A Pew Research Center éves tanulmánya azt mutatja, hogy 2023-ban meredeken emelkedett azoknak az országoknak a száma, ahol magas vagy nagyon magas a vallással kapcsolatos társadalmi ellenségeskedés szintje. Ennek okai között szerepel a felekezeti kisebbségek elleni zaklatások növekedése is.
Majdnem húsz év kellett hozzá, de a bankok visszaszerezték az emberek bizalmát – sőt, tavaly a válság előtti szintet is túlszárnyalták a leginkább sújtott országokban. De vajon tartós fordulatról beszélhetünk, vagy csak a gazdasági fellendülés kozmetikázza a számokat?
Az Európai Számvevőszék szerint az Európai Bizottság 2028–2034-es pénzügyi terve merész, de kockázatos: a rekordösszegű „Global Europe” alap és a kibővített uniós polgári védelmi mechanizmus mögött hiányoznak a szilárd számítások, ráadásul az Ukrajnának szánt százmilliárdos hitelek az EU közös adósságát és pénzügyi felelősségét növelnék.
Az amerikai védelmi stratégia egyik fő építője, Elbridge Colby Brüsszelben meglepően békülékeny hangot ütött meg, miközben egyértelművé tette: Washington továbbra is garantálja a NATO kollektív védelmét és a nukleáris ernyőt, de a jövőben nem kíván Európa mankója lenni. A „NATO 3.0” víziója szerint Amerika stratégiai fókusza Ázsiára tolódik, Európának pedig nagyobb pénzügyi és katonai felelősséget kell vállalnia.
Rekordot döntött az amerikai politikai kiábrándultság: soha nem volt még ennyi párton kívüli választó az Egyesült Államokban, a két nagy párt támogatottsága pedig befagyott. A függetlenek most eldönthetik a félidős választásokat, ahogy azt is, mennyire válik kiszámíthatatlanná Amerika belpolitikája és globális szerepvállalása.
A Council on Foreign Relations friss kockázatelemzése alapján egyszerre nő a nagyhatalmi háborúk, a közel-keleti eszkaláció és az Egyesült Államokat közvetlenül érintő válságok esélye. Gáza, Ukrajna és Tajvan a globális feszültségek frontvonalába került, miközben Washington már nemcsak külföldön, hanem a saját területén is súlyos biztonsági kihívásokkal néz szembe.
Izrael és a Hamász megállapodtak a gázai tűzszünet első szakaszáról, amely a harcok leállítását, a túszok szabadon bocsátását és a csapatok visszavonását tartalmazza. A Donald Trump közvetítésével létrejött egyezség az elmúlt két év legnagyobb esélyét jelenti a háború lezárására és Gáza újjáépítésére, miközben a térség jövőjét továbbra is a politikai és biztonsági bizonytalanság határozza meg.
Európa új biztonsági mechanizmust fontolgat Ukrajnának: Giorgia Meloni „könnyített NATO-modellje” gyors, 24 órán belüli reagálást írna elő egy orosz támadás esetén, katonai, gazdasági és szankciós eszközökkel. Bár nem ér fel a NATO 5. cikkelyével, mégis erős elrettentő üzenet Moszkva felé, és jelzi, hogy Ukrajna nincs egyedül – ugyanakkor a terv Oroszország provokációjaként is értelmezhető.
Mi várható az orosz-ukrán háború alakulása tekintetében a washingtoni egyeztetések után? Milyen üzenete volt az Ovális Irodában elhelyezett Ukrajna-térképnek? Befolyásolni tudja-e Európa a fejleményeket? Lehet-e Budapest egy Putyin-Zelenszkij vagy egy hármas csúcstalálkozó helyszíne? Elemzőnk válaszolt.
Jeremy Corbyn és Zarah Sultana új pártot alapítottak A Te Pártod néven, balról kihívva a Munkáspártot. A brit kétpártrendszer ezzel, egyre inkább úgy tűnik, a végéhez közeledik: a politika polarizálódik, ami új kihívásokat jelenthet Európa számára is.
Kína a világ legnagyobb vízerőművét építi Tibetben, ami komoly környezeti károkat, társadalmi feszültségeket és geopolitikai konfliktusokat válthat ki Indiával és Bangladessel.
Ausztrália saját grafitfeldolgozó kapacitás kiépítésével törheti meg Kína dominanciáját. A Leliyn-lelőhely és a queenslandi beruházások új lehetőségeket nyitnak Európa számára is a nyersanyagfüggőség csökkentésére.
Oroszország újranyitotta az abház főváros repterét, ezzel integrálva a kaukázusi államot saját logisztikai és katonai rendszerébe, megkerülve Georgiát és a Nyugatot. A lépés újabb jele Moszkva területbővítési stratégiájának.
A spanyol és portugál sajtóban több elmélet is napvilágot látott a történelmi áramkimaradás okairól. A találgatások elindultak, Pedro Sánchez miniszterelnök nem zárt ki egyetlen feltételezést sem, de időt kért a helyzet szakértői elemzéséhez.
Délkelet-Ázsia országai aggódnak, hogy az USA és Kína közti rivalizálás veszélyezteti a régió békéjét és növekedését, mivel mindketten próbálnak befolyást gyakorolni a térségre. A kulcsfontosságú tengeri útvonalak miatt a verseny fragmentálhatja az ellátási láncokat, ami Magyarországot is érintheti.
