Kiszivárgott Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter márciusban aláírt átmeneti stratégiai iránymutatása az Egyesült Államok katonai tevékenységét és prioritásait illetően. E szerint Kína és Tajvan védelme az elsőrendű kérdés, miközben az Oroszország jelentette fenyegetések elhárítását Európára bízzák.
Európa hosszú geopolitikai vaksága súlyos árat követelt. Ahelyett, hogy a saját védelmét építette volna, túlságosan is az Egyesült Államokra támaszkodott. Most ideje, hogy valódi biztonsági stratégiát dolgozzon ki, amely nemcsak válaszokat ad a kihívásokra, hanem elhárítja az egyedül maradás veszélyeit.
A NATO az elmúlt 70 évben sikeresen rettentette el a Szovjetuniót, majd Oroszországot, de Putyin most teszteli a Nyugatot, miközben Trump az indo-csendes-óceáni térségre fókuszál, csökkentve a szövetség iránti elkötelezettségét. Ezzel párhuzamosan előkerült Kissinger 1984-es terve is.
Rendkívüli ülést tartott tegnap az Európai Unió Tanácsa, amelyen Magyarország kivételével 26 tagállami vezető írta alá az Ukrajna melletti kiállásról szóló nyilatkozatot. A háború rendezése mellett szó volt a tagországok fegyverkezésének támogatásáról.
Irán 200 százalékkal növeli a védelmi költségvetését az izraeli támadásokra válaszul, miután súlyos károkat szenvedett a légvédelmi és a rakétagyártó kapacitása. A konfliktus eszkalációja miatt Teherán fontolóra veszi egy hagyományos háború lehetőségét is, és felgyorsíthatja nukleáris programját. Az USA figyelmeztetése ellenére Irán minden rendelkezésre álló eszközt kész bevetni Izraellel szemben.
Ausztrália, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság között létrejött AUKUS biztonsági paktum új szakaszába lépett, amely lehetővé teszi Canberra számára, hogy nukleáris meghajtású tengeralattjáró-flottát fejlesszen.
A Vaskupola a világ legmodernebb rakétavédelmi rendszere, amely a tavalyi gázai konfliktus során kapott különös figyelmet, amikor sikeresen semlegesítette a Hamász rakétáinak százait, megvédve ezzel Izrael fontos városait és lakosait. Azonban a rendszer nem hibátlan, és a működtetése rendkívül költséges. Így joggal merül fel a kérdés az iráni fenyegetés kapcsán, hogy mennyire lenne képes Izrael egy a Hezbollah vagy Irán felől indított rakétazáport semlegesíteni.
Az orosz–ukrán háború jelentős hatást gyakorolt a nemzetközi kapcsolatokra, de arról, hogy katonai területen milyen változásokat hozott, kevesebb szó esik. Mielőtt belemennénk a részletekbe, érdemes felidézni, hogy a fegyveres erők három fő alkotóeleme a katona, az eszköz és a doktrína, azaz az előző kettő használatára vonatkozó módszertan.
Az ukrajnai háború és a szélesedő geopolitikai konfliktusok soha nem látott mértékben megnövelték a munkaerő-keresletet a hadiiparban. A vállalatok egyre többet fordítanak arra is, hogy a megfelelő készségekkel megáldott szakemberek kerüljenek ki az akadémiákról.
A viharos geopolitikai időkben az Európai Unióban egyre nagyobb az igény a közösség védelmi és katonai képességeinek növelésére. Ez azonban a különböző szabályozások és a szkeptikus hangok miatt sok akadályba ütközik. Fontos lenne, hogy az unió lebontsa ezeket, és „regionális bajnokokat” építsen fel a védelmi ipar fellendítése céljából.
