Németország vasárnap előre hozott választásokat tart, miközben az ország mélyen megosztott: a baloldali szavazók az inflációt, az éghajlatváltozást és a lakhatást tartják a legfontosabbnak, míg a centristák és a jobboldaliak inkább a bevándorlást, a gazdasági helyzetet és a közbiztonságot.
Zelenszkij visszautasította az USA ajánlatát, amellyel Washington ellenőrzést szerzett volna az ukrán kritikus nyersanyagok kitermelése felett. Az ukrán elnök ehelyett közvetlen biztonsági garanciákat és egy közös béketervet szeretne elérni az USA-val, mielőtt tárgyalásokat kezdene Oroszországgal.
Oroszország és Szudán megállapodott egy katonai bázis létesítéséről a Vörös-tenger partján, amely Moszkva számára alternatíva lehet a szíriai támaszpontjai elvesztése esetén. Az állomáshely Moszkva afrikai műveleteinek logisztikai támogatására szolgálhatna, miközben a szudáni polgárháború fordulóponthoz érkezett.
Ausztriában ismét kudarcba fulladtak a koalíciós tárgyalások, ezúttal az FPÖ és az ÖVP közötti kül- és kultúrpolitikai különbségek miatt hiúsultak meg, míg korábban az ÖVP–SPÖ–NEOS közötti egyeztetések a gazdasági vitákon buktak el. Az államelnök újabb kísérletet sürget. Mutatjuk, mi jöhet a Lajtán túl!
Az orosz sajtóban csüggedten kommentálták az új szír kormányzat előre borítékolható döntését, amely érvénytelenítette egy orosz építőipari vállalattal kötött, a tartúszi kikötő kezeléséről szóló megállapodást. Az orosz támaszpontok kérdésében még bizakodnak, de már keresik az alternatívát a Földközi-tenger térségében.
Javier Milei lehet a második elnök, aki Trump után kilépteti országát a párizsi klímamegállapodásból. Az argentin vezető ezzel az egész EU–Mercosur-megállapodást romba döntheti, nem mintha a jelenlegi formájában sokra tartaná a dél-amerikai gazdasági csoportot.
A világgazdaság következő nagy nyertesei azok az iparágak lehetnek, amelyek a leggyorsabban alkalmazkodnak az új technológiai trendekhez. A „versenyarénák” 2040-re akár évi 6 ezer milliárd dolláros nyereséget is hozhatnak. Magyarország számára hat kulcsfontosságú terület kínál kitörési lehetőséget, többek között a mesterséges intelligencia és az önvezető járművek.
Davosban általában a kiválasztottak ecsetelik a többi kiválasztottnak, hogy mit csináltassanak a nem kiválasztottakkal, hogy ők továbbra is kiválasztottak legyenek – ez a filozófia azonban az idei összeröffenésen már nem működött. Új seriff érkezett a városba.
Az energiaszektor átalakulása idén felgyorsul: a megújulók térnyerése, a geopolitikai feszültségek és a technológiai innovációk új kihívásokat és lehetőségeket teremtenek. A piaci szereplőknek alkalmazkodniuk kell, hogy lépést tartsanak a változásokkal. Lássuk, mit jósol az Energy Intelligence jelentése!
Egy új technológia segítségével – a föld természetes adottságait kihasználva – már mélyen a felszín alatt előállíthatóvá válhat az ammónia, ami forradalmasíthatja a vegyipart és jelentősen csökkentheti a szén-dioxid-kibocsátást.
Az Apple elveszítette vezető szerepét a kínai okostelefon-piacon, miután tavaly a Vivo és a Huawei az eladási számokat tekintve megelőzte.
Tavaly novemberben a nettó átlagkereset 11,9 százalékkal emelkedett, bár a növekedés üteme némileg lassult az előző hónapokhoz képest. Az év tizenegyedik hónapjában a legtöbb területen 10 százalék körüli béremelkedés volt tapasztalható, és a reálbérek jelentősen nőhetnek 2025-ben is.
Bár a hasznos kvantumszámítógépek elterjedése még 15-20 évre van, a hibrid rendszerek – a szuperszámítógépek és kvantumprocesszorok kombinációja – már a közeljövőben új lehetőségeket nyitnak. Nézzük, hol várható a legnagyobb áttörés!
A 2025-ös Világgazdasági Fórum (WEF) január 20–24. között zajlik a svájci Davosban, ahol több mint 3000 politikai és üzleti vezető gyűlt össze a világ minden tájáról. Az idei találkozó mottója: „Együttműködés az intelligens korban”, amely jól tükrözi a globális kihívásokra adott közös válaszok szükségességét. A WEF friss felmérése azonosítja is a legnagyobb kihívásokat.
Az ukrajnai háború kitörése óta Oroszországban nagyon divatos lett Dosztojevszkijt idézni. És nem csak ott. Nyugaton a Z generáció kapta fel, annak ellenére, hogy ott betiltanának mindent, ami orosz, de hát a „fiatalok mindig hőslelkűek, bár néha csak kevéssé, és néha rosszkor, de hőslelkűek”.
Sor került Donald Trump elnöki beiktatására, amelyen számos korábbi alkotmányos és íratlan szokást megtörtek. Az esküceremónia vendéglistája jelzésértékű. Mutatjuk!
A gazdasági nagyhatalom komoly erőfeszítéseket tett, hogy felkészüljön a kereskedelmi háborúkra és Donald Trump visszatérésére.
A legjelentősebb nemzetközi intézmények prognózisai szerint a világgazdaság mintegy 3 százalékkal bővül az idén, ám az eurózóna kilátásai ennél jóval kedvezőtlenebbek.
Életbe léphetne-e a híres 5. cikkely? Elképzelhető lenne-e, hogy a kollektív védelem elve alapján a NATO európai szárnya megtámadja a NATO legnagyobbját, amiért az fegyverrel kényszeríti valamire az egyik tagországot? Rövid a válasz: nem.
Az amerikai elnök első pillantásra kegyetlennek tűnő, valójában nagyon is kiszámított lépést tett a békéhez vezető úton. A labda Zelenszkijnél pattog, ő viszont nem fogja tudni visszaütni.
Az USA a hidegháborús időkből származó norvégiai Olavsvern haditengerészeti bázis újranyitását tervezi, hogy erősítse a jelenlétét Grönland vonzáskörzetében. A föld alatti létesítmény stratégiai elhelyezkedése és fejlett infrastruktúrája ideális támogatást nyújtana amerikai tengeralattjárók számára.
Senki sem tudja pontosan, hogyan és mikor ér véget Oroszország ukrajnai háborúja, de a kialkudott feltételek vélhetően csalódást okoznak Kijevnek és nyugati támogatóinak. Ezt követően elindul az egymásra mutogatás és a felelősök keresése. A nemtelen vitához egy amerikai szaklap ad szellemi muníciót.
