Bár cseppet sem volt nyugodtnak nevezhető a 2023-as év, nagyon úgy tűnik, hogy a világpolitika 2024-ben sem lesz az. Sőt inkább erős rázkódásra, mintsem szelíd imbolygásra készülhetünk. Világpolitikát átformáló választások, nemzetközi rendet újratervező konferenciák, olimpia,és még számtalan esemény fog gondoskodni róla, hogy egy percig se unatkozzunk.
A 2024-es év számos meglepetést hozhat a világgazdaság számára – kellemeset és kellemetlent is. Az orosz szakértők is előálltak meglepő jóslatokkal, mivel a várhatókra kár pazarolni a tintát. Még az ilyen prognózisokat is érdemes komolyan venni, hiszen mindig van némi esélye a beteljesülésüknek.
A SWIFT által kiadott havi nyomkövető szerint a kínai jüan megelőzte a japán jent, és a negyedik leggyakrabban használt valutává vált a globális tranzakciókban, két év után először.
A Pew Research Center kutatása szerint az idősebbek negatívabban vélekednek Kínáról, mint a fiatalok, különösen a magas jövedelmű országokban.
Érdekes kutatást tett közzé a Kínával kapcsolatos attitűdök változásáról a Pew Research Center. A vizsgálat 24 országra, köztük Magyarországra is kiterjedt, és érintette többek között a kínai soft powert, a technológiai vívmányokat és a külpolitikát. Kiderült az is, hogy a vizsgált európai országok közül hazánk vélekedik az egyik legkevésbé negatívan az ázsiai országról.
Kína első ránézésre pozitív mutatókat produkál, viszont a gazdasága néhány aggasztó problémával néz szembe, a központosított döntéshozataltól a gazdasági értelemben túlterhelt Egy övezet, egy út kezdeményezésig. A pénzügyi hatóságok manipulálták a piacokat és központosították a döntéshozatalt. Ezzel együtt az ázsiai nagyhatalom túlzottan nagy gazdasági jelenléte a globális dél országai számára sebezhetőséget jelent.
Kijelenthetjük, hogy globális játékossá tette Kínát a globalizáció. Szépen szállt fel a „globális ellátási lánc-expresszre”, ami nagymértékben segített az ország gazdasági fejlődésében, véli Yi Xiaozhun, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) korábbi igazgató helyettese.
Ahogyan közeledünk 2024-hez, amely a jelentős gazdasági átalakulások és kihívások éve lesz, a vezető közgazdászok, elemzők várakozásainak, előrejelzéseinek a megértése kulcsfontosságú. Egy biztos: a 2024-es gazdasági helyzet összetett, ami stratégiai tervezést és alkalmazkodást igényel úgy a politikai, mint az üzleti szférában.
Az Európai Bizottság legfrisseb előrejelzésében 0,2 százalékos növekedést vár a negyedik negyedévben, 2023-ban pedig 0,6 százalékos bővüléssel számolnak. Eközben azonban az unió legnagyobb gazdaságaiban az adósságcsökkentés megtorpant.
A cikk 2022 februárjában íródott, amikor épp gyökeres gazdaságpolitikai változások mentek végbe az Egyesült Államokban, amint az ország egy új geopolitikai versenytárs, Kína, kihívásaival szembesült. A folyamatban lévő konfliktusok csökkentették Washington globális befolyását, miközben az ország védekezési stratégiákat próbálta kidolgozni. Az elmúlt évtizedek globalizációjának időszaka lezárulni látszik, helyette a lokalizáció irányába mozdul el a világ. Egy neves amerikai közgazdász szerint ezek a változások akár a globális pénzügyi rendszer kettészakadásához is vezethetnek.
A világkereskedelem jelenlegi helyzete és kilátásai állnak a Makronóm Intézet október havi gazdasági elemzése, a Gazdasági monitor anyag fókuszában. A jelenlegi turbulens időszak a világkereskedelemre is kifejti hatásait: megváltoztak az országok kereskedelmi szokásai, és új partnereket keresnek geopolitikai érdekeik mentén.
Egy úgynevezett speciális gazdasági övezet létrehozásáról egyezett meg Szingapúr és Malajzia. A döntés célja a befektetési kedv növelése és a munkaerő-, valamint az árumozgás szabadságának elősegítése a térségben.
