Az egykori görög történetíróról elnevezett csapda az elmúlt évtizedben a külpolitikai elemzések egyik fő elemévé vált, amelyre rendszeresen hivatkoznak az Egyesült Államok és Kína közötti fokozódó rivalizálás keretében. Pedig Thuküdidész elsősorban nem erről szólt.
Az Egyesült Államok megpróbálta monopolizálni a mesterséges intelligenciát (MI), de úgy tűnik, ezt a szándékot legyőzi a kínai innováció. Fiatal kínai kutatók ugyanis olyan MI modellel-léptek a piacra, amivel többéves lemaradásukat az amerikai társaik technológiai előnyétől pár hétre csökkentették.
Kína az elmúlt 40 évben megközelítette a nyugati vállalatok technológiai fejlettségét olyan világszínvonalú vállalatokat kifejlesztve, mint a Huawei vagy a CATL. Az USA egyértelműen komoly kihívóként számolhat az ázsiai nagyhatalommal, azonban akad-e vetélytárs a térségben? India, bár némi lemaradással, de lassan szintén meghatározó szereplővé válhat, főként Kína korábbi szerepét betöltve.
Az orosz–ukrán háború kirobbanása és Kína globális hatalmi ambíciói arra késztették Japánt, hogy újraértékelje stratégiai érdekeit. Elkezdte kiemelten kezeli az afrikai kapcsolatokat arra hivatkozva, hogy Kína és Oroszország erősödő jelenléte a kontinensen sérti a gazdasági érdekeltségeit. Rekordösszegű, 30 milliárd dollárnyi fejlesztési segélyt ígértek Afrikának 2022-ben.
