Üzbegisztán, Afganisztán és Pakisztán július 17-én háromoldalú keretmegállapodást írt alá egy vasúti projekt közös megvalósíthatósági tanulmányáról. Amíg azonban elkészül, addig sok akadályt kell leküzdeni, ez viszont kaput nyitna Közép-Ázsiának az Indiai-óceánra.
Sokkal jobban kiaknázhatók lennének az európai vasúthálózatban rejlő lehetőségek – derül ki a Greenpeace új jelentéséből. Megfelelő infrastrukturális beruházások segítségével jóval több nagyváros lenne közvetlenül elérhető vonattal, ezáltal a zöldátállás is előmozdítható lenne. A nem uniós balkáni államokban azonban nagyon nagy a baj: vannak országok, amelyek egyáltalán nincsenek vasúti összeköttetésben Európa nyugati városaival. Budapest előkelő helyen végzett.
A közép-ázsiai vezetők hatodik konzultatív találkozója nagyobb áttörés nélkül zárult, de a közelmúltban létrejött kazah–üzbég kétoldalú megállapodások kulcsfontosságúak lehetnek a térségbeli együttműködés elmélyítéséhez.
Kezd beérni a keleti nyitás gazdasági politikája: a versenyképesség terén az EU gazdasági kilátásainak, versenyképességének romlása ellenére is kedvező pozícióba helyezik Magyarországot az erősödő kínai kapcsolatok – írtuk meg a Mandiner hetilapban.
A két állam 75 éves kapcsolatfelvételének méltó megünneplése volt Hszi Csin-ping kínai elnök magyarországi látogatása – emelte ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Az ázsiai vezető és Orbán Viktor miniszterelnök számos új partnerségi, együttműködési és kereskedelmi megállapodást írt alá, amely mind azt a célt szolgálja, hogy kölcsönös előnyök mellett előmozdítsa hazánk gazdasági fejlődését.
Habár Kína gazdasági nehézségei új lehetőségekkel kecsegtetnek az afrikai befektetések terén a nyugati hatalmak számára, meglehetősen valószínűtlen, hogy az ázsiai nagyhatalom a következő években háttérbe szoruljon a térségben. Az USA sikere attól függ, képes lesz-e eligazodni a bonyolult afrikai viszonyok között.
