Macron elnök szinte hetente sürgeti NATO-katonák Ukrajnába vezénylését. Ám egy április végi interjúban az államfő bejelentette, hogy „vitát kíván nyitni” a nukleáris fegyvereket is magában foglaló európai védelemről. Otthon – jobbról és balról – nem győzték figyelmeztetni, hogy ez nem olyan egyszerű kérdés, amiben még az egyébként nagy hatalmú francia elnök is akár kénye-kedve szerint dönthet.
A NATO 2023-as becslései szerint csak 11 államban, köztük Magyarországon érik el a védelmi kiadások a GDP 2 százalékát. Látványos, hogy ez a 11 állam döntő többsége közel fekszik Oroszországhoz. Az elkövetkező időszakban a NATO valószínűleg bővülni fog Svédországgal.
Az biztos, hogy lesz egy védelmi biztos, csak az nem, hogy mit engedhet majd meg magának. A tagállamok védelmi politikájába valószínűleg nem szólhat bele, a szerepe inkább a védelmi iparra és a beszerzésekre fog szorítkozni, ám azzal is meggyűlhet majd a baja.
Ez az évtized idáig bővelkedik konfliktusokban, a legkiemelkedőbbek az orosz–ukrán háború, valamint az amerikai-kínai kapcsolatok elhidegülése. A kínai fenyegetés miatt az USA elkezdett az ázsiai térség felé fordulni. Ez Európa számára veszély és vissza nem térő lehetőség is stratégiai érdekeinek tisztázására, valamint önmaga újradefiniálására.
Ha a 2024-es választásokat megnyeri a Labour, akkor törekedni fognak egy brit-német védelmi megállapodásra.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
