A Rail Baltica a tervek szerint Tallinntól Varsóig biztosítja majd a balti államok szorosabb kapcsolódását az európai infrastruktúrába. Amellett, hogy összhangban van az uniós klímacélokkal, a projekt az esetleges katonai mozgósításokat is meggyorsítja. Kérdés, hogy lesz-e rá elég forrás, és mikor készül el teljesen.
Sokkal jobban kiaknázhatók lennének az európai vasúthálózatban rejlő lehetőségek – derül ki a Greenpeace új jelentéséből. Megfelelő infrastrukturális beruházások segítségével jóval több nagyváros lenne közvetlenül elérhető vonattal, ezáltal a zöldátállás is előmozdítható lenne. A nem uniós balkáni államokban azonban nagyon nagy a baj: vannak országok, amelyek egyáltalán nincsenek vasúti összeköttetésben Európa nyugati városaival. Budapest előkelő helyen végzett.
Pekingben június 6-án írták alá a három ország közötti megállapodást a Kína–Kirgizisztán–Üzbegisztán vasúti projektről. Ennek az ötlete már 1997-ben megszületett, de rögös út vezetett a szerződésig. A három állam vezetői videón keresztül gratuláltak az aláíráshoz.
Az afrikai államokkal kötendő megállapodások az Európai Unió azon erőfeszítéseinek része, hogy több lábon álljon az ásványi kincsekhez való hozzáférésben. A most két országgal – a Kongói Demokratikus Köztársasággal és Zambiával – tető alá hozott partnerségi egyezség aláírására várhatóan október végén, az unió brüsszeli beruházási csúcstalálkozóján kerül sor.
A világturizmus az idén a koronavírus-járvány előtti szinten van. Az eladott repülőjegyek száma csúcsot dönt, de Európában a vonatközlekedésben is lehet tapasztalni biztató jeleket. Sokan a hátuk közepére se kívánják a végtelennek tűnő repülőtéri procedúrát, inkább a lassabb, de kényelmesebb utazást választják. A környezettudatosokról se feledkezzünk el, nekik egyre jobban számít a szénlábnyomuk.