Ukrajna 2026-ra pénzügyi összeomlással nézhet szembe a háború miatti óriási védelmi kiadások és a GDP 22 százalékát kitevő költségvetési hiány miatt. A G7 idei támogatása csak átmeneti megoldás, így a Trump-kormányzat kivonulása kulcsfontosságúvá teheti a béketárgyalások előmozdítását Európa számára.
Németország vasárnap előre hozott választásokat tart, miközben az ország mélyen megosztott: a baloldali szavazók az inflációt, az éghajlatváltozást és a lakhatást tartják a legfontosabbnak, míg a centristák és a jobboldaliak inkább a bevándorlást, a gazdasági helyzetet és a közbiztonságot.
Zelenszkij visszautasította az USA ajánlatát, amellyel Washington ellenőrzést szerzett volna az ukrán kritikus nyersanyagok kitermelése felett. Az ukrán elnök ehelyett közvetlen biztonsági garanciákat és egy közös béketervet szeretne elérni az USA-val, mielőtt tárgyalásokat kezdene Oroszországgal.
Oroszország és Szudán megállapodott egy katonai bázis létesítéséről a Vörös-tenger partján, amely Moszkva számára alternatíva lehet a szíriai támaszpontjai elvesztése esetén. Az állomáshely Moszkva afrikai műveleteinek logisztikai támogatására szolgálhatna, miközben a szudáni polgárháború fordulóponthoz érkezett.
Ausztriában ismét kudarcba fulladtak a koalíciós tárgyalások, ezúttal az FPÖ és az ÖVP közötti kül- és kultúrpolitikai különbségek miatt hiúsultak meg, míg korábban az ÖVP–SPÖ–NEOS közötti egyeztetések a gazdasági vitákon buktak el. Az államelnök újabb kísérletet sürget. Mutatjuk, mi jöhet a Lajtán túl!
Az orosz sajtóban csüggedten kommentálták az új szír kormányzat előre borítékolható döntését, amely érvénytelenítette egy orosz építőipari vállalattal kötött, a tartúszi kikötő kezeléséről szóló megállapodást. Az orosz támaszpontok kérdésében még bizakodnak, de már keresik az alternatívát a Földközi-tenger térségében.
Javier Milei lehet a második elnök, aki Trump után kilépteti országát a párizsi klímamegállapodásból. Az argentin vezető ezzel az egész EU–Mercosur-megállapodást romba döntheti, nem mintha a jelenlegi formájában sokra tartaná a dél-amerikai gazdasági csoportot.
A világgazdaság következő nagy nyertesei azok az iparágak lehetnek, amelyek a leggyorsabban alkalmazkodnak az új technológiai trendekhez. A „versenyarénák” 2040-re akár évi 6 ezer milliárd dolláros nyereséget is hozhatnak. Magyarország számára hat kulcsfontosságú terület kínál kitörési lehetőséget, többek között a mesterséges intelligencia és az önvezető járművek.
Az energiaszektor átalakulása idén felgyorsul: a megújulók térnyerése, a geopolitikai feszültségek és a technológiai innovációk új kihívásokat és lehetőségeket teremtenek. A piaci szereplőknek alkalmazkodniuk kell, hogy lépést tartsanak a változásokkal. Lássuk, mit jósol az Energy Intelligence jelentése!
Egy új technológia segítségével – a föld természetes adottságait kihasználva – már mélyen a felszín alatt előállíthatóvá válhat az ammónia, ami forradalmasíthatja a vegyipart és jelentősen csökkentheti a szén-dioxid-kibocsátást.
Az Apple elveszítette vezető szerepét a kínai okostelefon-piacon, miután tavaly a Vivo és a Huawei az eladási számokat tekintve megelőzte.
Tavaly novemberben a nettó átlagkereset 11,9 százalékkal emelkedett, bár a növekedés üteme némileg lassult az előző hónapokhoz képest. Az év tizenegyedik hónapjában a legtöbb területen 10 százalék körüli béremelkedés volt tapasztalható, és a reálbérek jelentősen nőhetnek 2025-ben is.
Bár a hasznos kvantumszámítógépek elterjedése még 15-20 évre van, a hibrid rendszerek – a szuperszámítógépek és kvantumprocesszorok kombinációja – már a közeljövőben új lehetőségeket nyitnak. Nézzük, hol várható a legnagyobb áttörés!
A 2025-ös Világgazdasági Fórum (WEF) január 20–24. között zajlik a svájci Davosban, ahol több mint 3000 politikai és üzleti vezető gyűlt össze a világ minden tájáról. Az idei találkozó mottója: „Együttműködés az intelligens korban”, amely jól tükrözi a globális kihívásokra adott közös válaszok szükségességét. A WEF friss felmérése azonosítja is a legnagyobb kihívásokat.
Az ukrajnai háború kitörése óta Oroszországban nagyon divatos lett Dosztojevszkijt idézni. És nem csak ott. Nyugaton a Z generáció kapta fel, annak ellenére, hogy ott betiltanának mindent, ami orosz, de hát a „fiatalok mindig hőslelkűek, bár néha csak kevéssé, és néha rosszkor, de hőslelkűek”.
