2026. február 14., szombat
A hét ábrája
Az MI-robbanás az amerikai villamosenergia-rendszert teljesen váratlanul érte. Márpedig az adatközpontok térnyerése miatt óriási szükség volna a fejlesztésére, hiszen a jelenlegi állapotában is alig bírja a terhelést, és ki tudja, mit hoz a jövő.
Európa elkerülte a kereskedelmi háborút az USA-val, ám az amerikai megállapodást követően az elavult és sebezhető villamosenergia-piacra még inkább ránehezedik a földgáz ingadozó árának való kitettségből adódó nyomás. A 2022-es energiaválság óta a reformok egyre sürgetőbbek, de túl lassan valósítják meg őket.
Hollandiában az elektromos átállás túl gyorsan indult el ahhoz, hogy azt a kapacitások bővítése is követni tudja. Emiatt rengeteg háztartás és vállalkozás kénytelen arra várni, hogy rácsatlakozhassanak a villamosenergia-hálózatra. A holland helyzet intő jel az unió számára: nem elég a zöldátállás, megfelelő stratégia is kell, hogy az energia fenntartható és megfizethető maradjon.
A zöldátállás előrehaladásával a hagyományos transzformátorok egyre elavultabbá és kiszámíthatatlanabbá válnak. Létezik azonban egy – még kísérleti fázisban lévő – technológia, amely minden akadályt lebonthat az egyre inkább a megújulókra támaszkodó, decentralizált rendszerek előtt.
A hét ábrája
Bár az adatközpontok energiaéhsége egyre nagyobb figyelmet kap, a villamosenergia-kereslet növekedését elsősorban a fejlődő gazdaságok, az ipar átalakulása és az elektromos járművek terjedése hajtja – a valódi kérdés tehát az lesz, hogy a hálózatok és a tiszta energiaforrások képesek lesznek-e lépést tartani ezzel a tempóval.
A „modern problémák modern megoldásokat igényelnek” mondás új értelmet nyert a horvát közlekedési és technológiai vállalat, a KONČAR Csoport esetében. A cég áttörő újítást mutatott be a városi közlekedés fejlesztésének és a zöldátállás előmozdításának összehangolásában, ami meghatározhatja az európai közlekedés villamosítását.
A globális villamosenergia-termelés közel egyharmadát már megújuló energiaforrások biztosítják, de az elavult hálózati infrastruktúra több országban is problémát jelent.
A német energiapiac épp egy jelentős átalakuláson megy keresztül. Az árnormalizáció ellenére az energiakereslet tovább csökken, a leszerelt szén- és nukleáris kapacitások pedig arra kényszerítik az európai gazdaság motorját, hogy importra támaszkodjon.
Egy óriási megújulóenergia-cég jelentősen visszafogja szélerőmű-építési terveit. Az állami tulajdonú norvég Statkraft rövid távon 17-20, hosszabb távon, 2040-ig akár 40 százalékkal kevesebb szélerőmű, illetve energiatároló kapacitás megépítésével számol. Még a zöldhidrogéntervek is csúsznak.
Az egy főre jutó kínai energiafogyasztás hihetetlen mértékben növekedett 2001 és 2021 között. Bár Peking politikája egyesek szerint kritikusan hat a globális klímacélokra,a világ csak közösen tudja teljesíteni azokat.
Egy friss tanulmány szerint az elmúlt öt évben Nagy-Britanniában a megújulóenergia-projektekre benyújtott kérelmek közel kétharmada nem jutott túl a tervezési szakaszon, érdemben akadályozva ezzel a zöldáramtermelésre való átállást.
Több vállalat is vizsgálja, miként lehetne felhasználni az elektromos járművek energiatároló rendszereit a villamosenergia-hálózat tehermentesítésére, a megújulókból származó felesleges energia hatékony tárolására. Vannak már sikeres technológiák, például a kétirányú töltés.
Valami furcsa dolog történik az európai villamosenergia-piacokon: az árak folyamatosan nulla alá csökkennek. Ez a jelenség zene lehet az átlagos fogyasztó füleinek, de hosszú távon számos kedvezőtlen hatást eredményezhet – többek között akadályozhatja a zöldátállást.
A világ legnagyobb naperőművét helyezte üzembe Kína, amely akár egy kisebb állam igényeit is fedezni tudja. Ez megerősíti a Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzését, miszerint a sárkánynak vezető szerepe lesz a megújuló energia 2030-ig történő megtriplázásában.
Az Egyesült Államok számos problémával szembesül a zöldátállás során. Az egyik fő gond, hogy sok tekintetben a vetélytársától, Kínától függ, és a jelenlegi folyamatok alapján mindez egyhamar nem változik.
Hazánk válságos időkben is megőrizte a befektetőbarát üzleti környezetet, a legfrissebb konjunktúrajelentés szerint a német cégek legnagyobb része ma ismét Magyarországon valósítaná meg beruházását – jelentette ki Varga Mihály, miután hivatalában fogadta Ulrich L. Bettermannt, az OBO Bettermann vállalatcsoport ügyvezetőjét.
Többéves vita után, április végén fogadták el Torinóban a G7-országok a karbonszűrő nélküli szénerőművek 2035 végéig történő kivezetéséről szóló megállapodást. Ám az aláírás házigazdái, az olaszok máris jelentősen megnehezítenék a vállalások teljesítését azzal, hogy megtiltanák a nagy napelemparkok talajra telepítését a mezőgazdasági területeken.
A G7 szakminiszterei Torinóban gyűltek össze, hogy a zöldátállás megvalósításáról tárgyaljanak. Újdonság nem igazán volt: a COP28-on is elpuffogtatott sallangokat ismételték meg, amelyek lényege, hogy továbbra is mindenki elszántan halad az energiaátállás rögös útján.
Élénk a nagyobb, azaz nem háztartási, hanem ipari méretű naperőművek adásvételi piaca. Ugyanakkor az állam által nemrég bejelentett, az MVM számára az ilyen adásvételekkor a külföldi tulajdonszerzés esetére létesített hazai elővételi jog fékezheti ezt az aktivitást. Egyelőre az elővételi jog gyakorlásának a részletei nem ismertek, a piaci szereplők a következő hónapokban feltehetőleg többször is konzultálnak erről a döntéshozókkal – derült ki a KPMG erről szóló, február elején megtartott üzleti reggelijén.
A kormány 62 milliárd forintos keretösszeggel ösztönzi a hazai vállalkozások villamosenergia-rendszer rugalmasságát fokozó, a zöldenergia hatékonyabb hasznosítását is elősegítő fejlesztéseit. A cégek beruházási támogatást és bevételkompenzációt nyerhetnek el a január közepén megnyíló pályázati felhíváson. A hétfőn közzétett kiírás alapján legkésőbb 2026 májusáig kiépülő energiatárolók több mint hússzorosára növelik a jelenleg mintegy 20 megawattos hazai kapacitást.
Helyreállt a világ rendje: Franciaország ismét Európa-bajnok a villamosenergia-exportban. 2022 után, amikor az ország ki sem látszott az atomerőművek körüli gondokból, Párizs az idén nettó exportőr lett, és az európai kivitelben megelőzte Svédországot. Németország viszont az év első felében exportőrből importőrré vált.
A Princeton Egyetem energiapolitikai projektje, a Rapid Energy Policy Evaluation and Analysis Toolkit (REPEAT) elektromos autók kapcsán kiadott elemzése szerint a 2022-es egyesült államokbeli villamosenergia-igény 2030-ra várhatóan 18 százalékkal, 2035-re pedig 38 százalékkal nő.
