A nemzetközi kapcsolatok hierarchiájának átalakulása és a középhatalmak felemelkedése új dinamikát hozott a globális politikába. A legfrissebb felmérés szerint az Egyesült Államok és Kína mellett Szaúd-Arábia, Brazília és Indonézia is a nagyhatalmak közé léphet.
Mi történik, ha a korábban tévedhetetlen mentőövről kiderül, hogy mégsem tartja fent a felszínen a befektetőket? Úgy tűnik, hogy Trump vámháborújának viharában az amerikai államkötvények által nyújtott menedékre ezúttal nincs túl nagy igény. De mi vagy inkább ki állhat ennek a hátterében?
Donald Trump példátlan mértékű vámjai piaci sokkot, a részvények esését és a menedékeszközök erősödését váltotta ki, miközben a világ vezető gazdaságai azonnali ellenlépéseket helyeztek kilátásba. Globális körkép az új amerikai vámok hatásairól.
Úgy tűnik, a világ adóssághegye nemhogy csökkenne, hanem újabb és újabb csúcsok felé tör. Az OECD friss, Global Debt Report 2025 tanulmánya alapján soha nem látott méretű állami és vállalati kötvénykibocsátások formálják át a pénzügyi piacokat – és ezzel a mindennapi életünket is.
A Világgazdasági Fórum 2025-ös kockázati jelentése világossá teszi, hogy a globális kihívások egyre összetettebbek: rövid távon a dezinformáció, a szélsőséges időjárási események és a fegyveres konfliktusok jelentik a legnagyobb fenyegetéseket, míg hosszabb távon a környezeti problémák és a technológiai átalakulások formálhatják át a világot. A jelentés rávilágít, hogy a globális stabilitás megőrzése érdekében sürgető szükség van nemzetközi együttműködésre, fenntartható megoldásokra és felelős innovációra.
A gallium és a germánium mellett Peking az antimon exportját is megtiltotta az Egyesült Államok felé. A chipekben és katonai rendszerekben nélkülözhetetlen anyag ára 250 százalékkal ugrott meg azóta.
Régebben az olaj volt mindennek az alapja. Ma már a diverzifikáció a jelszó, amelybe a technológiai beruházásoktól a turizmusig minden belefér. Az Öböl-államok lassan elfordulnak a Nyugattól, és az ázsiai országok felé kacsingatnak – azok pedig visszakacsintanak rájuk.
Úgy tűnik, a G7 immár nem egy egyenrangú érdekkoalíció, inkább az Egyesült Államok irányította feszes gazdasági tömb, ahol a nyomasztó amerikai dominancia visz mindent. Ábrán mutatjuk, hogyan.
Rendkívül alapos, egyben mélyen lesújtó eredményeket tartalmazó jelentés készült a kínai vállalatoknak az Európai Unión belüli helyzetéről. A legnagyobb aggodalom a bizonytalan üzleti légkör és az átpolitizált európai kereskedelem miatt alakult ki.
Ursula von der Leyen lapot húzott a 2019-re, és aláírta az EU nevében a szabadkereskedelmi egyezményt a latin-amerikai Mercosur-országokkal. Németország felhőtlenül boldog, hogy végre valakinek kellenek majd az autói. A franciák viszont őrjöngenek, és a végső ratifikálás vétójára készülnek. Danke és merde egy kalapban.
A globális export versenyét toronymagasan Kína vezeti: 1400 milliárd dollárral húzott el a második helyezett Egyesült Államok előtt.
Ahogy a világ geopolitikai erőviszonyai változnak, a bitcoin új szerepet kaphat: az arany helyett jegybanki tartatlékeszközként, vagy annak kiegészítőjeként is megjelenhet. El Salvador és az USA példái megmutatják, hogyan formálhatja a kriptovaluta a gazdasági stratégiákat.
Az amerikai vállalatok óriási készleteket halmoznak fel a kínai termékekből, hogy ideig-óráig kihúzzák magukat a Trump-féle beígért büntetővámok negatív hatásai alól. Kínában közben cégre szabottan kezdték el megtámadni az amerikai üzleti érdekeltségeket. Pánikintézkedések és megelőző csapások.
Az egész világ lázasan töpreng, milyen hatása lesz az új elnök által beígért extravámoknak a kereskedelemre, és az új vámháborúk valóban kivégzik-e a globalizációt. A Bloomberg Economics vezető közgazdásza szerint nem a vég, csupán egy olyan átrendeződési játszma kezdődik, ahol az USA saját magának már nem oszt lapot.
Amíg a világ politikai vezetői egyre inkább figyelmen kívül hagyják a globális kereskedelmi szabályokat, a nemzetközi gazdasági rendszer alapjai megroppanni látszanak. De mi vár ránk, ha ez a tendencia folytatódik? Vajon az Egyesült Államok képes lesz megőrizni vezető szerepét a világkereskedelemben, vagy a világgazdaság újra a „mindenki magáért” modelljébe csúszik vissza?
A Makronóm Intézet EPU indexe az elmúlt hónapban némileg kedvezőtlenül alakult, mivel a geopolitikai és a külső piacainkkal – elsősorban a német gazdasággal – összefüggő kockázatok továbbra is számottevőnek tekinthetők.
