnek. A vasút ideje nem járt le, igenis versenyképes, az önvezető autók nem oldják majd meg a problémát.
A balti országok erősen beleálltak a háborús retorikába, az orosz Vzgljad portál pedig vizsgálta a balti vasúttársaságok helyzetét. Bizonyosan van elfogultság az írásukban, de reálisan szemlélve túl nagyot nem lódítanak.
Itthon egyre népszerűbb a vasút, így az átalakulás kulcsszereplője lehet, aminek élére akar állni a Siemens Mobility.