A kínai gazdaság olyan kihívásokkal néz szembe, mint a küszködő ingatlanpiac, a fokozódó eladósodás és az alacsony fogyasztói kedv. A döntéshozók által kitűzött 5 százalékos növekedési célok elérése teljesíthető lenne, de sok a negatívan ható tényező. Az IMF szerint az ázsiai nagyhatalom vártnál gyengébb teljesítménye csökkentené a világgazdaság Covid utáni visszapattanásának lendületét.
Az ENSZ 2023-as World Investment Report kiadványa szerint 2020-ban 39, 2021-ben 80, 2022-ben pedig 45 milliárd dollár külföldi működő tőke áramlott az afrikai országokba. A kínai befektetések értéke dinamikusan növekszik, miközben az EU és az USA esetében ez a 2010-es évek közepe óta mérséklődik. Elemzésünkből az is kiderül, hogyan alakultak az egyes országok FDI-befektetései az afrikai országokban.
105 ezer milliárd dollárról beszélünk. Ennyi lesz év végére a globális GDP a Nemzetközi Valutaalap számításai szerint. Persze nem mindegy, melyik ország mennyit tesz hozzá.
Az utóbbi évtizedekben a nemzetközi trendhez igazodóan Magyarországon is markánsan növekedett a K+F-re fordított összegek GDP-hez viszonyított aránya, huszonhat év alatt mintegy 2,3 szeresére.
Az IMF júliusi jelentése szerint minimálisan javultak a globális gazdaság idei kilátásai április óta, ugyanakkor az EU – köztük Németország – kilátásai a legkedvezőtlenebbek. Idén a globális gazdaság 3 százalékkal nő az áprilisban várt 2,8 százalékkal szemben, a jövő évi GDP-növekedési adatot 3 százalékon tartotta a szervezet.
A csökkenő infláció jó hír. Ám túl korai lenne még „puha landolásról” beszélni – figyelmeztetett vezércikkében a The Economist. Bár a közgazdászok nem az optimizmusukról híresek, ma már érezhető a jókedvük. Nemrég még úgy tűnt, hogy az amerikai recesszió elkerülhetetlen, mivel a Federal Reserve folyamatosan emelte a kamatlábakat az infláció elleni küzdelem érdekében.
Az elmúlt 12 évben Magyarország gazdasági teljesítménye kiemelkedően növekedett a hozzá hasonló méretű országokhoz képest, legyőzve Dániát, Finnországot és Görögországot, és közelítve Portugália gazdasági eredményeihez. A vizsgált időszakban a magyar növekedés évente átlagosan 1-4,5 százalékponttal haladta meg a viszonyítási alapként szolgáló országokat.
2022-ben a geopolitikai kockázatok és a magas infláció komoly kihívások elé állították a befektetőket. Míg az arany relatív biztonságot nyújtott, az ingatlanok és kriptovaluták nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.
A világjárvány recessziót okozott és extrém szegénységbe taszított sok millió embert. A fiskális támogatások szükségesek voltak, de az adósságrobbanás a legnagyobb az II. világháború óta. A növekvő adósság miatt a beruházások és a növekedés veszélybe kerül. A társadalmi és gazdasági problémák egyre égetőbbek, és a pandémia csak súlyosbította a helyzetet.
A Makronóm Intézet által elkészített májusi Gazdasági monitor szerint a globális ellátási láncok korábbi zavarai normalizálódnak.
A veszélyek korában a magyar vállalkozók hozhatnak fordulatot.
Bajban van Franciaország egyik jelképe, a bordeaux-i vörösbor. Olyan sokat termelnek, hogy több millió hektoliter bor eladatlanul hever a gazdák pincéiben.
Megszületett a gabonamegállapodás. Jó hír, hogy Oroszország és Ukrajna török közvetítéssel megállapodott az ukrán gabona exportjáról, de ez önmagában nem jelent megoldást a problémára.
Az ESG-alapok igen nagy népszerűségre tettek szert az elmúlt években, sokan azonban még ma sem tudják, mit is takarnak pontosan ezek a titokzatos alapok.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