Az izraeli titkosszolgálat akciója példátlan volt a hírszerzés történetében, de rámutatott a globális beszerzési láncok legnagyobb hibájára: az ellenőrizhetetlenségre. A személyhívós robbantások fényében a kormányoknak újra lehet gondolni a vámpolitikát és a gyártási területek átpozicionálását is.
A Covid-lezárások óta a legnagyobb utazási hullám robbanhat be Kínában az Aranyhéten – a Kínai Népköztársaság alapításának ünnepén. Az országból több száz millióan utaznak Európába és más népszerű távoli turistaparadicsomokba. Egyes úti célok esetében három számjegyű a százalékos növekedés a 2019-es foglalásokhoz képest.
Peking átfogó gazdasági mentőcsomagot jelentett be, hogy megállítsa a világgazdaság második legnagyobb motorjának lassulását. A tőzsdei fellendítéstől az ingatlanpiaci válság kezeléséig terjedő intézkedések rövid távon hatásosak lehetnek, de a nyugati elemzők szerint a hosszú távú sikerhez további lépések szükségesek.
A magyar EU-s elnökség legfontosabb célkitűzése a világ gazdaságaihoz képest lemaradóban lévő európai versenyképesség megerősítése, és ebben számítunk a többi tagállam együttműködésére is – jelentette ki Varga Mihály az Eurofi Üzleti Fórumán, Budapesten. A pénzügyminiszter hangsúlyozta: Magyarország a blokkosodás helyett a gazdasági semlegességet és a gazdaságok közötti együttműködésre épülő politikát támogatja.
Elsőre nem is gondolnánk, de a ganajtúró bogarak gazdasági hasznot hoznak. Az ausztrál marhatenyésztésben hatékonyan bontják le a tehéntrágyát, csökkentve a kártevők számát és javítva a legelők állapotát. Ez hozzájárul a marhák gyorsabb súlygyarapodásához, ami jelentős bevételnövekedést eredményezhet. Ezzel az ökoszisztéma-szolgáltatások, mint a ganajtúrók tevékenysége, gazdasági előnyökkel járnak, és fontosak a fenntartható gazdaságpolitika szempontjából.
A világgazdaság játékszabályai átalakulóban vannak a növekvő geopolitikai feszültségek és hatalmi versengés közepette. Az USA dominanciája meginog, miközben Kína, Oroszország és más, főként a globális déli országok kihívást jelentenek a régi rend számára, ami újfajta gazdasági és politikai struktúrák kialakulásával jár. A globalizáció aranykora véget ér, és egy bizonytalanabb, versengőbb korszak kezdődik.
Egy bizonyos hatóanyagtípust tartalmazó, a vércukorszintet szabályozó gyógyszerek a közeljövőben nemcsak az alakunk, hanem teljes gazdaságok formálására lehetnek alkalmasak. Erre már élő példa is van: egy gyógyszergyártó cég a GLP-1 agonistáknak köszönhetően 2023-ban nagyobbra növekedett, mint a teljes dán gazdaság.
Az amerikai munkaerőpiaci adatok friss felülvizsgálatából kiderült, az USA-ban idén márciusban 818 ezer fővel, 0,5 százalékkal kevesebben dolgoztak, mint azt korábban a statisztikai hivatal jelezte. Az új adatok szerint a havi munkahelyteremtési ütem is visszaesett, ami a munkaerőpiac lassulását jelzi. Ezek a tendenciák befolyásolhatják a Fed kamatdöntéseit is, ami pedig a világgazdaság egészére kihatással van.
Az Egyesült Államok gazdasága még mindig az egyik legjobb, bár jövőre lassulni kezdhet. Európa azonban Németországra figyel: ha folytatódik a mélyrepülés, nagy gondban lesz minden tagállam.
1971-ben a Bretton Woods-i rendszert felváltotta a fedezetlen pénzen alapuló gazdaság. Azóta válságos utakon jár a világgazdaság és a helyzet egyre inkább reformokért kiált. Lássuk, milyen trendek vették kezdetüket az új pénzügyi rendszer bevezetése óta és mik voltak ezek hatásai hosszú távon.
A világ legnépesebb országának szolgáltatásexportja a világot letarolva 53-ról 338 milliárd dollárra nőtt mintegy 18 év alatt. Újdelhi főként a számítógépes szolgáltatások exportjára támaszkodott, amely tavaly az összes szolgáltatásexport közel 47 százalékát tette ki. A Goldman Sachs szerint 2030-ra az ország szolgáltatásexportja eléri a GDP 11 százalékát, és mintegy 800 milliárd dollár értékű lesz.
Európa beteg emberének az állami beruházási szintje rendkívül alacsony a kontinens többi országához képest, így ezen beruházásokat a magánszektor nettó megtakarításainak egy részéből kellene növelni.
Kína 2017 óta a világ legnagyobb hitelezőjévé vált. Afrikában már megkérdőjelezhetetlen Peking térnyerése, de világszinten egyre népszerűbbek a kínai hitelek, főként a feltörekvő gazdaságok körében. Ez nem csoda, hiszen ezek a kölcsönök sokkal kedvezőbb feltételekkel, sokkal hatékonyabb eredményt ígérnek, mint a nyugati versenytársak ajánlatai. A Nyugat, úgy tűnik, e tekintetben is elveszíti a versenyt…
A projektet a nagy pénzügyi intézetek és központi bankok is figyelemmel kísérik, ha pedig bejön az elképzelés, az tovább gyengíti a dollár globális tartalékvaluta-státuszát.
